Világszerte régóta kérnek az aktivisták egyszerűbb és átláthatóbb eljárásokat arra, hogy a transznemű emberek megváltoztathassák dokumentumaikban a „női” vagy „férfi” nemi jelölést. A holland transz, interszex és LMBT szervezetek régóta kérték a nem jelölésének teljes eltávolítását a személyazonosító okmányokból. A nemi jelölő (gender marker) eltávolításának lépése részben annak a felismerésén alapul, hogy az nem veszi figyelembe a nem-bináris embereket, valamint hogy még a jogokat tiszteletben tartó nem jogi elismerési eljárások is terheket rónak azokra a transz emberekre akik meg szeretnék változtatni a nemi jelölőjüket.

A nemzetközi jogi gondolkodás fejlődik.

2006-ban globális szakértők kidolgozták a Yogyakarta alapelveket, amely a szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos nemzetközi emberi jogi normák kodifikációja. Egy évtizeddel később frissítették a nemek akadálymentesség nélküli jogi elismerésére irányuló felhívásukat, hogy az államok „fejezzék be a személy születési nemének nyilvántartásba vételét személyazonosító okmányokban, például születési anyakönyvi kivonatokban, személyi igazolványokban, útlevelekben és vezetői engedélyekben, valamint jogi személyiségük részeként.”

Az ENSZ szexuális orientációval és nemi identitással foglalkozó független szakértője 2018-ban kijelentette: „A jogrendszereknek folyamatosan gondosan felül kell vizsgálniuk egyes adatok összegyűjtésének és feltüntetésének indoklását”, kifejezve, hogy „komoly kétségek vannak azt illetően, hogy valóban tényleges igény a nemi jelölő feltüntetése hivatalos és nem hivatalos dokumentumokban.”

Van precedens információk eltávolítására vonatkozóan a személyi igazolványokból, mivel azok nem relevánsak a dokumentum célja szempontjából. Sok ország eltávolított olyan személyes tulajdonságokat, mint például a rassz, a vallás vagy a családi állapot. A személyazonosító okmány elsődleges célja annak biztosítása, hogy az azonosító az adott személyt igazolja. A rassz vagy a nemi jelölő nem teremtenek további egyértelműséget. Németországban például már jó ideje nem tartalmazzák az igazolványok a nemet és egyre nő azon országok száma melyekben hasonló a helyzet.

A holland döntés éles figyelmet fordít arra a kérdésre, hogy az azonosító okmányokon szereplő nemi jelölések feleslegesek-e és potenciálisan károsak-e. Amennyiben bevezetésre kerül 2024-től, legalább a hollandiai lakosság számára ez azt fogja jelenteni, hogy az állampolgároknak már nem lesz szükségük olyan dokumentumok hordozására, amelyek olyan felesleges információkat tartalmaznak, amelyek némelyikük számára kárt okozhatnak.

Magyarországon sajnos a keresztnév is nemhez kötött így a névválasztás kérdését is át kellene gondolni a kormánynak ahhoz, hogy valóban ellensúlyozza a potenciális zaklatást, diszkriminációt és erőszakot ami a nem feltüntetése miatt érhet embereket.