Gyűlölet-bűncselekmény (angolul hate crime) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekmények elsősorban erőszakos cselekményeket foglalnak magukba, de kiterjesztett értelemben a zaklatás és a gyűlöletbeszéd is ebbe a kategóriába tartozik. Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények A különböző országokban eltérő törvények vannak érvényben a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán. Vannak országok ahol a gyűlölet-bűncselekmények külön tényállásnak minősülnek, míg más országok súlyosbító körülményként határozzák meg az ilyen típusú motivációt. A gyűlölet-bűncselekmények enyhébb formái (pl. a zaklatás) esetében több országban is lehetőség van polgári peres eljárásban kártérítést követelni. Számos országban adminisztratív rendelkezések írják elő, hogy a hatóságok külön statisztikákat vezessenek a gyűlölet által motivált bűncselekmények kapcsán. A magyar szabályozás A magyar Büntető törvénykönyv 216. §-a„Közösség tagja elleni erőszak” néven bünteti a gyűlölet-bűncselekményeket. Ez 2008. februártól kezdődően már nem csak a faji, etnikai vagy vallási gyűlölet által motivált erőszakos cselekményeket foglalja magában, hanem általában bünteti bármely társadalmi csoport tagjai elleni erőszakot, így a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a fogyatékosság szerinti csoportok tagjait is védi. Emellett számos bűncselekmény esetében súlyosbító körülményként tekint az aljas indokra, amely kitétel a gyűlölet-bűncselekmények esetében is alkalmazható.A Btk. 269. §-a emellett „Közösség elleni izgatás” néven bünteti a tettlegességet előidéző gyűlöletbeszédet. Az esélyegyenlőségi törvény az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként definiálja a zaklatást, és a Btk.-nál tágabb körben, többiek közt a nem, a szexuális orientáció, a nemi identitás, a fogyatékosság és a kor szerinti zaklatást is tiltja.
