2021. június 15-én a Parlament megszavazta a törvényi szabályozást, amely korlátozza a gyermekek szexuális egészséghez, szexuális egészség-neveléshez, szabad önkifejezéséhez és tájékoztatáshoz való jogát, valamint hátrányosan megkülönböztet számos gyermeket és azok családját Magyarországon.

A jogi szabályozás minden szempontból összeegyeztethetetlen azokkal a nemzetközi emberi jogi szerződésekkel, amelyekhez a Magyar Állam is csatlakozott. A törvény elfogadását ráadásul semmilyen szakmai vagy társadalmi konzultáció nem előzte meg. Emellett a törvény szövege lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására, ezzel akár teljesen ellehetetlenítve a szexuális irányultságról és a nemi identitásról való midenfajta párbeszédet. A homofób és transzfób törvény elfogadása nemzetközi és hazai szinten is erős tiltakozást váltott ki.

Tiltakozását fejezte ki:

  • Európai Parlament 
  • Dunja Mijatović, emberi jogokért felelős uniós biztos
  • Transgender Europe, ILGA Europe
  • Transvanilla Transznemű Egyesület, Amnesty International Magyarország, Labrisz, Háttér Társaság, Budapest Pride, TASZ, Magyar Helsinki Bizottság, Szikra Mozgalom, Város mindenkié csoport
  • Dk, Együtt, Momentum, Magyar Kétfarkú Kutyapárt, Párbeszéd
  • HBO Magyarország, RTL Klub, A+E Networks UK, AMC, WarnerMedia, ViacomCBS
  • Amerikai nagykövetség, Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és Ausztria állam- vagy kormányfője
  • a magyar gyerekirodalom képviselői, több mint kétszáz író, költő, illusztrátor, kiadó
  • a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése

és még sokan mások.

2021. július 21.: A veszélyhelyzet miatt országos népszavazás nem volt kezdeményezhető. A vonatkozó tilalom feloldásának a Magyar Közlönyben való megjelenése után néhány órával Orbán Viktor maga jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményezett, a “gyermekvédelem” ügyében. Ez egy már elfogadott törvénymódosítás esetében, önmagában is furcsa eljárás.

A népszavazási kérdések:

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?

2021. július 30-i ülésén a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette az összes kérdést.

2021. augusztus 16.: A fenti kérdések közül négyet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Momentum és a TASZ pedig mind az ötöt megtámadta, így a kérdések a Kúria elé kerültek

2021. október 12.: A volt Jobbikos, jelenleg független parlamenti képviselő, Volner János törvénymódosító javaslatot adott be, arra vonatkozóan, hogy lehessen választásokat és népszavazást kiírni ugyanarra a napra. Így a kampányokat is össze lehet hangolni, lerövidül az jogorvoslat benyújtására szolgáló idő és módosulnak a szavazó lapokra vonatkozó szabályok is.

2021. október 22.: Az öt leadott kérdés közül az utolsó elbukott a Kúrián, a kormány viszont az Alkotmánybírósághoz fordult.

2021. november 3.: Annak érdekében viszont, hogy a népszavazás a lehető legkevesebb kárt okozhassa decemberben nyolc civil szervezet, köztük a Transvanilla is, az Alkotmánybírósághoz fordult.

2021. november 9.: Elfogadták a választási és népszavazási szabályok módosítását is.

2021. november 16.: A tankötelezettség korhatárával kapcsolatos népszavazási kérdéssel együtt két kérdést végül novemberben hitelesített a Kúria.

2021. november 30.: Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást, a helybenhagyott négy kérdésben.

2021. december 15.: A népszavazást elrendelő határozatot is megtámadták az Alkotmánybíróságon, erről január közepéig kellett az Alkotmánybíróságnak döntést hoznia.

2021. december 15.: A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság véleménye szerint a köznevelési, valamint a gyermekvédelmi törvény júniusban életbe léptetett magyar módosításai összeegyeztethetetlenek a nemzetközi emberi jogi normákkal.

2021. december 16.: Az Alkotmánybíróság Alaptörvény ellenesnek ítélte a Kúria döntését, így az ötödik, kiskorúak nematalakító műtétére vonatkozó kérdést is szavazásra lehet bocsátani, amely egyébként a többihez hasonlóan befolyásoló és megtévesztő kérdés. A hivatalos indoklás szerint a kormány már nem kívánta újra megnyitni a témát, így ez a kérdés nem kerül fel a szavazólapokra.

2022. január 6.: Az Alkotmánybíróság helybenhagyta a népszavazást kiíró országgyűlési határozatot, így elutasította az annak megsemmisítését kérő beadványokat.

2022. január 11.: Áder János köztársasági elnök kiírta a választás és a népszavazás időpontját április 3-ra.

2022. január 11.: 11 civil szervezet köztük a Transvanilla, arra kér mindenkit, hogy a népszavazáson szavazzon érvénytelenül.

2022. január 13.: Az Európa Tanács emberi jogi biztosa Dunja Mijatovic aggodalmát fejezi ki a kiközösítő népszavazás miatt.

2022. január 21.: A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult két szülő és egy gyerek képviseletében: semmisítsék meg a Kúria négy döntését, ezzel megállítva az alapjogsértő népszavazást, ami a gyerekek érdekei helyett kizárólag a kormány politikai céljait szolgálja. 

2022. február 14.: Jóváhagyta a Választási Bizottság a népszavazás szavazólapjait.

 

Segíts te is, hogy érvénytelen legyen az április 3-i népszavazás! Jelentkezz önkéntesnek: https://transvanilla.hu/onkentes-jelentkezes