Ahogy az életben, úgy online is

– Javarészt nem fizikai, hanem verbális abúzusról, lelki bántalmazásról van szó – mondja Gyurkó Szilvia, az UNICEF hazai bizottságának gyermekjogi igazgatója.
Az iskolai és az internetes bántalmazás csak látszólag különül el. Amint arra a Mérei Intézet Budapest-kutatása is rámutatott, a gyerekek az online térben is azokkal tartják a kapcsolatot, akikkel a valóságban.

– Ebből adódik, hogy átviszik a való életbeli viselkedésüket az online térbe – magyarázza Gyurkó Szilvia, a közelmúlt nemzetközi példáját felhozva. Egy, az iskolában kirekesztett kislány a szülinapi bulijára hívta meg osztálytársait, akik összebeszéltek, és bár visszajeleztek, senki sem ment el. A kislány öngyilkosságot követett el. Egy másik példa: „barátai” feltöltöttek egy kompromittáló videót egy 14 éves olasz lányról, majd cikizni kezdték – ő is öngyilkos lett.

Felkészületlenebbül neteznek

Hazánkban ilyen esetre eddig nem volt még példa, de az online térben fenntartott kapcsolatokra nagyban hat, hogy a gyerekek a felnőtteknél sokkal tájékozatlanabbul és meggondolatlanabbul viselkednek a neten, így könnyebben elfajulhatnak köztük a dolgok Gyurkó Szilvia szerint.

Az ismeretlenek – és gyermekek – közti internetes bántalmazásnak elsősorban azon új online felületek adnak teret, amelyeken a regisztrálók teljesen anonim módon kommunikálhatnak. Sokszor csak arról szólnak a beszélgetések, hogy miként tudnak beszólásokkal, verbális abúzussal humorosnak és frappánsnak tűnni.

A tanárt fel kell készíteni

Gyurkó Szilvia szerint aggályos, hogy az iskolai erőszakot – amelyről pontos adataink nincsenek – jelenleg rendészeti eszközökkel próbálnák kezelni. Ehelyett tréningeken kellene felkészíteni a tanárokat, mivel a bántalmazás akár oktatási módszerekkel is csökkenthető.

Jelenleg iskolája válogatja, hol mennyire veszik komolyan az enyhébb agressziót, lekezelő magatartást, és iskolatípustól is függ, hol több vagy kevesebb az erőszak.

Az alsósok körében kevésbé fordul ez elő, mint felsősöknél, és gimnáziumban is ritkább az iskolai erőszak, mint szakiskolákban. Minél leterheltebbek a tanárok, minél kevésbé tudnak figyelni diákjaikra, annál nagyobb esélye van annak, hogy erőszakosabb lesz a közeg.

Faggatás helyett jobb beszélgetni

Németh Margit tanácsadó szakpszichológus, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Gyermekvédelmi Osztályának vezetője

Az iskolai agresszióval kapcsolatban fontos, hogy rendszerek szintjén gondolkodjunk. Az egyéni, a családi, a működési minták és azok zavarai befolyásolják egyéni szinten az agresszív, bántalmazó viselkedés kialakulását. A gyereket a megtanult érdekérvényesítési, konfliktuskezelési módok befolyásolják abban, milyen stratégiákat alkalmaz társas kapcsolataiban, a szélsőséges – például túl szigorú vagy megengedő – minták hátrányosan befolyásolják.

A kötődéseikben sérült gyerekek áldozattá és elkövetővé egyaránt könnyen válnak.

Az intézményi szocializáció során tovább differenciálódnak a minták. Az olyan felnőttek, akik magánéletükben nem tudnak megfelelően önérvényesíteni, konfliktust kezelni, egy gyermekközösség szocializációját irányítva sem tudnak másként működni. A pedagógus viselkedése gyakran nem is lép túl a fegyelmezésen.

A társadalom agresszióhoz való viszonyulása meghatározó ezeknek a problémáknak a kezelésében. A toleranciát, az együttműködést, az asszertív kommunikációt és a hatékony konfliktuskezelést nem tanítják, holott bizonyítottan taníthatók. Erre rakódik rá a médiában ábrázolt erőszak, a durva közbeszéd és az internet terhe.

A gyermekek csoportjaiban folyamatosan zajlik a pozíciókért folytatott harc. Egyes életszakaszokban – mint a serdülőkor –, élethelyzetekben – új gyerek az osztályban – nő a késztetés, hogy mindenki kialakítsa a pozícióját. Azok a gyerekek, akikkel otthon durván bánnak, de erősebb fizikumúak, társaikon „verik le” ezt, a sérülékenyebb, otthon bántalmazott gyerekekből pedig gyakran áldozatok lesznek. Az agressziót az iskola pozitív klímája csökkenti Buda Mariann vizsgálata szerint, de sajnos kevés átfogó kutatás született Magyarországon a témában.

Sok olyan iskolai módszer van, amely kezeli az iskolai bántalmazást: a resztoratív módszer lényege a közösségépítés, a felelősségvállalás, a kapcsolatok helyreállítása, a jóvátétel, a változtatás. A kooperatív tanulás és Aronson mozaikmódszere a megelőzés eszköze, akárcsak a készség- és toleranciafejlesztés, a művészeti nevelés, a közösségépítő játékok. A felnőtteknek minden szerepben a kommunikáció lehetőségét kell biztosítaniuk. Ez mindennek az alapja: kérdezgetés helyett beszélgetnünk kell a gyerekekkel. Ahhoz, hogy észrevegyük a bajt, velük és közöttük kell élni.

metropol