Elemek megjelenítése címkék szerint: hangképzés

szombat, 31 december 2011 17:42

A hang nőiesítése: Hangterápia

Transzszexuális „hangterápia”

Absztrakt

A transzszexualizmus olyan állapot, amelyben az egyén a biológiai neméhez képest magát a másik nemhez tartozónak érzi. A nemi azonosságtudatnak megfelelõ hang elsajátításának meghatározó része van abban, hogy az egyén az új neme szerint észrevétlenül tudjon beilleszkedni a társadalomba. A beszédtanároknak, logopédusoknak, valamint a foniátereknek fontos szerepe van ebben a folyamatban. Az alapvetõ fogalmak és terminológia tisztázása után a tanulmány röviden összefoglalja és ismerteti a legújabb szakirodalomban, valamint a szerzõ MTF transzszexuális nõkkel folytatott mûtéti beavatkozás nélküli nõies hang kialakítása során szerzett gyakorlati tapasztalatait.

Bevezetés

A címben a hangterápia szó nem véletlenül van idézőjelben. A tiszta hangterápia különbözik a hang-, illetve beszédtréningtől. A hangterápia elsősorban a beteg hang, illetve a kóros hangképzési mechanizmusok korrekciójának a módszere, míg a beszéd- vagy kommunikációs tréning a meglévõ készségek fejlesztését, kimunkálását jelenti. A transzszexuális nõkkel folytatott hangterápia esetében nem egy beteg hang1 meggyógyításásról van szó, hanem a legtöbb esetben egy egészséges férfihang nõiessé tételérõl. Ebben a tanulmányban az egyszerűség kedvéért a szakirodalomban is használt hangterápia kifejezést fogom használni, de bízom abban, hogy a tanulmány végére ki fog derülni, hogy miért is tettem idézõjelbe ezt a szakkifejezést.

Amikor 2000-ben egy baráti felkérésre elõször kezdtem el nõi transzszexuális hangterápiával foglalkozni, szinte semmit nem tudtam a témáról. Logopédus-beszédtanárként színpadi beszédtechnikát tanítva arra gondoltam, hogy ez a feladat ugyanolyan munka, mint amikor a színházi figurateremtéshez színpadi beszédhangot – úgynevezett karakterhangot – kell kialakítanom egy férfi színész számára, akinek nõként kell megszólalnia a színpadon. Ebben pedig már bõven volt gyakorlatom és így – ma már tudom, hogy nagy bátorsággal – elfogadtam a szakmai kihívást. Az évek során gyakorlati tapasztalat útján, valamint a szakirodalomban való elmélyüléssel és az új kutatásokat figyelemmel követve úgy érzem, hogy eme tanulmánnyal segítséget tudok nyújtani azon bátor logopédus kollégáim számára, akik elhivatottságot éreznek, hogy szívesen dolgozzanak ezzel a csoporttal.

Mi a transzszexualizmus?

Hangterápia transzszexuális nõk részére

A nemi azonosságtudatnak megfelelõ hang elsajátításának meghatározó része van abban, hogy az egyén az új neme szerint észrevétlenül tudjon beilleszkedni a társadalomba. A beszédtanároknak, logopédusoknak, valamint a foniátereknek fontos szerepe van ebben folyamatban.

A transzszexuális nõk a nemváltoztatási folyamat során azonban nem minden esetben fordulnak szakemberhez nõies hangjuk kialakítását illetõen. Sokan úgy gondolják, hogy maguk is meg tudják oldani a hangjukat. Vannak – leginkább az interneten keresztül elérhetõ – könyvek, DVD, CD és audio kazetták4, amelyek segítségével lehetséges önálló „hangterápiát” végezni otthon. Azonban ezek az úgynevezett önsegítõ („selfhelp”) anyagok, illetve módszerek nem nyújtanak visszajelzést, megerõsítést, illetve esetleges korrekciót a felhasználó számára. Továbbá nem alakul ki pozitív terápiás kapcsolat a terapeuta (tanár, orvos) és a beteg között, ami köztudottan nagyon hatásos minden terápiás folyamatban. Különösen szükségszerûnek érzem ennek a fontosságát a transzszexuálisok helyzetében, amikor igazán fontos egy külsõ személy általi pozitív megerõsítés a terápiás eredményeket, illetve a változásokat illetõen. Az egyéni próbálkozásokat követõen, a valódi életben tapasztalt hangjukra vonatkozó negatív élmények hatására azonban sokan rájönnek, hogy szükségük van szakember segítségére ahhoz, hogy a hangjuk ne árulkodjon biológia múltjukról. A beszédtanár elsõdleges feladata, hogy a megfelelõ szûrési vizsgálatok elvégzése után egy olyan egyénre szabott terápiás programot dolgozzon ki, amely során mûtéti beavatkozás nélkül olyan hanghasználatot alakít ki az egyénnél, amely nem vezet semmilyen kóros elváltozáshoz. Ennek a beszédmodifikációs terápiának a célja egy olyan egészségesen szóló, jól terhelhetõ nõies hang kialakítása, amely összhangban van a személyiséggel, biztosítva azt, hogy a transzszexuális egyén a kommunikáció minden területén azt a képet nyújtsa magáról, amit belül is érez.

Az általam alkalmazott hangterápia és beszédtréning három különbözõ terület terápiás, illetve gyakorlati elemeinek kombinációjából tevõdik össze:

  1. A funkcionális diszfónia terápiájának a gyakorlataiból;
  2. A beszédtechnika tanítása során végzett gyakorlatokból;
  3. A drámapedagógiában alkalmazott helyzetgyakorlatokból.

A hangterápiát megelõzõ vizsgálat

Bármilyen logopédiai terápiát mindig egy komplex logopédiai szûrõvizsgálat elõz meg, melynek része a beteg személyes adatainak, panaszának, valamint anamnézisének felvétele. A beteg személyes adatainak felvétele úgyanúgy történik, mint minden más esetben, azzal a kiegészítéssel, hogy mindig rá kell kérdeznünk arra is, hogy a család, munkahely, illetve a baráti kör mennyire van beavatva a nemváltoztatás folyamatába. Tapasztalatból tudom, hogy gyakran sok transzszexuális a családja elõtt már vállalja az új társadalmi nemét, de például a munkahelyén még nem. Figyelnünk kell arra, hogy ne „adjuk ki” a személyt például azzal, hogy a munkahelyén nõként keressük, amikor még ott férfiként jelenik meg. Az anamnézis felvétele a transzszexuális egyének esetében annyiban módosul, hogy a kérdések fõleg a nemváltoztatási folyamatra vonatkoznak. A különbözõ vizsgálatok és az ezzel kapcsolatos kérdések pedig fõleg az egyén jelenlegi állapotának, a terápiára való alkalmasság felmérésére és a terápia céljának meghatározására irányulnak.

Adatfelvétel – Anamnézis – Kérdések

1. Általános adatok

  • Név, lakcím, telefon
  • Foglalkozás
  • Iskolai végzettség

2. Általános egészségügyi adatok

  • Mûtétek, betegségek, allergiák
  • Alkoholfogyasztás, dohányzás, orvosságok

3. A nemváltoztatás folyamatára vonatkozó kérdések

  • Nõként él-e? (Mennyi ideje?)
  • Hormonterápia (Mennyi ideje?)
  • Jár-e pszichológushoz, pszichiáterhez? (Követi-e a Harry Benjamin féle alapelveket?)
  • Elkezdte-e az elektrolízis, illetve a végleges szõrtelenítés folyamatát? (Mennyi ideje?)
  • Tervez-e plasztikai mûtéteket? (Mikor?)
  • Tervez-e nemiszerv-átalakító mûtétet? (Mikor? Hol? Kinél?)
  • Stb.

4. Munkahelyre, családra vonatkozó kérdések

  • Nõként dolgozik-e?
  • Nõként él-e a családja/barátai elõtt?
  • Mennyire támogatja a családja/baráti köre a nemváltoztatás folyamatában?
  • Jár-e csoportterápiára?
  • Stb.

5. Hangterápiára vonatkozó kérdések

  • Tervez-e hangszalagmûtétet? (Mikor? Hol? Kinél?)
  • Vett-e már részt hangterápián? (Mikor? Hol? Kinél? Milyen sikerrel?)
  • Próbálkozott-e saját maga valamilyen módszerrel? (Videokazetta, könyvek, internet stb.)
  • Mennyire elégedett a saját hangjával? (1-tõl 10-ig tartó skálán)
  • Mi az, amit szeret a hangjában?
  • Mi az, amit nem szeret a hangjában?
  • Hogyan, milyen módon módosította a hangját?
  • Ha a nõi hangján beszél, milyen gyakran „nézik” (hallják) férfinek?
  • Hogyan reagálnak hangjára a telefonban? (angol nyelv: she/he, magyar nyelv: asszonyom/uram)
  • Milyen gyakran használja nõi hangját? (Naponta, hetente? Milyen százalékban?)
  • Érez-e valamilyen kellemetlenséget a torkában, amikor nõi hangon beszél? (bereked, elmegy a hangja, kiszárad a torka stb.)
  • Kinek a hangjához szeretné, hogy a saját hangja hasonlíton? (közéleti ill. híres személy)

6. A kommunikáció eszköztárának felmérése

1. A látvány (a vizuális élmény)

  • Külsõ megjelenés
  • Testi felépítés, alak
  • Öltözködés (teststilizáció)
  • Mozgás (kinema)
  • Gesztusok (kézmozgás)
  • Fej mozgása és tekintet
  • Mimika

2. Beszéd (az auditív élmény)

  • Légzés
  • Hangadás
  • Hangmagasság
  • Intonáció
  • Rezonancia
  • Hangerõ, hangintenzitás
  • Beszédritmus
  • Artikuláció

3. A férfi-, illetve a nõi hangképzés közötti különbség felmérése (bemutatás alapján)

4. Nyelvhasználat vizsgálata (ún. gender-szempontú nyelvészet) a spontán beszédben

5. Általános benyomás

Mennyire kongruens az összkép?

A transzszexuális nõkkel folytatott hangterápia során a legfontosabb kérdés, amit feltehetek a terápia kimenetelét illetõen, hogy: „Kinek a hangjához szeretné, hogy a saját hangja hasonlítson?” Erre a kérdésre mindig azt kérem, hogy egy közéleti, illetve híres személyt próbáljon az illetõ megadni, akinek a hangját magam is könnyen be tudom mérni. Az elsõ foglalkozásra azt szoktam kérni, hogy a megnevezett egyénrõl a beteg hozzon magával audio- vagy audiovizuális anyagot, amelynek a meghallgatása során közösen próbáljuk meg elemezni és összefoglalni, hogy miért is tetszik neki ez a nõi hang. Lehet, hogy ha a tanulmányt olvasó most felteszi ezt a kérdést magának, akkor igazából nem tud hirtelen egy olyan híres személlyel elõállni, akinek a hangjára becserélné a saját hangját. A transzszexuálisok esetében ez azonban soha nem okoz gondot. Teljesen biztos és tudatos képpel rendelkeznek arról, hogy hogyan is képzelik el magukat új nemükben, és ebbe a hang is belatartozik. Gyakran erõs külsõ hasonlóságot vélek felfedezni a beteg és a megnevezett híresség között, amelyet az alábbi két képpel próbálok meg demonstrálni:

Jennifer Finney Boylan transzszexuális nõ Helen Hunt

A transzszexuális nõk számára a hangterápia személyes célja gyakran az, hogy a hangjuk ehhez az idealizált hanghoz hasonlítson, és a szakembertõl is leginkább erre vonatkozóan kérnek segítséget.

A hangterápia folyamata és módszerei

A hangterápiát megelõzõ vizsgálatok során gyakran a következõ látható és hallható elváltozásokat figyelhetjük meg a transzszexuális személynél:

  • A hang valamilyen szinten rekedt vagy levegõs.
  • A légzés helytelen, idõnként kapkodó.
  • A nyakizomzati munka láthatóan fokozott.
  • A hangerõ csökkent, szinte suttogó.
  • A hangmagasság nem „élettani”, gyakran túl nõies.
  • A hangindítás nem megfelelõ.
  • Diszkrepancia a személy által nyújtott látvány (vizuális kép) és a hanghatás (auditív élmény) között.
  • A beszédtõl való félelem okozta látható szorongás.

A fent említett néhány tünetbõl, a személy megjelenése és a hangja közötti éles ellentét hatásából, valamint az anamnézis felvétele során felvett adatokból egyértelmûen kiderül, hogy a transzszexuálisokkal folytatott hangterápia során nem elég csak a hangra koncentrálni, hanem teljes egészében kell fejleszteni a személyiséget, kezdve a megjelenéstõl, a viselkedésen át egészen a beszédig. Ezek alapján bizonyára érthetõ, hogy az általam alkalmazott hangterápia során miért alkalmazom az alábbi három különbözõ módszer gyakorlatainak a kombinációját:

  1. A funkcionális diszfónia terápiájának gyakorlatai
  2. Beszédtechnika gyakorlatok
  3. A drámapedagógiában alkalmazott helyzetgyakorlatok

Mindegyik módszer céljának meghatározásából kitûnik, hogy miként válik az adott módszer a transzszexuális hangterápia elválaszthatatlan részévé.

1. A diszfónia terápia célja

„A diszfónia javításának célja, hogy a logopédus a kellemes, belsõ harmóniát közvetítõ, esztétikai és kedvezõ pszichés hatást keltõ tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely zavartalanul épül be a folyamatos, spontán hangos beszédbe.

Feladatok

  • A hangadás funkciójának foniátriai kivizsgálása
  • Egyéni kezelési terv összeállítása
  • Az optimális hangadási légzés kialakítása
  • A test egészére kiterjedõ laza izomtónus kialakítása
  • A hangszalagrezgés finom megindítása
  • Az egyénre jellemzõ alaphang kialakítása
  • Az egyénre jellemzõ hangfekvés kialakítása”

Dr. Salné Lengyel Mária (2004): Logopédia jegyzet, 95. old.

2. A beszédtechnika tanításának célja

„A beszédtechnika tanulása nem csak a formai elemeket fejleszti. Növeli az állóképességet, a koncentrációs figyelmet, az önkontrollt, a szuggesztivitást. A célirányos légzõ-, hangadó-, artikuláció- és ritmusgyakorlatok, kiegészítve a hangsúly–hanglejtés értelmezõ elemzésével, alapjául szolgálnak a fáradtságmentes, mégis jól érhetõ beszéd kialakításának.” (Montágh Imre (1986): Figyelem vagy fegyelem? 16. old.)

3. A drámapedagógia nevelési célja

A drámapedagógiai eszközök alkalmazása elõsegíti:

  • „a közösségben, a közösségért tevékenykedõ ember aktivitásának serkentését,
  • ön- és emberismeretének gazdagodását,
  • alkotóképességének, önálló, rugalmas gondolkodásának fejlõdését,
  • összpontosított, megtervezett munkára való szoktatást,
  • testi, térbeli biztonságának javulását, idõérzékének fejlõdését,
  • mozgásának és beszédének tisztaságát, szép és kifejezõ voltát.”

Gabnai Katalin (1989): Drámajátékok, 6. old.

Természetesen egyénenként változó a különbözõ gyakorlatok alkalmazásának mértéke, hiszen minden transzszexuális más-más mértékben és más területen igényel fejlesztést. A logopédusok számára ismertek mind a diszfónia terápia lépései, mind a Montágh Imre által ismertté vált beszédtechnika-gyakorlatok.8 A drámapedagógiában, illetve a színészképzés során alkalmazott helyzetgyakorlatok terápiába integrálása arra biztosít lehetõséget, hogy a transzszexuális egyén a való életben elõforduló helyzeteket tudja gyakorolni a terapeutával. Ilyenek lehetnek például az étteremben való rendelés, felvételi interjú, telefonon történõ beszélgetés stb. Én gyakran a hangterápia bizonyos fázisában egy foglalkozás részeként elmegyek étterembe ebédelni a tanítványommal, ahol õ rendel, majd a következõ foglalkozás keretében kielemezzük, hogy mennyire „szerepelt” sikeresen új nemében, és mennyire tudta a terápiás gyakorlatok során tanultakat beépíteni, illetve alkalmazni igazi élethelyzetben.

A másik nagyon fontos terápiás elem az, hogy a beszédgyakorlatok, fõleg a házi feladat elvégzéséhez minden esetben megkövetelem a magnetofon használatát. Ennek két célból is szükségét érzem. A hangfelvétel megõrzi, dokumentálja a hanterápia során történõ változásokat, valamint visszajelzést biztosít számomra arra vonatkozólag, hogy az egyén otthon, illetve a terápiás foglalkozások között gyakorol. A videomagnó használatát fõleg a nemváltoztatási folyamat elején kerülni szoktam, mivel a videofelvételen keresztül a külsõ megjelenéssel való szembesülés az egyénre gyakran nem hat pozitívan.

Tapasztalataim alapján a hangterápia akkor a legeredményesebb, amikor a transzszexuális személy a bevallás fázisát követõen a nap 24 órájában nõként él, mivel így nem kell folyamatosan cserélgetnie hangját a férfi és a nõi hanghasználat között.

A logopédus kompetenciája

Ahhoz, hogy a logopédus transzszexuálisokkal sikeresen foglalkozhasson, mindenképpen ismernie kell:

  1. A transzszexualizmus fogalmát, terminológiáját.
  2. A nemváltoztatási folyamat általános lépéseit.
  3. Az anamnézis felvétele folyamán használt kérdések terminológiáját és fontosságát.
  4. A nemiszerv-átalakító mûtétet megelõzõ és az azt követõ lépések folyamatát.
  5. Az egyén családjának és baráti körének a nemváltoztatási folyamathoz való hozzáállását.
  6. A transzszexuális személy nemváltoztatási folyamatának egyéni terveit.
  7. Az egyén hangterápiára vonatkozó személyes célját.
  8. A hangmodifikációs mûtétek lehetõségeit.
  9. A logopédusnak nyitottnak, elõítéletmentesnek és elfogadónak kell lennie a beteg szexuális magatartását, életmódját illetõen.
  10. A logopédusnak különös figyelmmel kell követnie az egyén pszichoszociális beilleszkedését a társadalomba, amelynek természetesen szerves része a nemnek megfelelõ hanghasználat.

Befejezés

A megfelelõ hang kialakítása transzszexuális nõk számára nem könnyû és sokszor hosszadalmas, türelmet és kitartást igénylõ munka. A hangterápia nem minden esetben sikeres, és fõleg nem minden esetben lezárt folyamat. Sok esetben a transzszexuális egyén a nemiszerv-átalakító mûtét, illetve gyakran a sikeres plasztikai mûtétek sorozata után nem folytatja a hangterápiát. Úgy érzi, hogy kevésbé nõies hangját nõies megjelenésével tudja kompenzálni. Ebben bizonyos értelemben igaza is van. Minden társadalomban van valamilyen kép az ideális nõ- és férfialakról, a testarányokról és magáról a hangról is. A megjelenésében fantasztikusan nõies nõ mély hangját még gyakran szexisnek is tartják. Több transzszexuális tanulmány utal arra, hogy a hanggal való megelégedettség nem fetétlenül szükséges tényezõje annak, hogy a személy elégedett, illetve boldog legyen önmagával (McNeill et al. 2007).

A transzszexuális hangterápia olyan multidiszciplináris terület, amely különbözõ módszerek kombinációjának alkalmazásával vezet sikerességhez. Nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy a transzszexuális hangterápia során a foniátrai közremûködés elkerülhetetlen. A hangterápia ugyan logopédiai kompetencia, de minden esetben a terápia megezdése elõtt elengedhetetlen az elõzetes részletes foniátriai vizsgálat, a terápia során pedig javasolt a megfelelõ folyamatos foniátriai-gégészeti kontroll.

Nincs is nagyobb siker annál, mint amikor a beteg határozottan, magabiztosan, de leginkább örömmel képes megszólalni azon a hangon, amelyet úgy érez, hogy valahol mindig is a sajátja volt.

Forrás: VECSEY KATALIN
GYÓGYPEDAGÓGIAI SZEMLE
2010 – XXXVIII. évfolyam 3.szám

Kapcsolódó anyag: A hang nőíesítése: Hangszálműtét
Foniáterek elérhetőségei itt

csütörtök, 30 szeptember 2010 22:13

Foniáterek

- Dr Mészáros Krisztina fül-orr gégész, foniáter, audiológus
ENT House Budapest
Cím: 1027 Budapest, Fazekas u.10-14. I/5.
Tel::06/70-342-4298
E-mail:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
weboldal


- Dr. Tóth Andrea
Debrecen
Tel: +36 30 206 1325
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fono Plasztika

  Új információd van? Megváltozott valakinek az elérhetősége és tudomásodra jutott? Írd meg nekünk, hogy naprakészek lehessünk! További kérdésed van? Kérdezd meg elérhetőségeink valamelyikén. Nagyságrendi árakról, egyéb részletekről privát üzenetben szívesen tájékoztatunk.
Te máshoz jársz? Küldd el nekünk a nevét és az elérhetőségeit, hogy másokkal is megoszthassuk. (Ki csak azon orvosok kerülnek akiket megkérdezünk és hozzájárulnak ehhez, a többiekről privátban tudunk felvilágosítást adni. Viszont ez is csak akkor működik ha megírjátok nekünk a tapasztalataitokat, amit előre is köszönünk!)

Kategória: Hazai orvosok