Transvanilla Transznemű Egyesület

Itt vagy:Információk|Elemek megjelenítése címkék szerint: törvény
2013. Május 29., Szerda 14:41

Gyűlöletbeszéd

A gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. A gyűlöletbeszéd legtöbbször faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok ellen irányul.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 269. §-a közösség elleni izgatás néven bünteti a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat; a 269/C. § pedig a holokauszt tagadását bünteti. A Polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jog sérelmeként határozza meg az emberi méltóság megsértését, így a gyűlöletbeszéd ellen polgári peres eljárásban is fel lehet lépni. Az ilyen jogérvényesítést nagyban akadályozza, hogy a bírósági gyakorlat alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni.

A gyűlöletbeszéd kapcsán az Alkotmánybíróság először 1992-ben fejtette ki véleményét: alkotmányellenesnek minősítette a Btk azon szabályát, amely büntette a faji, vallási, etnikai csoportok elleni lealacsonyító kifejezések használatát, ugyanakkor az Alkotmánnyal összhangban lévőnek találta a gyűlöletre uszítás büntetőjogi szankcionálását.
Az elmúlt évek során több kísérlet volt a gyűlöletbeszéddel szembeni szigorúbb jogi fellépést lehetővé tevő törvények elfogadására. A Kormány kezdeményezésére a Parlament 2003-ban elfogadta a Btk. módosítását, amely a büntetőjog eszközeivel lépett volna fel az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen. Az Alkotmánybíróság a törvényt kihirdetése előtt alktományellenesnek nyilvánította. Hasonló sorsa jutott az Parlament által 2007 októberében elfogadott törvénymódosító javaslatot, amely polgári jogi eszközökkel lépett fel a gyűlöletbeszéd ellen. A törvényt a köztársasági elnök alkotmányos aggályok miatt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnökkel egyetértve megállapította a jogszabály alkotmányellenességét. Ugyanez történt a Parlament által 2008 februárjában elfogadott, MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslattal, amely a Btk.-ban, „gyalázkodás” néven büntette volna a gyűlöletbeszédet. A törvényjavaslatot sem a Kormány, sem az SZDSZ frakció, sem az ellenzék nem támogatta. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság megállapította annak alkotmányellenességét.

A Kormány az Alkotmánybíróság döntése után ismét a polgári jogi szabályok megváltoztatásával kívánta rendezni a gyűlöletbeszéd kérdését. Az Országgyűlés 2008. november 10-én fogadta el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat zárt listát tartalmaz (csak a faji, etnikai, vallási és szexuális irányultság szerinti csoportok esetében tenné lehetővé a gyűlöletbeszéd elleni fellépést), nem tartalmazza a civil szervezetek perindítási jogát, és nagyobb mérlegelési lehetőséget adna a bíróságoknak az eset súlyosságának megítélésében. A törvényt a köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróság elé küldte.

2009 májusában MSZP-s képviselők az Alkotmány módosításával oldották volna fel az alkotmányos problémát. A nemzetközi jogi elvekre hivatkozó javaslat kimondta volna, hogy a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága nem irányulhat a gyűlöletkeltésre és a népirtás tagadására, eljelentéktelenítésére. Az alkotmánymódosítást csak az MSZP-s képviselők támogatták, így nem szerezte meg a szükséges kétharmados támogatást. Az MSZP képviselői ezután a holokauszttagadás kérdésére összpontosítottak: az Országgyűlés 2010 februárjában elfogadta a holokauszttagadás büntetőjogi üldözését tiltó jogszabály-módosítást. Az ellenzéki pártok tiltakoztak a náci és kommunista rendszer által elkövetett bűnök elkülönült kezelése ellen, és hatalomra kerülve módosították a Btk-t, így 2010 júniusától valamennyi népirtás tagadása bűncselekménynek minősül.

Kategória: Jogok
2013. Május 29., Szerda 14:30

Gyűlölet-bűncselekmény

Gyűlölet-bűncselekmény (angolul hate crime) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekmények elsősorban erőszakos cselekményeket foglalnak magukba, de kiterjesztett értelemben a zaklatás és a gyűlöletbeszéd is ebbe a kategóriába tartozik.

Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények

A különböző országokban eltérő törvények vannak érvényben a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán. Vannak országok ahol a gyűlölet-bűncselekmények külön tényállásnak minősülnek, míg más országok súlyosbító körülményként határozzák meg az ilyen típusú motivációt. A gyűlölet-bűncselekmények enyhébb formái (pl. a zaklatás) esetében több országban is lehetőség van polgári peres eljárásban kártérítést követelni. Számos országban adminisztratív rendelkezések írják elő, hogy a hatóságok külön statisztikákat vezessenek a gyűlölet által motivált bűncselekmények kapcsán.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 216. §-a„Közösség tagja elleni erőszak” néven bünteti a gyűlölet-bűncselekményeket. Ez 2008. februártól kezdődően már nem csak a faji, etnikai vagy vallási gyűlölet által motivált erőszakos cselekményeket foglalja magában, hanem általában bünteti bármely társadalmi csoport tagjai elleni erőszakot, így a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a fogyatékosság szerinti csoportok tagjait is védi. Emellett számos bűncselekmény esetében súlyosbító körülményként tekint az aljas indokra, amely kitétel a gyűlölet-bűncselekmények esetében is alkalmazható.
A Btk. 269. §-a emellett „Közösség elleni izgatás” néven bünteti a tettlegességet előidéző gyűlöletbeszédet. Az esélyegyenlőségi törvény az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként definiálja a zaklatást, és a Btk.-nál tágabb körben, többiek közt a nem, a szexuális orientáció, a nemi identitás, a fogyatékosság és a kor szerinti zaklatást is tiltja.

Kategória: Jogok
2013. Január 28., Hétfő 15:12

Személyes adatok védelme

A személyes adatok védelmével az Alaptörvény VI. cikke foglalkozik:


(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.


Magyarország Alkotmánybírósága az 15/1991. számú határozatának II. Fejezetében foglalkozott a személyes adatok védelmének tartalmával:

Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel a Alaptörvényben megkövetelt feltételeknek.

Tehát, a személyes adatok védelme az egyén információs önrendelkezésének biztosítását jelenti. Az adatkezelők a természetes személyek személyes adatait csak azok beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel. A törvény egyes, kivételes esetekben elrendelhet kötelező adatkezelést például a bűnüldözés, a nemzetbiztonság, katasztrófák vagy járványok elkerülése érdekében, esetleg fontos államérdekből. Mindegyik esetben az adatvédelmi törvény megfelelő védelemben részesíti az összegyűjtött személyes adatokat. A személyes adatok védelme magában foglalja a fizikai adatvédelmet is, amely a megsemmisüléstől, illetéktelen változtatástól, megtekintéstől, felhasználástól vagy továbbítástól védi azokat.

A személyes adatok védelme a nem természetes személyek, például a jogi személyek adataira nem vonatkozik.

 

A törvény:

1992. évi LXIII. törvény

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1

Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

(2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedi.

(3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazása során

1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;

2. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre

vonatkozó személyes adatok;

3. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső és a törvényben meghatározott kivételek körébe nem tartozó adat;

4. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

6. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

7. adatkezelő: a 4. pontban meghatározott tevékenységet végző vagy mással végeztető szerv vagy személy;

8. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;

9. jogszabály: a törvény, az 1. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 12. § (1) bekezdése, a 24. §, a 25. § és a 28. § (2) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete is.

II. fejezet

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

Adatkezelés

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

(2) Különleges adat akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy

b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;

c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.

(3) Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

(4) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.

(5) Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

4. § A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

(3) Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni.

6. § (1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

(2) Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, és arról, hogy az adatot kik fogják kezelni. A tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételéről.

Az adatok minősége

7. § (1) A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;

b) pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek;

c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

(2) Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása

8. § (1) Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni az ugyanazon adatkezelő, valamint az állami és az önkormányzati szervek által kezelt adatok összekapcsolására is.

Adattovábbítás külföldre

9. § Személyes adat az országból - az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - külföldi adatkezelő részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt lehetővé teszi, feltéve hogy az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve teljesülnek.

Adatbiztonság

10. § (1) Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(2) Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés ellen.

Az érintettek jogai és érvényesítésük

11. § (1) Az érintett

a) tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről (12. és 13. §), valamint

b) kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését (14-16. §).

(2) Az adatvédelmi nyilvántartásba [28. § (1) bek.] bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet és kivonatot kérhet. A kivonatért díjat kell fizetni.

12. § (1) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.

(2) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

13. § (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a 16. §-ban meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi.

(2) Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.

(3) Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti.

14. § (1) A valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.

(2) A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett - a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint - kéri;

c) az adatkezelés célja megszűnt.

(3) A törlési kötelezettség - jogellenes adatkezelés kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

15. § A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

16. § Az érintett jogait (11-15. §) törvény az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy helyi önkormányzati pénzügyi érdekből, valamint az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében korlátozhatja.

Bírósági jogérvényesítés

17. § (1) Az érintett, jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat.

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.

(3) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az adatkezelő székhelye van. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére kötelezi, illetőleg az adatvédelmi biztost arra kötelezi, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba való betekintést tegye lehetővé.

(5) A bíróság elrendelheti ítéletének az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejegyzését, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett, e törvényben védett jogai megkövetelik.

Kategória: Jogok

Nem jogi elismerése

 

Művészetterápia

Támogasd munkánkat!

PayPal-on keresztül akár (bankkártyával is):

A Transvanilla Transznemű Egyesület bankszámlaszáma:
10918001-00000088-56310001
Bank neve: Unicredit

Egyéb módok a támogatásra

Jelentsd a transzfóbiát!

Nemi identitás, nemi önkifejezés miatti erőszak, diszkrimináció? Jelentsd!

Transz tiszteletet most

Transvanilla hírlevél

Facebook

Transzvideó

Tagjai vagyunk

Tagjai vagyunk: TGEU, ILGA, ILGA-EUROPE

Látható transzok

látható transzok blog