A táppénzellátás alapszabályai

A táppénz az egészségbiztosítás rendszerében nyújtott pénzbeli ellátások egyike. A keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság jár, táppénzre ezt követően jogosult a biztosított.

Táppénz iránti igényét - amely 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető - a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt foglalkoztatójánál, munkáltatójánál kell bejelentenie.

Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, akkor az igényt a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. Egyes esetekben az igény elbírálását a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága végzi és az igényt is ide kell benyújtani, egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja az ellátást.

A táppénz igénybevételéhez be kell nyújtani a keresőképtelenséget megállapító (igazoló) orvosi igazolást; és/vagy a kórházi (klinikai) ápolásról kiállított kórházi (klinikai) igazolást!

A táppénz időtartama

A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti (nem vonatkozik ez a szabály a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenségre). Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A betegszabadságra jogosult biztosított részére a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani.

Táppénz ezt követően a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

  • a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át (aktív jogon);
  • egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;
  • egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
  • háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
  • hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

megszakítás nélkül biztosított volt.
Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartama az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát csökkenti.

Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.

Táppénz a betegszabadság lejártát követően minden naptári napra - tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is - jár!

Miből számítják a táppénz összegét?

A táppénzt alapesetben a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évi - legalább 180 napi, legfeljebb 365 (366) napi - rendszeres és nem rendszeres jövedelmeiből kell kiszámítani.

A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelemnek kell

  • a havi rendszerességgel járó munkabért (illetményt);
  • a pótlékokat; továbbá
  • a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díjat vagy átlagkeresetet;
  • a szerződés alapján havonta járó díjazást vagy egyéb jövedelmet.

Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni. Az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott 4 százalékos járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni.

Speciális esetek

Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

Ha a biztosított a megelőző naptári évben, sem a közvetlenül megelőző időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

Ha a biztosítottnak azért nem volt a megelőző évben és a közvetlenül megelőző időszak szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az az előző bekezdés alapján megállapított összegnél kedvezőbb (azaz a minimálbér alapulvételénél kedvezőbb).

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét a megelőző évben, vagy a 180 naptári napi jövedelme alapján állapították meg.

A gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra - valamint azon saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak esetében, akik egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek -, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:
1. a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
2. a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az előző pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni az általános szabályoknak megfelelően.

A táppénz mértéke

 

Legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 60 százaléka,

ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

Táppénzre az a személy jogosult, aki a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt keresőképtelenné válik, és egyben egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. Ha a biztosított táppénz jogosultsága a megszűnt biztosítása, valamint a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.

Nem jár táppénz

1. A keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult,
- amely alatt a biztosítás szünetel,
- amely alatt a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn;
2. a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után;
3. a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt;
4. az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára;
5. a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára nem jár táppénz.

Ezen felül a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg; vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá; vagy a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be; vagy a gyógyulását tudatosan késlelteti.

Méltányosságból igénybe vehető táppénzellátás

A megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik; illetve körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják.

A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása (maximum 45 nap) az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár feladata.

Törvényhely
A táppénz folyósítását a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza.

Megszűnik a passzív táppénz - Változások az ellátásokban
http://www.webbeteg.hu/cikkek/jogi_esetek/11159/megszunik-a-passziv-tappenz

 

 

 

Utoljára frissítve: hétfő, 28 január 2013 15:49