Nem érdemes már kultúrharcról beszélni, hiszen láthatóan egy stratégikus, az alapvető szabadságjogokat, egyenlőséget, a demokráciát és magát Európát célzó támadásokról van szó. A transz-ellenes mozgalmak nemzetközi szinten fonódnak össze más, Európa-ellenes mozgalmakkal, Trump-párti és a Kreml-höz köthető erőktől kapva még több hátszelet és támogatást. Miközben a transz emberek a saját testük feletti autonómiáért és az identitásukért közedenek, addig Európa maga is vívja a harcát a saját identitásáért és szuverenitásáért. 

 

Főbb trendek

A transz emberek - különösen az etnikai, osztálybeli,, HIV-státusz és más, egymást keresztező élettapasztalatok miatt még inkább marginalizált transz emberek - azt tapasztalják, hogy az emberi jogok védelmét és alapvető szabadságjogait agresszív ütemben veszik el. Például Grúziában és Magyarországon, ahol a kormányok transz- és LMBTQ-ellenes alkotmánymódosításokat vezettek be, visszavonták a diszkrimináció elleni védelmet. A Boszniában eltörölték a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni védelmet. A nemek jogi elismerése Grúziában teljesen tilos, Fehéroroszországban csak következetlenül alkalmazzák, az Egyesült Királyságban pedig a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben hozott döntését követően veszélyben van. 2025-ben még mindig csak egy közép-ázsiai ország - Kazahsztán - biztosítja a nemek jogi elismerését.

Ahol előrelépés történt, az szórványos volt, és nem tükrözte az erős vagy következetes politikai támogatást. Németország kiemelkedik a tavaly novemberben hatályba lépett önrendelkezési törvényével, bár az új konzervatív kormány kifejezte szándékát a törvény felülvizsgálatára.

Az év legjelentősebb pozitív fejleményei az Európai Unió Bíróságától (EUB) származnak, amely többször is megerősítette, hogy a transzneműek az uniós jog értelmében kifejezett védelmet élveznek. A Bíróság a közelmúltban hozott ítéleteiben megerősítette:

 

  • A törvényes nemváltoztatásnak visszaélésszerű követelmények nélkül hozzáférhetőnek kell lennie (magyarországi Deldits-ügy);
  • az uniós országoknak el kell ismerniük egymás nemi elismerésről szóló határozatait (Mirin ügy Romániából); és 
  • az olyan nemi megnevezéseket, mint a „Mr; vagy Mrs” csak akkor szabad használni, ha az feltétlenül szükséges, megvédve ezzel a nem bináris személyeket a megkülönböztetéstől (Mousse-ügy Franciaországból).

Eközben magát az EUB-t is támadások érik az európai civil társadalmat és jogvédelmet célzó összehangolt illiberális és jobboldali törekvések irányából.

„Az adatok megerősítik, amit a transz emberek mondanak és éreznek. Alacsony mértékű előrelépést és magas szintű stagnálást mutatnak. A 2025-ös térképünkön több mint kétszer annyi visszalépést tapasztaltunk, mint előrelépést. Ez az első alkalom a projekt 13 éves történetében, amikor egyértelműen több jogot vettek el, mint amennyit szereztek.” -  niylatkozta Freya Watkins, a TGEU vezető kutatási munkatársa

 

Valós életre gyakorolt hatás

A régióban minden politikai visszaesés valós emberi következményekkel jár. Magyarországon például a jobboldali populista kormány megváltoztatta az alkotmányt, hogy kizárja a nem bináris embereket, és kimondta, hogy az emberek csak férfiak vagy nők lehetnek. Ez a változtatás jogalapot teremt arra, hogy megtagadják a más nemi identitású emberek létezését és jogait.

A korábban az egyenlőség terén élenjáró Egyesült Királyságban a legfelsőbb bíróság, a miniszterelnök és az egyenlőséggel foglalkozó testület most ugyanazokkal a dolgokkal érvelnek, mint korábban a transzellenes kampányolók. Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának döntése, amely a diszkriminációellenes törvényben definiálta a „nő” fogalmát, súlyosan aláásta a transz emberek jogbiztonságát.  Továbbá megerősítette a magánélet védelmének kockázatát és az olyan alapvető szolgáltatásokból való kizárást, mint a kórházi kórtermek, nyilvános WC-k, öltözők, menedékhelyek, valamint a menedékkérőket befogadó központok.

Grúziában az egyre ellenségesebb és Kreml-barát kormány teljesen megtiltotta a nemek jogi elismerését, kriminalizálta a transzspecifikus egészségügyi ellátást, és a transz és nemileg különböző embereket rossz bánásmódnak tette ki azáltal, hogy a diszkriminációellenes törvényekből törölte a „nem”, „nemi identitás” és „nemi kifejezés” kifejezéseket. Ezek nem egyszerűen absztrakt pontok - ezek szándékos döntések, amelyek káros következményekkel járnak az emberek biztonságára és életére nézve.

 

Európa önrendelkezése

2025-ben az önrendelkezésért folytatott harc túlmutat a transzközösségeken - magának Európának meghatározó próbatételévé vált. Miközben a transz emberek védik a testi autonómiához és identitáshoz való jogukat, Európa identitása és szuverenitása is kihívás elé kerül. A transz emberekkel való bánásmódot fegyverként használják fel az EU alapvető értékeinek, az emberi jogoknak, a méltóságnak és a szolidaritásnak az aláásására. Ez egy sorsdöntő pillanat. Európának fel kell lépnie és be kell váltania ígéretét, mégpedig úgy, hogy nem hátrál meg, hanem előremozdul azoktól az értékektől, amelyekre épült, határain belül és kívül egyaránt.

A TGEU adatai több kritikus útvonalat jeleznek előre. Az EU-nak megújított és megerősített LMBTQ-stratégiára van szüksége, amely kifejezetten a marginalizált csoportok, köztük a transzneműek, a fogyatékkal élők, a menedékkérők és a marginalizáció többféle formájával szembenézők igényeivel foglalkozik. A „nemi identitás” és a „nemi kifejezés” kifejezést kifejezetten bele kell foglalni az EU Bizottság egyenlőséggel kapcsolatos kezdeményezéseibe. Mivel az emberi jogok védelme Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban láthatóan egyre inkább erodálódik, az adatok arra is rámutatnak, hogy az emberi jogi referenciaértékeket be kell építeni az EU külpolitikájába. A kisebbségek elleni fokozott támadások idején a globális védelmi mechanizmusokat meg kell erősíteni, nem pedig lebontani.

“Tíz évvel azután, hogy a „transzneműek fordulópontja”  reményt adott, Európa sokkal sötétebb válaszúthoz érkezett. Ez nem pusztán a transzneműek jogairól szól - ez a demokratikus társadalmak önrendelkezésének alapvető próbája. Az, hogy most hogyan reagálunk a civil társadalom elleni támadásokra, nemcsak a kiszolgáltatott közösségek jövőjét, hanem Európa lelkét és globális tekintélyét is meghatározza.” - tette hozzá Richard Köhler, a TGEU szakértő-tanácsadója.

A TGEU ügyvezető igazgatója, Ymania Brown elmondta:  „Annak ellenére, hogy a transzneműek helyzete egyértelműen romlik, sok politikai vezető megállítja az előrelépést és visszariad a szolidaritási akcióktól - mintha ezzel meg lehetne állítani a támadást. Ennek az ellenkezője igaz. Csak az előrehaladás állítja meg a jogok és értékrendünk elleni támadást. Az EU-nak most aktívan meg kell védenie a transzneműek méltóságát és emberi jogait egy ambiciózus uniós LMBTIQ-stratégia elfogadásával. Az, hogy az EU hogyan reagál erre a fenyegetésre saját határain belül, meghatározza az alaphangot globális szinten. Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban az emberi jogok védelme láthatóan erodálódik. Ez egy kritikus pillanat. Európa védekezhet vagy vezethet. De nem nézhet félre. A méltóság nem választható. Az egyenlőség nem alku tárgya. És ami a legfontosabb, a szabadság nem keveseké. ”