Transvanilla Transznemű Egyesület

Itt vagy:Elemek megjelenítése címkék szerint: zaklatás
2013. Október 01., Kedd 11:17

Cyberbullying

A cyberbullying, vagy más elnevezéssel elektronikus zaklatás egy új típusa az elsősorban tinédzser korúak közt tapasztalható iskolai kiközösítésnak, ami durvább csúfolódásokból, kárörvendésből és fenyegetésekből álló, az áldozathoz elektronikus úton eljutó üzenetek sorozatát jelenti, melyet egyetlen, vagy több felhasználó visz véghez.
A cyberbullying elsősorban távközlési úton, többnyire az interneten éri utol áldozatát, ismétlődő, ellenséges és az áldozat személyiségfejlődésének, illetve önbecsülésének szempontjából, rendkívül káros módon fejti ki hatását. Ahogy a fiatalabb korosztályon belül egyre inkább terjed az internetes zaklatás, fokozatosan egyre szigorúbb lépésekre szánják el magukat a hatóságok, hogy fellépjenek, akár a törvényhozás szintjén is ezzel az újfajta veszélyhelyzettel szemben.

Törvényi megfogalmazás

A cyberbullying a törvényi szószedetek megfogalmazása alapján:

  • olyan cselekvéseket takar, amelyek infokommunikációs technológiákat használnak szándékos, ismételt és ellenséges viselkedéssel egybekötve, melyeket egyének, vagy csoportok követnek el, amelyek arra irányulnak, hogy másokat bántalmazzanak,
  • infokommunikációs technológiát használnak arra, hogy tevékenységükkel másokat bántsanak
  • illetőleg internetes szolgáltatásokat, telekommunikációs cégek mobilszolgáltatásait veszik igénybe, illetőleg internetes oldalakon és csevegőszobákban, valamint rövid szöveges üzenetek küldése útján lépnek kapcsolatba az áldozattal, akinek a sérelmére történik mindezen folyamat.

Példának okáért a cyberbullying körébe tartozik az a közlésforma, amely az áldozat megfélemlítésére, irányítására, manipulálására, becsmérlésére, szavahihetetlenné tételére, illetőleg megalázására irányul. Ezen cselekvések szándékosak, ismétlődőek és ellenséges hangnemük arra irányul, hogy a másik emberben kárt tegyen. Az elektronikus zaklatást a The National Crime Prevention Council az alábbi módon fogalmazza meg: "Olyan esetek, amelyek az internetet, mobiltelefonokat, illetve más eszközöket használnak arra, hogy rövid szöveges üzeneteken, illetve internetes posztokon keresztül, vagy képek segítségével, más ember megsértésére, illetve zaklatására irányulnak.
A cyberbully lehet egy olyan személy, akit az adott közösség jól ismer, illetőleg a netes közösségben idegenként mozgó személy is. A cyberbully irányulhat ismeretlen személy ellen is, akit a bántalmazók nem is ismernek személyesen.

Cyberbullying kontra Cyberstalking

A cyberbullying gyakorlata nem kizárólag gyermekekre korlátozódik, ugyanakkor amennyiben idősebb, felnőtt korosztálynál azonosítják e problémát, akkor gyakran helytelenül használják a cyberbullying kifejezést olyan esetekre is, amelyek az internetes zaklatásnál, illetve telefonbetyárkodásnál nem többek. Ez utóbbi eseteket felnőttek követik el felnőttek ellen. Az internetes zaklatók gyakran a közösségi média oldalait, közösségi fórumokat, vagy online információs oldalakat használnak és ezen esetek arra irányulnak, hogy veszélybe sodorják az áldozat megélhetését, állását, hírnevét bemocskolják, illetve az áldozat biztonságát veszélyeztessék. Számos internetes betyár az áldozat jó hírnevét teszi kockára, illetve ellene fordítja az embereket.
A cyberstalking tartalmazhat hamis vádakat, megfigyelést, riadalomkeltést, a személyazonosság ellopását, felszerelési tárgyak, illetve személyes adatok, iratok megsemmisítését, kiskorúak szexuális zaklatását, illetve információgyűjtést a további zaklatásokhoz. A felnőttek által elkövetett, másik felnőtt ellen irányuló ellenséges cselekedetek zaklatásnak minősülnek. A cyberstalking gyakran internetes, illetve nem internetes megnyilvánulási módokkal jelentkezik. A cyberstalking a cyberbullying egyik formája.

Felhasznált módszerek

A tanárok és szülők így összegzik általában azokat a kézikönyveket és útmutatókat, amelyek a cyberbullyingal foglalkoznak: "A cyberbullying kegyetlen mások számára, mely során sértő dolgokat tesznek közzé az elkövetők szöveges üzenetekkel, internetes posztolással mobiltelefon, vagy az internet segítségével." A kutatások, a törvényi szabályozások megalkotása, illetve az emberek, elsősorban a diákok és a szülők kiokítása ebben a témakörben folyamatosan zajlik. Alapleírások és útmutatók szükségesek, melyek segítenek felismerni és nyomon követni, hogy mi is az, amivel vigyázni kell, illetve az internetes tevékenységek azonosítása lehet a megoldás. A cyberbullying ismételt cselekvésekkel jár, melyeknek természete az áldozat ellen irányul. A cyberbullyingot zaklatásokon, internetes betyárkodás során, a jó hírnévhez való jog megsértésével (kegyetlen rémhírek terjesztésével, hazugságok állításával, melyek az áldozat hírnevét hivatottak csorbítani, illetve baráti kapcsolatait szándékozzák tönkretenni), megszemélyesítés útján, kirekesztés útján követik el. A cyberbullying egyszerűen folytatódó rosszindulatú e-mailek, illetve sms-ek sorozata, melyekkel az áldozatot zaklatják, melyre az érintettek azt mondják, hogy nem akarnak további kapcsolatot fenntartani ezek küldőivel. Közösségi cselekvéseket is tartalmazhat az effajta bántalmazás, melyek során ismétlődő fenyegetések, szexuális célozgatások, pejoratív jelzők használata, illetve rágalmazó, hamis vádak kimondása, a személy hibáinak általánosítása jelennek meg, melyekkel nevetségessé teszik a bántalmazott személyt az online fórumokon, feltörik, vagy megrongálják a személyről szóló adatlapokat, illetőleg hamis állításokat tesznek közzé róla, melyeknek célja a kiszemelt személy hiteltelenné tétele, megalázása. A cyberbullying korlátozódhat az áldozatról való rémhírek terjesztésére is, melyeket az interneten tesznek közzé, azzal a szándékkal, hogy gyűlöletet szítsanak a kiszemelt személy ellen, illetve rontsák hírnevét, azért, hogy másokat is ellene hangoljanak. Ez akár odáig is fajulhat, hogy bűncselekmények elkövetésével is megvádolják az áldozatot. A cyberbully elkövetői gyakran az áldozat személyes adatait is közzéteszik (például a valódi nevét, lakcímét, munkahelyének, illetve iskolájának nevét, címét) a különböző weboldalakon és fórumokon, valamint használhatnak megszemélyesítést, illetve hamis felhasználói oldalakat készíthetnek, hamis kommenteket tehetnek közzé az áldozat nevében nyilatkozva, azzal a célzattal, hogy nevetségessé és hiteltelenné tegyék őt. Ezt az elkövetők gyakran név nélkül teszik, amely megnehezíti az elkövetők leállítását és megbüntetését. Ugyanakkor nem minden elkövető anonim. A barátok közti chatelések, e-mailek és szöveges üzenetek során a cyberbullying kategóriájába tartoznak azon üzenetek is, melyek kellemetlenül érintik bármelyik résztvevő felet. Néhány elkövető fenyegető, illetve zaklató üzeneteket, e-maileket küld az áldozatnak. Mások rémhíreket terjesztenek, vagy pletykákat gyártanak mások felbujtására az áldozat ellen.

Bűnüldözés a cyberbullyinggel, a cyberstalkinggal és az elektronikus úton való zaklatással kapcsolatban

Az államok többsége rendelkezik olyan jogszabályokkal, amelyek a kifejezetten elektronikus úton zajló zaklatás ellen vannak. A legtöbb bűnüldözési szervnek van külön a cyberbűnözés felgöngyölítésével foglalkozó egysége és gyakran előfordul, hogy az internetes zaklatást komolyabban veszik, mint a fizikai zaklatást. A különböző segélyvonalak és megoldások államonként, illetve területenként eltérőek lehetnek.

Iskolák

Az iskolák biztonsága ezen a téren egyre jobban a törvényalkotók látókörébe kerül. 2006 és 2010 között egyre fokozódó törvényalkotási szándék jelent meg a törvényhozás szintjén. Különféle kezdeményezések és tantervi követelmények léteznek az Egyesült Királyságban (az Ofsted eSafety guidance) és Ausztráliában (az Overarching Learning Outcome 13). 2012-ben egy csapat tinédzser a Connecticut-beli New Havenből kifejlesztett egy alkalmazást, amely segít a cyberbullying elleni harcban. Az alkalmazást "Black Off Bullynak" nevezték el, amely internetes alkalamazás, amely nevek nélkül forrásként használja a számítógépeket, az okostelefonokat és az iPad-eket. Mikor valaki tanúja, vagy elszenvedője az ilyen típusú zaklatásnak, akkor azonnal jelenteni kell az esetet. Az alkalmazás kérdéseket tesz föl a zaklatás időpontjáról, helyéről, és arról, hogy milyen módon zajlott. Amint a zaklatás utáni első pozitív lépések megtörténtek, az elküldött adatok egy központba kerülnek, ahol az adminisztrátorok tanulmányozzák azokat. Az esetek közös vonásait összevetik, majd közbelépnek, hogy megakadályozzák a további zaklatást. A BOB 14 tinédzser korú gyermek agyszüleménye elfogadott és alkalmazott alkalmazás lett az egész államban.

Kategória: Jogok
2013. Május 29., Szerda 14:49

Zaklatás

Zaklatás a magyar jog szerint

Zaklatás az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 8. §-ban meghatározott tulajdonságával (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete) függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

BTK 176/A.§

(1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1)bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdéseben meghatározott esetben büntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kategória: Jogok
2013. Május 29., Szerda 14:30

Gyűlölet-bűncselekmény

Gyűlölet-bűncselekmény (angolul hate crime) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekmények elsősorban erőszakos cselekményeket foglalnak magukba, de kiterjesztett értelemben a zaklatás és a gyűlöletbeszéd is ebbe a kategóriába tartozik.

Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények

A különböző országokban eltérő törvények vannak érvényben a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán. Vannak országok ahol a gyűlölet-bűncselekmények külön tényállásnak minősülnek, míg más országok súlyosbító körülményként határozzák meg az ilyen típusú motivációt. A gyűlölet-bűncselekmények enyhébb formái (pl. a zaklatás) esetében több országban is lehetőség van polgári peres eljárásban kártérítést követelni. Számos országban adminisztratív rendelkezések írják elő, hogy a hatóságok külön statisztikákat vezessenek a gyűlölet által motivált bűncselekmények kapcsán.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 216. §-a„Közösség tagja elleni erőszak” néven bünteti a gyűlölet-bűncselekményeket. Ez 2008. februártól kezdődően már nem csak a faji, etnikai vagy vallási gyűlölet által motivált erőszakos cselekményeket foglalja magában, hanem általában bünteti bármely társadalmi csoport tagjai elleni erőszakot, így a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a fogyatékosság szerinti csoportok tagjait is védi. Emellett számos bűncselekmény esetében súlyosbító körülményként tekint az aljas indokra, amely kitétel a gyűlölet-bűncselekmények esetében is alkalmazható.
A Btk. 269. §-a emellett „Közösség elleni izgatás” néven bünteti a tettlegességet előidéző gyűlöletbeszédet. Az esélyegyenlőségi törvény az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként definiálja a zaklatást, és a Btk.-nál tágabb körben, többiek közt a nem, a szexuális orientáció, a nemi identitás, a fogyatékosság és a kor szerinti zaklatást is tiltja.

Kategória: Jogok

Támogasd munkánkat!

PayPal-on keresztül akár (bankkártyával is):

A Transvanilla Transznemű Egyesület bankszámlaszáma:
10918001-00000088-56310001
Bank neve: Unicredit

Egyéb módok a támogatásra

 

Adó 1% - Támogasd a munkánkat!

Transvanilla hírlevél

Jelentsd a transzfóbiát!

Nemi identitás, nemi önkifejezés miatti erőszak, diszkrimináció? Jelentsd!

Transz tiszteletet most

Facebook

Transzvideó

Tagjai vagyunk

Tagjai vagyunk: TGEU, ILGA, ILGA-EUROPE