Az Alkotmánybíróság elutasította a bíró indítványát és arra jutott, hogy az állam számára bizonyos helyzetekben szükséges lehet egy transz ember születési nemének nyilvántartása, például életmentő műtét esetén, bűncselekmény felderítése során vagy a sportban.

A Transvanilla Transznemű Egyesület álláspontja szerint bár az államnak kétségtelenül joga van a születéskor bejegyzett nem nyilvántartásához, az ítélet több szempontból is problémás és teljesen ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi álláspontjával, valamint a nemzetközi emberi jogi joggyakorlattal, amelyre Schanda Balázs alkotmánybíró a határozat párhuzamos indokolásában rá is mutatott. Alkotmánybíróság ugyanis azt a tényt nem vizsgálta, hogy Magyarországon lehetséges a transz emberek számára, hogy nemi megerősítő kezeléseket igénybe vegyenek, de az nem lehetséges, hogy az állami nyilvántartások ezzel összhangba kerüljenek, hozzátéve még azt is, hogy a választott nem és a nyilvántartás összhangba hozása akár az állam kötelezettsége is lehet. Sajnos egyelőre ez a vélemény kisebbségben maradt.

Van még az Alkotmánybíróság előtt több olyan egyéni indítvány, többek között az Egyesület egyik ügyfelének alkotmányjogi panasza, amelyekről az Alkotmánybíróság továbbra sem döntött.

“Szervezetünk éppen ezért számos olyan ügyön dolgozik, ami a jelenlegi tiltó szabályozást támadja hazai és nemzetközi fórumok előtt. Mindaddig, amíg a jelenlegi helyzet nem rendeződik, a transz emberek napi kiszolgáltatottságban kénytelenek élni és rendkívüli szomorú, hogy az Alkotmánybíróság a mostani döntésével ezt a minden szempontból jogsértő helyzetet nem szüntette meg” - nyilatkozta a döntésről Hidasi Barnabás, a Transvanilla Egyesület elnöke.

A döntés linkje: https://www.alkotmanybirosag.hu/uploads/2023/02/sz_iii_2644_2022.pdf