A transznemű felnőttek hosszú távú hormonkezelése elenyészően kevés mellékhatással jár, melyet az eddigi legnagyobb tanulmány szerzői támasztanak alá, akik ezt a kérdéskört vizsgálták.

A visszamenőleges tanulmányban, mely a „Comorbidity and Side Effects of Cross-Sex Hormone Treatment in Transsexual Subjects” címet kapta, több mint 2000 páciens vett részt 15 egyesült államokbeli és európai központból, és közel 1600 embert követtek nyomon több, mint egy évig - jelentették a szerzők.

„Az eredményeink nagyon megnyugtatóak” mondta Henk Asscheman, orvos, PhD, elsődleges vizsgálatot végző szakember, aki saját klinikai kutatócégét is vezeti, a HAJAP-ot, Amszterdamban, jelentette a Medscape Medical News. „Különösen kisebb mellékhatások vannak és nincsenek újak a megfigyelt populációban.”

Az ICE/ENDO 2014. júniusi felszólalásán, ahol ismertette a kutatás első eredményeit, Dr. Asscheman elmondta, hogy az adatok igazolták azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a múlt évtizedben kisebb tanulmányokban publikáltak.

„A hazavihető üzenet az, amikor a „Transzszexuális Személyek Endokrinológiai Ellátásáról” szóló irányelveket olvasva, nem fedezel fel sok állapottal együtt járó egyéb tüneteket a transznemű hormonális ellátás során.” – említi.

A vénás tromboembólia alacsonyabb az előző jelentéseknél

A legkomolyabb elsődleges mellékhatás a vénás tromboembólia, amely 1%-nál jelentkezett azoknál a személyeknél, akik „férfiból nővé” való tranzición mentek keresztül, és a kiváltó ok az ösztrogén kezelés volt.

Dr. Asscheman elmondta, annak ellenére, hogy ez az esetszám még mindig magas, de alacsonyabb mint régebben.
Az 1596 nyomon követett felnőtt közül, 1073 volt MTF (férfiból nő) és 523 volt FTM (nőből férfi). Az MTF csoportot átlagban 5.6 éven keresztül kísértek nyomon, átlagéletkoruk 35 év volt; az FTM csoport pedig 4.4 évig volt követve, 27.5 éves átlagéletkorral.

Több mint 70%-a az MTF csoportnak ciproteron-acetátot (Androcur) vagy spironolaktont kapott Európában, mint antiandrogént, az ösztrogén kezelés közben.
Az FTM alanyok között, több mint 90%-uk kapott izomba injekciózott (intramaszkuláris) vagy tesztoszteron gélt.

A tanulmány kezdetén a leggyakoribb társult betegség a depresszió volt mindkét csoportnál, az MTF alanyoknál 24.9%-os, míg az FTM-eknél 13.6%-os gyakorisággal, -Dr. Asscheman szerint. Megjegyezte, hogy mindezek ellenére a depresszió gyakorisága főként a tanulmányt végző központok között nagymértékben eltérő volt.

Sőt, az ellátás után 26 fő (2.4%) az MTF alanyok közül és 7 fő (1.4%) az FTM alanyok közül még mindig jeleztek depressziót, amely odáig vezette Dr. Asschemant, hogy nagyközönség előtt kijelentse: „A nemi helyreállító kezelés nem gyógyítja a depressziót.”

Betegségtársulás a transznemű hormonterápia előtt

Váratlan kutatási eredmények: pajzsmirigy csökkent működése és férfi daganatok

Meglepő, hogy a pajzsmirigy csökkent működésének előfordulása 2%-nál is jelentősebb volt, főleg a 40 évnél fiatalabbaknál, hivatkozott Dr. Asscheman, aki úgy várta, hogy a fiatalabb felnőtteknél ez az 1%-hoz lesz közelebb. Habár, a konferencia egyik delegáltja megemlítette, hogy a 2%-os csökkent pajzsmirigy működés elfogadható egy ekkora populációnál.

Ezenkívül Linda Nelson, orvos, PhD, reprodukciós endokrinológus az Arizonai Egyetem Orvostanszékéről, Phoenixből elmondta a Medscape Medical News-nak, hogy a csökkent pajzsmirigy működés aránya feltételezhetően nincs összefüggésben a dzsender diszfóriával vagy a hormonkezeléssel.

Egy másik meglepő betegségtársulás 7 férfispecifikus rák előfordulása, - mondta Dr. Asscheman. Hozzátette, hogy ez az eredmény több igazolást igényel más kutatásokban.

A transznemű hormonterápia után, az MTF alanyok mellékhatásai a vénás tromboembólián kívül, a súlygyarapodás volt, mely 5 személynél (0.5%) fordult elő. Továbbá, 4 MTF alanynak (0.4%) volt szívinfarktusa és 1 (0.1%) élt át stroke-ot. A magas vérnyomás is szintén gyakori volt ennél a csoportnál, állította Dr. Asscheman.

Az FTM alanyok leggyakrabban a következő mellékhatásokat élték meg: pattanásosodás lokális kezelésnél (2.9%, n=15), súlygyarapodás (0.4%, n=2), izomfájdalmak (0.4%, n=2) és máj enzim rendellenességek (0.4%, n=2).

Az egyik legnagyobb adatbázis a transzneműek terápiájáról; az eredmények megnyugtatóak

Dr. Asscheman számos korlátozó tényezőt megemlít a visszamenőleges tanulmányozásban, magába foglalva a páciensek alacsony számarányát, akiket több mint 10 évig követtek nyomon vagy a 60. életévet meghaladóknak. Továbbá néhány diagnosztikai arány eltért az Egyesült Államokban és Európában működő központok között.

A tanulmány ereje, a jelentős páciensszámban rejlik, jelenti Dr. Nelson, aki nem vett részt a kutatásban. A transznemű páciensek hormonterápiájával kapcsolatos, „eddigi egyik legnagyobb adatbázis”-nak nevezte.
„Néhány mellékhatás várható volt, mint például a vénás tromboembólia az ösztrogén használata során, de az eredmények többsége igazán megnyugtató” - zárta.

Forrás: Medscape
Fordította: BarbarianBarbie

Transzszexuális „hangterápia”

Absztrakt

A transzszexualizmus olyan állapot, amelyben az egyén a biológiai neméhez képest magát a másik nemhez tartozónak érzi. A nemi azonosságtudatnak megfelelõ hang elsajátításának meghatározó része van abban, hogy az egyén az új neme szerint észrevétlenül tudjon beilleszkedni a társadalomba. A beszédtanároknak, logopédusoknak, valamint a foniátereknek fontos szerepe van ebben a folyamatban. Az alapvetõ fogalmak és terminológia tisztázása után a tanulmány röviden összefoglalja és ismerteti a legújabb szakirodalomban, valamint a szerzõ MTF transzszexuális nõkkel folytatott mûtéti beavatkozás nélküli nõies hang kialakítása során szerzett gyakorlati tapasztalatait.

Bevezetés

A címben a hangterápia szó nem véletlenül van idézőjelben. A tiszta hangterápia különbözik a hang-, illetve beszédtréningtől. A hangterápia elsősorban a beteg hang, illetve a kóros hangképzési mechanizmusok korrekciójának a módszere, míg a beszéd- vagy kommunikációs tréning a meglévõ készségek fejlesztését, kimunkálását jelenti. A transzszexuális nõkkel folytatott hangterápia esetében nem egy beteg hang1 meggyógyításásról van szó, hanem a legtöbb esetben egy egészséges férfihang nõiessé tételérõl. Ebben a tanulmányban az egyszerűség kedvéért a szakirodalomban is használt hangterápia kifejezést fogom használni, de bízom abban, hogy a tanulmány végére ki fog derülni, hogy miért is tettem idézõjelbe ezt a szakkifejezést.

Amikor 2000-ben egy baráti felkérésre elõször kezdtem el nõi transzszexuális hangterápiával foglalkozni, szinte semmit nem tudtam a témáról. Logopédus-beszédtanárként színpadi beszédtechnikát tanítva arra gondoltam, hogy ez a feladat ugyanolyan munka, mint amikor a színházi figurateremtéshez színpadi beszédhangot – úgynevezett karakterhangot – kell kialakítanom egy férfi színész számára, akinek nõként kell megszólalnia a színpadon. Ebben pedig már bõven volt gyakorlatom és így – ma már tudom, hogy nagy bátorsággal – elfogadtam a szakmai kihívást. Az évek során gyakorlati tapasztalat útján, valamint a szakirodalomban való elmélyüléssel és az új kutatásokat figyelemmel követve úgy érzem, hogy eme tanulmánnyal segítséget tudok nyújtani azon bátor logopédus kollégáim számára, akik elhivatottságot éreznek, hogy szívesen dolgozzanak ezzel a csoporttal.

Mi a transzszexualizmus?

Hangterápia transzszexuális nõk részére

A nemi azonosságtudatnak megfelelõ hang elsajátításának meghatározó része van abban, hogy az egyén az új neme szerint észrevétlenül tudjon beilleszkedni a társadalomba. A beszédtanároknak, logopédusoknak, valamint a foniátereknek fontos szerepe van ebben folyamatban.

A transzszexuális nõk a nemváltoztatási folyamat során azonban nem minden esetben fordulnak szakemberhez nõies hangjuk kialakítását illetõen. Sokan úgy gondolják, hogy maguk is meg tudják oldani a hangjukat. Vannak – leginkább az interneten keresztül elérhetõ – könyvek, DVD, CD és audio kazetták4, amelyek segítségével lehetséges önálló „hangterápiát” végezni otthon. Azonban ezek az úgynevezett önsegítõ („selfhelp”) anyagok, illetve módszerek nem nyújtanak visszajelzést, megerõsítést, illetve esetleges korrekciót a felhasználó számára. Továbbá nem alakul ki pozitív terápiás kapcsolat a terapeuta (tanár, orvos) és a beteg között, ami köztudottan nagyon hatásos minden terápiás folyamatban. Különösen szükségszerûnek érzem ennek a fontosságát a transzszexuálisok helyzetében, amikor igazán fontos egy külsõ személy általi pozitív megerõsítés a terápiás eredményeket, illetve a változásokat illetõen. Az egyéni próbálkozásokat követõen, a valódi életben tapasztalt hangjukra vonatkozó negatív élmények hatására azonban sokan rájönnek, hogy szükségük van szakember segítségére ahhoz, hogy a hangjuk ne árulkodjon biológia múltjukról. A beszédtanár elsõdleges feladata, hogy a megfelelõ szûrési vizsgálatok elvégzése után egy olyan egyénre szabott terápiás programot dolgozzon ki, amely során mûtéti beavatkozás nélkül olyan hanghasználatot alakít ki az egyénnél, amely nem vezet semmilyen kóros elváltozáshoz. Ennek a beszédmodifikációs terápiának a célja egy olyan egészségesen szóló, jól terhelhetõ nõies hang kialakítása, amely összhangban van a személyiséggel, biztosítva azt, hogy a transzszexuális egyén a kommunikáció minden területén azt a képet nyújtsa magáról, amit belül is érez.

Az általam alkalmazott hangterápia és beszédtréning három különbözõ terület terápiás, illetve gyakorlati elemeinek kombinációjából tevõdik össze:

1. A funkcionális diszfónia terápiájának a gyakorlataiból;
2. A beszédtechnika tanítása során végzett gyakorlatokból;
3. A drámapedagógiában alkalmazott helyzetgyakorlatokból.

A hangterápiát megelõzõ vizsgálat

Bármilyen logopédiai terápiát mindig egy komplex logopédiai szûrõvizsgálat elõz meg, melynek része a beteg személyes adatainak, panaszának, valamint anamnézisének felvétele. A beteg személyes adatainak felvétele úgyanúgy történik, mint minden más esetben, azzal a kiegészítéssel, hogy mindig rá kell kérdeznünk arra is, hogy a család, munkahely, illetve a baráti kör mennyire van beavatva a nemváltoztatás folyamatába. Tapasztalatból tudom, hogy gyakran sok transzszexuális a családja elõtt már vállalja az új társadalmi nemét, de például a munkahelyén még nem. Figyelnünk kell arra, hogy ne „adjuk ki” a személyt például azzal, hogy a munkahelyén nõként keressük, amikor még ott férfiként jelenik meg. Az anamnézis felvétele a transzszexuális egyének esetében annyiban módosul, hogy a kérdések fõleg a nemváltoztatási folyamatra vonatkoznak. A különbözõ vizsgálatok és az ezzel kapcsolatos kérdések pedig fõleg az egyén jelenlegi állapotának, a terápiára való alkalmasság felmérésére és a terápia céljának meghatározására irányulnak.

Adatfelvétel – Anamnézis – Kérdések

1. Általános adatok

• Név, lakcím, telefon
• Foglalkozás
• Iskolai végzettség
  
  

2. Általános egészségügyi adatok

• Mûtétek, betegségek, allergiák
• Alkoholfogyasztás, dohányzás, orvosságok
  
  

3. A nemváltoztatás folyamatára vonatkozó kérdések

• Nõként él-e? (Mennyi ideje?)
• Hormonterápia (Mennyi ideje?)
• Jár-e pszichológushoz, pszichiáterhez? (Követi-e a Harry Benjamin féle alapelveket?)
• Elkezdte-e az elektrolízis, illetve a végleges szõrtelenítés folyamatát? (Mennyi ideje?)
• Tervez-e plasztikai mûtéteket? (Mikor?)
• Tervez-e nemiszerv-átalakító mûtétet? (Mikor? Hol? Kinél?)
• Stb.
  
  

4. Munkahelyre, családra vonatkozó kérdések

• Nõként dolgozik-e?
• Nõként él-e a családja/barátai elõtt?
• Mennyire támogatja a családja/baráti köre a nemváltoztatás folyamatában?
• Jár-e csoportterápiára?
• Stb.
  
  

5. Hangterápiára vonatkozó kérdések

• Tervez-e hangszalagmûtétet? (Mikor? Hol? Kinél?)
• Vett-e már részt hangterápián? (Mikor? Hol? Kinél? Milyen sikerrel?)
• Próbálkozott-e saját maga valamilyen módszerrel? (Videokazetta, könyvek, internet stb.)
• Mennyire elégedett a saját hangjával? (1-tõl 10-ig tartó skálán)
• Mi az, amit szeret a hangjában?
• Mi az, amit nem szeret a hangjában?
• Hogyan, milyen módon módosította a hangját?
• Ha a nõi hangján beszél, milyen gyakran „nézik” (hallják) férfinek?
• Hogyan reagálnak hangjára a telefonban? (angol nyelv: she/he, magyar nyelv: asszonyom/uram)
• Milyen gyakran használja nõi hangját? (Naponta, hetente? Milyen százalékban?)
• Érez-e valamilyen kellemetlenséget a torkában, amikor nõi hangon beszél? (bereked, elmegy a hangja, kiszárad a torka stb.)
• Kinek a hangjához szeretné, hogy a saját hangja hasonlíton? (közéleti ill. híres személy)
  
  

6. A kommunikáció eszköztárának felmérése

1. A látvány (a vizuális élmény)

• Külsõ megjelenés
• Testi felépítés, alak
• Öltözködés (teststilizáció)
• Mozgás (kinema)
• Gesztusok (kézmozgás)
• Fej mozgása és tekintet
• Mimika

2. Beszéd (az auditív élmény)

• Légzés
• Hangadás
• Hangmagasság
• Intonáció
• Rezonancia
• Hangerõ, hangintenzitás
• Beszédritmus
• Artikuláció

3. A férfi-, illetve a nõi hangképzés közötti különbség felmérése (bemutatás alapján)

4. Nyelvhasználat vizsgálata (ún. gender-szempontú nyelvészet) a spontán beszédben

5. Általános benyomás

Mennyire kongruens az összkép?

A transzszexuális nõkkel folytatott hangterápia során a legfontosabb kérdés, amit feltehetek a terápia kimenetelét illetõen, hogy: „Kinek a hangjához szeretné, hogy a saját hangja hasonlítson?” Erre a kérdésre mindig azt kérem, hogy egy közéleti, illetve híres személyt próbáljon az illetõ megadni, akinek a hangját magam is könnyen be tudom mérni. Az elsõ foglalkozásra azt szoktam kérni, hogy a megnevezett egyénrõl a beteg hozzon magával audio- vagy audiovizuális anyagot, amelynek a meghallgatása során közösen próbáljuk meg elemezni és összefoglalni, hogy miért is tetszik neki ez a nõi hang. Lehet, hogy ha a tanulmányt olvasó most felteszi ezt a kérdést magának, akkor igazából nem tud hirtelen egy olyan híres személlyel elõállni, akinek a hangjára becserélné a saját hangját. A transzszexuálisok esetében ez azonban soha nem okoz gondot. Teljesen biztos és tudatos képpel rendelkeznek arról, hogy hogyan is képzelik el magukat új nemükben, és ebbe a hang is belatartozik. Gyakran erõs külsõ hasonlóságot vélek felfedezni a beteg és a megnevezett híresség között, amelyet az alábbi két képpel próbálok meg demonstrálni:

A transzszexuális nõk számára a hangterápia személyes célja gyakran az, hogy a hangjuk ehhez az idealizált hanghoz hasonlítson, és a szakembertõl is leginkább erre vonatkozóan kérnek segítséget.

A hangterápia folyamata és módszerei

A hangterápiát megelõzõ vizsgálatok során gyakran a következõ látható és hallható elváltozásokat figyelhetjük meg a transzszexuális személynél:

• A hang valamilyen szinten rekedt vagy levegõs.
• A légzés helytelen, idõnként kapkodó.
• A nyakizomzati munka láthatóan fokozott.
• A hangerõ csökkent, szinte suttogó.
• A hangmagasság nem „élettani”, gyakran túl nõies.
• A hangindítás nem megfelelõ.
• Diszkrepancia a személy által nyújtott látvány (vizuális kép) és a hanghatás (auditív élmény) között.
• A beszédtõl való félelem okozta látható szorongás.

A fent említett néhány tünetbõl, a személy megjelenése és a hangja közötti éles ellentét hatásából, valamint az anamnézis felvétele során felvett adatokból egyértelmûen kiderül, hogy a transzszexuálisokkal folytatott hangterápia során nem elég csak a hangra koncentrálni, hanem teljes egészében kell fejleszteni a személyiséget, kezdve a megjelenéstõl, a viselkedésen át egészen a beszédig. Ezek alapján bizonyára érthetõ, hogy az általam alkalmazott hangterápia során miért alkalmazom az alábbi három különbözõ módszer gyakorlatainak a kombinációját:

1. A funkcionális diszfónia terápiájának gyakorlatai
2. Beszédtechnika gyakorlatok
3. A drámapedagógiában alkalmazott helyzetgyakorlatok

Mindegyik módszer céljának meghatározásából kitûnik, hogy miként válik az adott módszer a transzszexuális hangterápia elválaszthatatlan részévé.

1. A diszfónia terápia célja

„A diszfónia javításának célja, hogy a logopédus a kellemes, belsõ harmóniát közvetítõ, esztétikai és kedvezõ pszichés hatást keltõ tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely zavartalanul épül be a folyamatos, spontán hangos beszédbe.

Feladatok

• A hangadás funkciójának foniátriai kivizsgálása
• Egyéni kezelési terv összeállítása
• Az optimális hangadási légzés kialakítása
• A test egészére kiterjedõ laza izomtónus kialakítása
• A hangszalagrezgés finom megindítása
• Az egyénre jellemzõ alaphang kialakítása
• Az egyénre jellemzõ hangfekvés kialakítása”

Dr. Salné Lengyel Mária (2004): Logopédia jegyzet, 95. old.

2. A beszédtechnika tanításának célja

„A beszédtechnika tanulása nem csak a formai elemeket fejleszti. Növeli az állóképességet, a koncentrációs figyelmet, az önkontrollt, a szuggesztivitást. A célirányos légzõ-, hangadó-, artikuláció- és ritmusgyakorlatok, kiegészítve a hangsúly–hanglejtés értelmezõ elemzésével, alapjául szolgálnak a fáradtságmentes, mégis jól érhetõ beszéd kialakításának.” (Montágh Imre (1986): Figyelem vagy fegyelem? 16. old.)

3. A drámapedagógia nevelési célja

A drámapedagógiai eszközök alkalmazása elõsegíti:

• „a közösségben, a közösségért tevékenykedõ ember aktivitásának serkentését,
• ön- és emberismeretének gazdagodását,
• alkotóképességének, önálló, rugalmas gondolkodásának fejlõdését,
• összpontosított, megtervezett munkára való szoktatást,
• testi, térbeli biztonságának javulását, idõérzékének fejlõdését,
• mozgásának és beszédének tisztaságát, szép és kifejezõ voltát.”

Gabnai Katalin (1989): Drámajátékok, 6. old.

Természetesen egyénenként változó a különbözõ gyakorlatok alkalmazásának mértéke, hiszen minden transzszexuális más-más mértékben és más területen igényel fejlesztést. A logopédusok számára ismertek mind a diszfónia terápia lépései, mind a Montágh Imre által ismertté vált beszédtechnika-gyakorlatok.8 A drámapedagógiában, illetve a színészképzés során alkalmazott helyzetgyakorlatok terápiába integrálása arra biztosít lehetõséget, hogy a transzszexuális egyén a való életben elõforduló helyzeteket tudja gyakorolni a terapeutával. Ilyenek lehetnek például az étteremben való rendelés, felvételi interjú, telefonon történõ beszélgetés stb. Én gyakran a hangterápia bizonyos fázisában egy foglalkozás részeként elmegyek étterembe ebédelni a tanítványommal, ahol õ rendel, majd a következõ foglalkozás keretében kielemezzük, hogy mennyire „szerepelt” sikeresen új nemében, és mennyire tudta a terápiás gyakorlatok során tanultakat beépíteni, illetve alkalmazni igazi élethelyzetben.

A másik nagyon fontos terápiás elem az, hogy a beszédgyakorlatok, fõleg a házi feladat elvégzéséhez minden esetben megkövetelem a magnetofon használatát. Ennek két célból is szükségét érzem. A hangfelvétel megõrzi, dokumentálja a hanterápia során történõ változásokat, valamint visszajelzést biztosít számomra arra vonatkozólag, hogy az egyén otthon, illetve a terápiás foglalkozások között gyakorol. A videomagnó használatát fõleg a nemváltoztatási folyamat elején kerülni szoktam, mivel a videofelvételen keresztül a külsõ megjelenéssel való szembesülés az egyénre gyakran nem hat pozitívan.

Tapasztalataim alapján a hangterápia akkor a legeredményesebb, amikor a transzszexuális személy a bevallás fázisát követõen a nap 24 órájában nõként él, mivel így nem kell folyamatosan cserélgetnie hangját a férfi és a nõi hanghasználat között.

A logopédus kompetenciája

Ahhoz, hogy a logopédus transzszexuálisokkal sikeresen foglalkozhasson, mindenképpen ismernie kell:

1. A transzszexualizmus fogalmát, terminológiáját.
2. A nemváltoztatási folyamat általános lépéseit.
3. Az anamnézis felvétele folyamán használt kérdések terminológiáját és fontosságát.
4. A nemiszerv-átalakító mûtétet megelõzõ és az azt követõ lépések folyamatát.
5. Az egyén családjának és baráti körének a nemváltoztatási folyamathoz való hozzáállását.
6. A transzszexuális személy nemváltoztatási folyamatának egyéni terveit.
7. Az egyén hangterápiára vonatkozó személyes célját.
8. A hangmodifikációs mûtétek lehetõségeit.
9. A logopédusnak nyitottnak, elõítéletmentesnek és elfogadónak kell lennie a beteg szexuális magatartását, életmódját illetõen.
10. A logopédusnak különös figyelmmel kell követnie az egyén pszichoszociális beilleszkedését a társadalomba, amelynek természetesen szerves része a nemnek megfelelõ hanghasználat.

Befejezés

A megfelelõ hang kialakítása transzszexuális nõk számára nem könnyû és sokszor hosszadalmas, türelmet és kitartást igénylõ munka. A hangterápia nem minden esetben sikeres, és fõleg nem minden esetben lezárt folyamat. Sok esetben a transzszexuális egyén a nemiszerv-átalakító mûtét, illetve gyakran a sikeres plasztikai mûtétek sorozata után nem folytatja a hangterápiát. Úgy érzi, hogy kevésbé nõies hangját nõies megjelenésével tudja kompenzálni. Ebben bizonyos értelemben igaza is van. Minden társadalomban van valamilyen kép az ideális nõ- és férfialakról, a testarányokról és magáról a hangról is. A megjelenésében fantasztikusan nõies nõ mély hangját még gyakran szexisnek is tartják. Több transzszexuális tanulmány utal arra, hogy a hanggal való megelégedettség nem fetétlenül szükséges tényezõje annak, hogy a személy elégedett, illetve boldog legyen önmagával (McNeill et al. 2007).

A transzszexuális hangterápia olyan multidiszciplináris terület, amely különbözõ módszerek kombinációjának alkalmazásával vezet sikerességhez. Nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy a transzszexuális hangterápia során a foniátrai közremûködés elkerülhetetlen. A hangterápia ugyan logopédiai kompetencia, de minden esetben a terápia megezdése elõtt elengedhetetlen az elõzetes részletes foniátriai vizsgálat, a terápia során pedig javasolt a megfelelõ folyamatos foniátriai-gégészeti kontroll.

Nincs is nagyobb siker annál, mint amikor a beteg határozottan, magabiztosan, de leginkább örömmel képes megszólalni azon a hangon, amelyet úgy érez, hogy valahol mindig is a sajátja volt.

Forrás: VECSEY KATALIN
GYÓGYPEDAGÓGIAI SZEMLE
2010 – XXXVIII. évfolyam 3.szám

Kapcsolódó anyag: A hang nőíesítése: Hangszálműtét
Foniáterek elérhetőségei itt

- Dr Mészáros Krisztina fül-orr gégész, foniáter, audiológus
ENT House Budapest
Cím: 1027 Budapest, Fazekas u.10-14. I/5.
Tel::06/70-342-4298
E-mail:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
weboldal

- Dr. Tóth Andrea
Debrecen
Tel: +36 30 206 1325
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fono Plasztika

  Új információd van? Megváltozott valakinek az elérhetősége és tudomásodra jutott? Írd meg nekünk, hogy naprakészek lehessünk! További kérdésed van? Kérdezd meg elérhetőségeink valamelyikén. Nagyságrendi árakról, egyéb részletekről privát üzenetben szívesen tájékoztatunk.
Te máshoz jársz? Küldd el nekünk a nevét és az elérhetőségeit, hogy másokkal is megoszthassuk. (Ki csak azon orvosok kerülnek akiket megkérdezünk és hozzájárulnak ehhez, a többiekről privátban tudunk felvilágosítást adni. Viszont ez is csak akkor működik ha megírjátok nekünk a tapasztalataitokat, amit előre is köszönünk!)

Dr. Bordás Noémi (MTF, FTM)

• Állami, tb. finanszírozott rendelés
  Kiskunhalasi Semmelweis Kórház
  6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. u. 1.
  Rendelőintézet, földszint 4-es ajtó (Urológia szakrendelő)
  Rendelés: Hétfőnként délelőtt
  Bejelentkezés: 77/522-022
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  
  
• Magánrendelés, Kiskunhalas
  Kiskunhalasi Semmelweis Kórház
  6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. u. 1.
  Rendelőintézet, földszint 4-es ajtó (Urológia szakrendelő)
  Rendelés: bejelentkezés alapján
  Bejelentkezés: 70/521-7269
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  
  
• Magánrendelés, Budapest
  Swiss Premium Egészségközpont
  Budapest, Nagyenyed u. 8.-14.
  Bejelentkezés: +36 1 225 0566
  www.swissclinic.hu
  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dr. Király István (MTF, FTM)

Szeged, Urológiai Klinika
6725 Szeged, Kálvária sgt. 57.,
Tel / fax: 62/561-300, 561-301
Mobil: 06/70-273-7878

Dr. Balajthy Tibor (MTF, FTM)

New Contour Plasztikai Sebészet
1068, Budapest, Városligeti fasor 24
Tel: (361) 351-1250
Bejelentkezés: 10-16 óra közt hétköznap.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dr.Tizedes György MTF, FTM

Pécs, Budapest
Rendelésre bejelentkezés: 06/30-407-3222
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dr. Csobó Zsolt (FTM)

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel: 30/396-0412

Dr. Pajor László (MTF, FTM)

Szeged, Urológiai Klinika
6725 Szeged, Kálvária sgt. 57.,
Tel / fax: 62/561-300, 561-301
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Új információd van? Megváltozott valakinek az elérhetősége és tudomásodra jutott? Írd meg nekünk, hogy naprakészek lehessünk! További kérdésed van? Kérdezd meg elérhetőségeink valamelyikén. Nagyságrendi árakról, egyéb részletekről privát üzenetben szívesen tájékoztatunk.
Valaki más is végez ilyen beavatkozást? Küldd el nekünk a nevét és az elérhetőségeit, hogy másokkal is megoszthassuk. (Ki csak azon orvosok kerülnek akiket megkérdeztek és hozzájárulnak ahhoz, a többiekről privátban tudunk felvilágosítást adni. Viszont ez is csak akkor működik ha megírjátok nekünk a tapasztalataitokat, amit köszönünk!)

Általános anatómia

A lenti ábra bemutatja egy biológiai nő és egy biológiai férfi másodlagos nemi  jellegét.

Feltűnő az úgynevezett csontfelépítés, más néven csontvonal, amely akkor válik láthatóvá, ha a végtagok nyugalmi állapotban vannak. A férfinál egyenes, a nőnél enyhén elhajló. A vállöv és a medence méretkülönbségei, és a váll-medence egymáshoz mért nagysága egyértelműen kivehető. Még a mellkas terjedelme, és a koponya és állkapocscsontok formái is megkülönböztethetőek.

Ha most hormonok, és műtétek által nemátalakítás történik, az alkat bizonyos mértékig megváltozik,mivel a tipikus helyeken történő testzsírátrendeződés meghatározott mértékig hozzáidomítja az alkatot a választott nem alkatához. A megfelelő fitness, és izomfejlesztés is hozzásegít a megfelelő alkathoz. Főleg F2M-eknél, akik a tesztoszteron hormon által alátámasztják az izom felépítésüket.

Hol rakódik le a zsír a testzsírátrendeződés folyamán?

M2F-eknél:

• hasi zsírtartalék csökkenése
• lerakódás a combon, csípőn, és fenéktájt (a medence szélesebbnek tűnik)
• a zsír a test belsejéből a bőr alá rendeződik (így az M2F-ek szövetei hasonlóan a biológiai nőkéhez lazábbnak tűnik, és ezáltal az alkat lágyabb lesz – gyakori oka a combon és a fenéken lévő cellolitesznek)
• az arc bőr alatti zsírszövetének átrendeződése, aminek következtében az M2F-ek arca kevésbé tűnik markánsnak
• továbbá: izomsorvadás, az izmok nagyrészt idomulnak a női test felépítéséhez, ami szintúgy lágyabb alkatot kölcsönöz
• férfias testszőrzet csökkenése (az arcon, és részben más testrészeken is csak az epiláció segít a tartós szőrtelenség elérése érdekében)

F2M-eknél:

• hastájékon való lerakódás (aki nem vigyáz, könnyen sörhasat növeszthet)
• zsírtartalékok csökkenése a combon, a fenéken és csípőtájt (a medence keskenyebbnek tűnik)
• bőr alatti zsírszövetek átrendeződése a test belsejébe (ezáltal a F2M-ek szövetei  a biológiai férfiakéhoz hasonlóan keményebbek lesznek, ezáltal az alkat általánosan markánsabbnak hat, a comb és fenéktájékon lévő cellolitesz nagyban visszafejlődik)
• az arc bőr alatti zsírszövetének átrendeződése, ami által a F2M-ek arcvonásai kevésbé lesznek lágyak
• továbbá: izomnövekedés, az izomtónus nagyban idomul a férfias testfelépítéshez, amitől szintén markánsabb lesz az alkat
• testszőrzet növekedés a megfelelő férfias helyeken

Az alkat megváltoztatása tehát csak a „puha” testrészek idomulásával lehetséges. A csontváz felépítését a hormonok, és a műtétek sem változtatják meg. Az ember nem lesz se kisebb, se nagyobb. A csontfelépítés/csontvonal a transition lezártával is megmarad. Az arcfelépítés további megváltoztatásához műtéti eljárás szükséges a csontozaton.

Az alkati idomulásnak tehát természet szabta határai vannak.

Mi az, ami teljesen lehetetlen?

Lehetlen a termékenység helyreállítása az „új nemben”. Nem lehet egy bioférfiból termékeny M2F-et csinálni, vagy fordítva. Ha a belső nemi szerveket egyszer kivették, a termékenység örökre elvész. Az orvostudomány mai állása szerint a belső nemiszervek egyenes transzplantációja egy másik testbe, úgy hogy azok automatikusan termeljék a megfelelő hormonokat, lehetetlen.  Így életfogytiglan tartó „külső” hormonterápia szükséges. Az „új kinézet, új ember” címszó alatt történő változás is lehetetlen. Az alapkarakter és arcvonások a transition lezártával is megmaradnak. Kínaiból sem lehet európait csinálni! A kinézet csupán módosul, valahogy úgy, mint a fiú-lány testvérek hasonlósága. Bár köztudott, hogy a kezelt TS-eknek megnő az öbizalma,  magabiztosabbak magukkal, és a külvilággal szemben is, és belső békét sugároznak, ez azonban csak azért van, mert önmagukkal rendbejönnek. Ettől azonban még messze nem lesznek új emberek. A belső marad ugyanaz, csak a csomagolás változik, ezáltal a „módosulás” után jobban illik a csomagolás a belsőhöz.

A kívánt alkat azonban a megfelelő öltözködéssel jól befolyásolható.

Fordította: Chaim

Vaginoplasty (pénisz befordítással): 5.000$-tól
Colon vaginoplasty (a vastagbélből metszett szövet felhasználása): 5.500$-tól