Először a vallás és a lelkiismereti szabadság területén történtek lépések, majd a rabszolgaság eltörléséért indult meg a küzdelem. Az emberi jogok nemzetközivé válása az ENSZ Alapokmányának elfogadásával kezdődött meg.

Az ENSZ Alapokmánya emelte először nemzetközi alapnorma rangjára az emberi jogokat, majd a széleskörű nemzetközi védelem kialakítása érdekében fogadta el az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Nem kötelezőnek, nem kikényszeríthetőnek szánták a dokumentumot, azonban később az alapokmány autentikus értelmezéseként és az általános szokásjog részeként kötelező erejűvé vált. Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el a Nyilatkozatot. A 2018-as esztendőben kerül sor a Nyilatkozat elfogadásának 70. évfordulójára.

Az ENSZ sokféle módon támogatja az emberi jogok védelmét. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa felel az emberi jogok védelméért és alkalmazásáért, az emberi jogi programok megvalósításáért, valamint reagál az emberi jogokkal való visszaélésekre. Az ENSZ főtitkára és az Emberi Jogi Főbiztos különféle emberi jogi helyzetekben és kérdésekben bizalmasan felhívja a kormányok figyelmét olyan emberi jogi problémákra, mint például a transznemű emberek helyzete a világban.

Az Emberi Jogi Tanács, amelyet 2006. március 15-én hozott létre a Közgyűlés, átvette a 60 éves ENSZ Emberi Jogi Bizottság munkáját és kulcsfontosságú kormányközi emberi jogi testületté vált. A Tanács az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) során négyévente vizsgálja az emberi jogok helyzetét az ENSZ 193 tagállamában. 

Az ENSZ mellett több regionális szervezet próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában mindenekelőtt az Európa Tanács, az Európai Unió, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.

Az Európa Tanács szerteágazó tevékenységi köréből külön figyelmet érdemel az emberi jogok védelme. A szervezet egyik legjelentősebb vívmánya az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Az egyezmény magában foglalja az élethez való jogot, a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogot, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, a magán- és családi élet, valamint a levelezés tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a békés gyülekezés és egyesülés jogát. Az egyezmény arra kötelezi az államokat, hogy a benne meghatározott jogokat és szabadságokat biztosítsák a joghatóságuk alatt élő egyének számára. Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE)"A transznemű emberekkel szembeni diszkrimináció Európában" 2048 (2015)1 számú határozata.

Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy személyesen és közvetlenül áldozata lett az Egyezményben foglalt jogok és jogi garanciák megsértésének, kérelemmel fordulhat a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához. A bíróság a kérelmek vizsgálatát a beterjesztéstől kezdődően folytatja le, végül a tagállamok számára kötelező ítéletet hoz

Az európai integráció előrehaladtával az emberi jogok kérdése is egyre hangsúlyosabban jelent meg közösségi szinten. A legjelentősebb dokumentum, amely az alapvető jogokat tartalmazza az Unióban, az Alapvető Jogok Chartája. 1999-ben a kölni csúcson merült fel annak az igénye, hogy egy átfogó, az emberi jogok katalógusát tartalmazó dokumentumot állítsanak össze, amelyet 2000-ben Nizzában el is fogadtak, mint politikai deklarációt. 2007-ben került elfogadásra az Alapjogi Charta végleges szövege, amelyet 2009-ben a Lisszaboni Szerződés emelt kötelező erőre.
Jelenleg az Unió Alapvető Jogok Chartája mellett a Lisszaboni Szerződésben találhatók rendelkezések az emberi jogok védelmére, mint az EU egyik alapvető értékére vonatkozóan. Annyira hangsúlyosnak tartja az Európai Unió ezen jogok érvényesítést, hogy egy tagállam szavazati joga is felfüggeszthető a Tanácsban, ha súlyosan megsérti az emberi jogokat (LSZ 7.cikk).
Az alapvető jogok európai uniós helyzetéről - Jelentés az alapvető jogok európai uniós helyzetéről szóló 2016. évi éves jelentésről (2018. február 13.) 

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, az egészségügyi ellátáshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága , a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.

Magyarország a kelet-közép-európai régióból elsőként, 1990. november 6-án lett az Európa Tanács tagja. Hazánk az Európai Unióhoz is az elsők között adta be csatlakozási kérelmét, így a régió többi országához képest korábban indult meg a nemzetközi emberi jogi standardok implementálása jogrendszerünkbe. Ennek érdekében az alkotmányban is rögzítésre kerültek az alapvető emberi jogok, valamint külön törvények is születtek ezek deklarálására. A különböző emberi jogi szabályok gyakorlati alkalmazásához szükséges kereteket az Alkotmánybíróság alkotmányértelmező tevékenysége biztosította.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény két külön részben, nevezetesen a Nemzeti Hitvallás, valamint a Szabadság és Felelősség című fejezetekben foglalkozik az alapvető emberi jogok rögzítésével.

Jogokról bővebben itt olvashatsz: a transz jogok is emberi jogok