Transvanilla Transznemű Egyesület

Itt vagy:Letöltések|Elemek megjelenítése címkék szerint: nemi identitás
2014. Június 24., Kedd 16:46

Transz* kisokos I.

A "Transz* kisokos I." egy olyan szóróanyag, amely könnyen befogadható és érthető módon írja le az alapvető fogalmakat.

Szóróanyagként használjuk és segítséget nyújthat érzékenyítő/diszkriminációs/sokféleség témájú tréningeken/órákon. Írd meg nekünk hogyan tetszett, miben segített, hogyan tudod használni! Minden visszajelzésnek örülünk és köszönjük!

Itt letöltheted a nyomtatóbarát verziót és itt találod az online verziót.

transz kisokos I.

Kategória: Letöltések
2014. Május 24., Szombat 08:14

Transznemű a szülőm - GYIK

Kiknek szól ez a cikk?

Nagyon sok transznemű embernek van gyermeke, és magyarul még elég kevés az elérhető információ, ezért ezzel a cikkel ebben az űrben szeretnénk egy kis teret betölteni, amely kifejezetten olyan gyerekeknek szól, akiknek a szülei transzneműek.
Lehet, hogy valamelyik szülőd épp most mondta el neked, hogy transznemű, de az is lehet, hogy már régen tudsz róla. Az emberek különböző transzneműek és a családok különféle viszonyokban állnak egymással. Lehet, hogy a szülőd tranzíció előtt áll, ami azt jelenti, hogy a másik nemhez szeretne tartozni, de még nem tette meg az ehhez szükséges lépéseket. Vagy lehet, hogy a biológiai "anyukád” egy férfi, aki már tranzíció után van és amióta az eszedet tudod férfi volt. Az is lehet, hogy az apukád crossdresser (átöltöző), aki szeret néha női ruhát viselni? Lehet, hogy a szülőd androgün vagy dzsenderkvír és sem az "anya" sem az "apa" megszólítás nem nagyon illik rá? Ha legalább egy szülőd vagy több is transznemű, dzsender variáns, átöltöző, transzszexuális vagy bármi egyéb a tág dzsender spektrumon akkor ez neked szól!

GYAKORI KÉRDÉSEK

Az, ami legtöbbünknek biztosan eszünkbe jut: Hogyan hat ez rám?
Hogyan fog a kapcsolatom a szülőmmel alakulni a tranzíció alatt? Lesz-e még anyukám/apukám azután?

Lesznek dolgok, amik megváltoznak majd, hiszen a szülőd a másik nemi szerepben fog élni. A legfontosabb arra emlékezni, hogy az anyukád/apukád mindig a szülőd lesz, a nemi identitásától és a nemi önkifejezésétől függetlenül. Ha vannak olyan tevékenységek, amiket szerettek együtt csinálni (pl. sportolás vagy főzés) mondd meg neki, hogy ezt még mindig szeretnéd együtt csinálni vele. Ilyen módon az eddigi kapcsolatotok bizonyos részleteit meg tudjátok őrizni.

Hogyan szólítsam a szülőmet?

Erre a kérdésre a válasz családonként változó lehet. A szülőd lehet, a nevét is megváltoztatja. Ha ezt megszokod, akkor könnyebb lesz. Vannak, akik továbbra is anyának/apának hívják a szüleiket, vannak, akik a „másik” szülői kifejezést kezdik el használni. Vannak családok, ahol más megfogalmazásokat találnak ki, hogy elismerjék a transz szülőt. Beszélhetsz erről a szülőddel és megegyezhettek egy olyan megoldásban, ami mindkettőtöknek megfelel.

Szakítani fognak a szüleim emiatt?

Ez is a családon múlik. Vannak, akik együtt maradnak egyikük tranzíciója után, vannak, aki az elválás mellett döntenek. A szüleid akkor is szerethetnek és támogathatnak téged mindketten, ha az egymáshoz való viszonyuk meg is változik. A legkönnyebben úgy találhatod ki, hogy mi lesz a családotokkal, ha megkérdezed a szüleid.

A szülőmnek műtétei lesznek?

Sok embernek ez nehéz kérdés mivel már a gondolata is, hogy a szüleinknek műtétei lesznek, félelmetes. A válasz a szülődtől függ. Az emberek különböző utakat járnak be a tranzíció során is és vannak, akik orvosilag nem tesznek lépéseket.

A tranzíció néha orvosi kezelésekkel jár, ami jelenthet hormonkezelést, elektrolízist (szőrtelenítés) és/vagy műtéteket stb. Különböző műtétek vannak, és a szülőd dönthet úgy, hogy egyet, többet vagy egyet sem vesz igénybe. Ezeknek a kezeléseknek az a célja, hogy a szülőd teste jobban kifejezze az ő nemi identitását. Jogod van olyan sokat vagy olyan keveset tudni ezekről amennyit szeretnél. Ha mások kérdeznek erről, jogod van eldönteni, hogy szeretnél-e beszélni erről vagy sem. Ha nem tudod, mit szeretnél, azt is mondhatod embereknek, hogy kérdezzék a szülődet vagy emlékeztetheted őket arra, milyen fura lenne nekik, ha te is a testrészeikről kérdeznéd őket.

Nem minden transznemű ember fog orvosi kezelést igénybe venni és az emberek különböző kezelésekre tartanak igényt. Műtéteken átesni (vagy nem átesni) nem határozza meg valaki nemi identitását és minden orvosi kezelés magánügy – senkinek semmi köze hozzá.

Szóval lehet, hogy a szülőm orvosi kezeléseken nem fog részt venni?

- Igen, nagyon sok transznemű ember nem fog és ennek sokféle oka van.
Sok kezelés nagyon költséges és nem engedheti meg őket bárki magának. Vannak, akinél vallási, egészségügyi vagy egyéb okai vannak annak, hogy nem módosítja a testét. Másoknak kényelmes a testük, úgy ahogy van, annak ellenére, hogy a nemüket másképpen szeretnék kifejezni.

Miért akartak gyereket a szüleim, ha tudták, hogy tranzíciójuk lesz?

Valószínűleg fogalmuk sem volt erről. Még ha vágytak is erre, lehetséges, hogy nem volt rá lehetőségük. A világ nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben és a transznemű embernek ma sokkal több lehetőségük van. Az embereknek általában azért lesznek gyerekeik, mert szeretik a gyerekeket és szülők akarnak lenni. A transznemű emberek sem kivételek.

Ez azt jelenti, hogy a szülőm meleg/leszbikus?

Nem feltétlenül. A szexuális irányultság különbözik a nemi identitástól. Akárcsak mindenki más a transznemű emberek is vonzódhatnak bárkihez. A szülőd szexualitása változhat, ahogyan a nemi identitása változik, de ez egyáltalán nem törvényszerű.

Az, hogy a szülőm transznemű azt jelenti én is transznemű vagy meleg leszek?

A szülőd nemi identitása nagy valószínűséggel nem határozza meg a te nemi identitásod vagy szexuális irányultságod. A transznemű emberek gyakran nagyon fiatal koruktól kezdve érzik, hogy nem illenek a nemi szerepükbe és/vagy nem érzik magukat kényelmesen a férfi/női testükben. Nagyon sok heteroszexuális, cisznemű ember nevel transznemű gyermeket és ebből logikusan következik, hogy transznemű szülők is gyakran nevelnek hetero és cisznemű gyermekeket.

Fontos fogalmak, meghatározások

Transz emberek

Az emberek különféle, széles rétegét lefedő kifejezés azokra, akik nemi identitása vagy nemének kifejezése nem egyezik meg teljesen azzal, ahogyan születésükkor meghatározták azt. Ebbe a körbe tartoznak azok (de nem csak azok!), akik transzszexuális emberként, transznemű emberként, transzvesztitaként/ cross-dresser emberként, nem-binárisként, dzsender variáns emberként stb. határozzák meg magukat.
Akik nem transz* emberek, azok a ciszneműek. Tehát ez alatt értünk mindenkit, akiknek a születésekor meghatározott nemével megegyezik a nemi identitása, biológiai neme és a nemének kifejezése.

Nemi identitás

Minden ember mélyen átérzett belső és egyéni tapasztalata a neméről, amely lehet, nem felel meg a születésekor meghatározott nemének, beleértve a testének személyes érzését (amely magában foglalhatja, /amennyiben az szabadon választott!/ a testi megjelenés vagy funkciók módosítását, orvosi, sebészeti és más módon) és egyéb típusú kifejezését a nemnek, beleértve a ruhát, beszédet és stílust. (Yogyakarta alapelvek)

Nem kifejezése

Az a mód, ahogyan egy ember a külső megjelenésével és/vagy viselkedési, öltözködési, hajviseleti, hangbeli, testi és egyéb külső és fizikai jellemzőivel kifejezi önmagát.

Szexuális orientáció

Az a fogalom, amelyet annak leírására használunk, hogy az egyén társkereső aktivitása döntően milyen partnerre (elsősorban, hogy melyik nem képviselőire) irányul. Eszerint lehet az illető heteroszexuális, homoszexuális, aszexuális, biszexuális, pánszexuális stb.

Tranzíció

Egy folyamat amelyet a transz személy azért vállal, hogy a nemi identitásának megfelelően élhessen. Része lehet az úgynevezett társadalmi nemi elismerés (pl. valaki változtat a megjelenésén), a jogi nemi elismerés (pl. megváltoztatja a nemét az irataiban) és/vagy az orvosi tranzíció (pl. hormonok és műtétek igénybevétele amik köszönhetően a transz személy teste fizikálisan változik meg).

Nem jogi elismerése

A nem jogi elismerése az a folyamat, amely során a személy nevét és a nemével kapcsolatos adatokat a hivatalos okmányaiban és az összes hivatali nyilvántartásban megváltoztatják, annak érdekében, hogy az adott személy nemi identitását hivatalosan is elismerjék.

Kategória: Általános
2014. Május 16., Péntek 19:43

Nemi identitás

Minden ember mélyen átérzett belső és egyéni tapasztalata a neméről, amely lehet, nem felel meg a születésekor meghatározott nemének, beleértve a testének személyes érzését (amely magában foglalhatja, /amennyiben az szabadon választott!/ a testi megjelenés vagy funkciók módosítását, orvosi, sebészeti és más módon) és egyéb típusú kifejezését a nemnek, beleértve a ruhát, beszédet és stílust. (Yogyakarta alapelvek)

Angol kifejezés: Gender identity

2014. Május 16., Péntek 19:42

Transz emberek

Az emberek különféle, széles rétegét lefedő kifejezés azokra, akik nemi identitása vagy nemének kifejezése nem egyezik meg teljesen azzal, ahogyan születésükkor meghatározták azt. Ebbe a körbe tartoznak azok (de nem csak azok!), akik transzszexuális emberként, transznemű emberként, transzvesztitaként/ cross-dresser emberként, nem-binárisként, dzsender variáns emberként stb. határozzák meg magukat.
Akik nem transz* emberek, azok a ciszneműek. Tehát ez alatt értünk mindenkit, akiknek a születésekor meghatározott nemével megegyezik a nemi identitása, biológiai neme és a nemének kifejezése.

Angol kifejezés: Trans people

2013. október 15. 
Orbán Viktor
a The Daily Telegraph című brit konzervatív napilapnak adott interjújábólinterjújából.

"Szomorú lenne megválni a vallásos hittől, a nemzeti önazonosságtól, a családtól, sőt a szexuális identitástól is (...) nem ez a szabadság" - idézi a miniszterelnököt a The Daily Telegraph.

Orbán Viktor szerint Európában már egyes iskolákban is felmerült az az ötlet, hogy a gyerekeket "nem lányként vagy fiúként kell nevelni, hanem arra, hogy majd később válasszák meg szexuális identitásukat". "Néhol külön öltözőjük van azoknak, akik nem tudják, hogy kik is ők" - tette hozzá.

2014. május 12. Országgyűlés
Harrach Péter - KDNP

Felszólalásában utalt az osztrák Conchita Wurstnak az Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelmére, úgy fogalmazva: "amikor egy férfi azt mondja magáról, hogy nő, és történetesen még szakálla is van, akkor lehet, hogy jópofaságnak gondoljuk ezt, és addig talán nincs is baj, a baj akkor kezdődik, hogy ha pozitív diszkrimináció győztese lesz ez a szakállas nő".

2014. május 12. Országgyűlés
Vona Gábor - Jobbik

"Európa-pártiak vagyunk, de nem egy szakállas nőben látjuk Európát és Európa jövőjét" - jellemezte pártja Európa-politikáját, szintén utalva az Eurovíziós Dalfesztiválon aratott osztrák győzelemre. Hozzátette, "mi a nemzetek Európájában hiszünk, ahol a nemzetállamok megvédhetik szuverenitásukat". Vona Gábor tiszteletet, igazságot, szuverenitást és megélhetést követelt a magyaroknak.

2014. május 11.
Jobbik Ifjúsági Tagozat 


2014. május 12.

Jobbik Magyarországért Mozgalom 


2014. május 13.

Jobbik Ifjúsági Tagozat 


2014. május 16.
A mi Európánk vs a szakállas nők Európája
címmel sajtótájékoztatót tartott a Jobbik  Budapesten

Staudt Gábor, a párt EP képviselőjelöltje pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélte: az Európai Egyesült Államok koncepcióját támogató pártok nemhogy megállítani nem tudják az Eurovíziós Dalfesztivállal összefüggésben kicsúcsosodott tendenciákat, de még a problémafelvetésig sem jutottak el.

A dalverseny győztesére, az osztrák Conchita Wurstra utalva azt mondta: jó válasz nem adható egy gyermeknek, aki felveti, hogy "a néninek szakálla van", ráadásul ez azt sugallja, hogy ez egy választható jövőkép. Egy felnőtt ember olyan életet él, amilyet akar, de a médiában nem szabad olyan módon megjeleníteni, ami a gyermekek egészséges fejlődését, a hagyományos keresztény erkölcsök alapján álló családmodellt rombolja - fejtette ki.

A szakállas nők mutatta jövőképpel szemben a Jobbik a családokra épülő társadalomszervezést és a nemzeti hagyományok ápolását támogatja – jelentette ki Dúró Dóra, a párt szóvivője Ezért is tölt be a radikális párt programjában kiemelt helyet a családok támogatása.

Duró Dóra újságírói kérdésre elmondta: transzparenseiken Bálint Natália személyében egy képezett és hazája iránt elkötelezett előadóművészt kívántak a fiatalok előtt pozitív példaképként bemutatni az Eurovíziós Dalfesztivál szakállas győztesével szemben.

Bővebben a sajtótájékoztatóról: http://transvanilla.hu/hirek/jobbik-a-mi-europank-vs-a-szakallas-nok-europaja-sajtotajekoztato-budapesten

Kategória: Általános
2014. Január 11., Szombat 20:37

Szellemes cisznemű 1x1

A "Szellemes cisznemű 1x1" a helyzetet megfordítva és a humor eszközét használva mutatja be a cisznemű emberek példáján keresztül, hogy a transz* embereket hogyan mutatják be sok alkalommal sztereotip módon.

Ciszneműek azok az emberek akiknek a saját maguk által azonosított nemi identitásuk megegyezik azzal a nemmel amelyet születésükkor meghatároztak számukra. Például, ha lánynak anyakönyvezték és nőnek érzi magát, akkor ő cisznemű nő.

Írd meg nekünk hogyan tetszett, miben segített, hogyan tudod használni! Minden visszajelzésnek örülünk és köszönjük!

Itt letöltheted pdf formátumban!

cisznemű 1x1

cisznemű 1x1

Kategória: Letöltések

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1117 (1989) sz. ajánlása a transzszexuális helyzetéről

Az 1989-ben készült ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a transzszexuálisok számára, hogy nevüket és nemüket valamennyi iratukon megváltoztassák; tegyék elérhetővé számukra nemi átalakító beavatkozások elvégzését, illetve biztosítsák ezek társadalombiztosítási finanszírozását; tiltsák meg a transzszexuálisokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést; célzott programokkal segítsék munkához jutásukat; ismerjék el a transzszexualitás miatt üldöztetést a menekültjogban; képzési programokkal növeljék az érintett szakmák képviselőinek érzékenységét és biztosítsanak anyagi forrásokat a transzszexualitás kutatására.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosának Az emberi jogok és a nemi identitás c. jelentése

Az emberi jogi biztos 2009. július 29-én közzétett jelentése részletesen elemzi a transznemű személyek jogi és társadalmi helyzetét az Európa Tanács tagállamaiban, és 12 ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára: a tagállamok nevesítsék a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát; terjesszék ki a gyűlölet-bűncselekmények hatályát a nemi identitásra; vezessenek be gyors és átlátható eljárást a név és a nem hivatalos megváltoztatására; a nem megváltoztatásnak ne legyen feltétele kötelező orvosi beavatkozások elvégzése; a társadalombiztosítás teljes mértékben finanszírozza a nemi átalakító beavatkozásokat; a házas transzneműeket ne kényszerítsék válásra; és kutatásokkal, képzéssel és oktatási programokkal segítsék a transzemű személyek emberi jogainak érvényesülését.

Kategória: Jogok
2013. Május 29., Szerda 14:41

Gyűlöletbeszéd

A gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. A gyűlöletbeszéd legtöbbször faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok ellen irányul.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 269. §-a közösség elleni izgatás néven bünteti a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat; a 269/C. § pedig a holokauszt tagadását bünteti. A Polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jog sérelmeként határozza meg az emberi méltóság megsértését, így a gyűlöletbeszéd ellen polgári peres eljárásban is fel lehet lépni. Az ilyen jogérvényesítést nagyban akadályozza, hogy a bírósági gyakorlat alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni.

A gyűlöletbeszéd kapcsán az Alkotmánybíróság először 1992-ben fejtette ki véleményét: alkotmányellenesnek minősítette a Btk azon szabályát, amely büntette a faji, vallási, etnikai csoportok elleni lealacsonyító kifejezések használatát, ugyanakkor az Alkotmánnyal összhangban lévőnek találta a gyűlöletre uszítás büntetőjogi szankcionálását.
Az elmúlt évek során több kísérlet volt a gyűlöletbeszéddel szembeni szigorúbb jogi fellépést lehetővé tevő törvények elfogadására. A Kormány kezdeményezésére a Parlament 2003-ban elfogadta a Btk. módosítását, amely a büntetőjog eszközeivel lépett volna fel az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen. Az Alkotmánybíróság a törvényt kihirdetése előtt alktományellenesnek nyilvánította. Hasonló sorsa jutott az Parlament által 2007 októberében elfogadott törvénymódosító javaslatot, amely polgári jogi eszközökkel lépett fel a gyűlöletbeszéd ellen. A törvényt a köztársasági elnök alkotmányos aggályok miatt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnökkel egyetértve megállapította a jogszabály alkotmányellenességét. Ugyanez történt a Parlament által 2008 februárjában elfogadott, MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslattal, amely a Btk.-ban, „gyalázkodás” néven büntette volna a gyűlöletbeszédet. A törvényjavaslatot sem a Kormány, sem az SZDSZ frakció, sem az ellenzék nem támogatta. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság megállapította annak alkotmányellenességét.

A Kormány az Alkotmánybíróság döntése után ismét a polgári jogi szabályok megváltoztatásával kívánta rendezni a gyűlöletbeszéd kérdését. Az Országgyűlés 2008. november 10-én fogadta el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat zárt listát tartalmaz (csak a faji, etnikai, vallási és szexuális irányultság szerinti csoportok esetében tenné lehetővé a gyűlöletbeszéd elleni fellépést), nem tartalmazza a civil szervezetek perindítási jogát, és nagyobb mérlegelési lehetőséget adna a bíróságoknak az eset súlyosságának megítélésében. A törvényt a köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróság elé küldte.

2009 májusában MSZP-s képviselők az Alkotmány módosításával oldották volna fel az alkotmányos problémát. A nemzetközi jogi elvekre hivatkozó javaslat kimondta volna, hogy a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága nem irányulhat a gyűlöletkeltésre és a népirtás tagadására, eljelentéktelenítésére. Az alkotmánymódosítást csak az MSZP-s képviselők támogatták, így nem szerezte meg a szükséges kétharmados támogatást. Az MSZP képviselői ezután a holokauszttagadás kérdésére összpontosítottak: az Országgyűlés 2010 februárjában elfogadta a holokauszttagadás büntetőjogi üldözését tiltó jogszabály-módosítást. Az ellenzéki pártok tiltakoztak a náci és kommunista rendszer által elkövetett bűnök elkülönült kezelése ellen, és hatalomra kerülve módosították a Btk-t, így 2010 júniusától valamennyi népirtás tagadása bűncselekménynek minősül.

Kategória: Jogok
2013. Május 29., Szerda 14:30

Gyűlölet-bűncselekmény

Gyűlölet-bűncselekmény (angolul hate crime) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekmények elsősorban erőszakos cselekményeket foglalnak magukba, de kiterjesztett értelemben a zaklatás és a gyűlöletbeszéd is ebbe a kategóriába tartozik.

Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények

A különböző országokban eltérő törvények vannak érvényben a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán. Vannak országok ahol a gyűlölet-bűncselekmények külön tényállásnak minősülnek, míg más országok súlyosbító körülményként határozzák meg az ilyen típusú motivációt. A gyűlölet-bűncselekmények enyhébb formái (pl. a zaklatás) esetében több országban is lehetőség van polgári peres eljárásban kártérítést követelni. Számos országban adminisztratív rendelkezések írják elő, hogy a hatóságok külön statisztikákat vezessenek a gyűlölet által motivált bűncselekmények kapcsán.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 216. §-a„Közösség tagja elleni erőszak” néven bünteti a gyűlölet-bűncselekményeket. Ez 2008. februártól kezdődően már nem csak a faji, etnikai vagy vallási gyűlölet által motivált erőszakos cselekményeket foglalja magában, hanem általában bünteti bármely társadalmi csoport tagjai elleni erőszakot, így a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a fogyatékosság szerinti csoportok tagjait is védi. Emellett számos bűncselekmény esetében súlyosbító körülményként tekint az aljas indokra, amely kitétel a gyűlölet-bűncselekmények esetében is alkalmazható.
A Btk. 269. §-a emellett „Közösség elleni izgatás” néven bünteti a tettlegességet előidéző gyűlöletbeszédet. Az esélyegyenlőségi törvény az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként definiálja a zaklatást, és a Btk.-nál tágabb körben, többiek közt a nem, a szexuális orientáció, a nemi identitás, a fogyatékosság és a kor szerinti zaklatást is tiltja.

Kategória: Jogok
2011. November 20., Vasárnap 12:48

Nemi kategóriák, transz identitások

Nemi kategóriák

Egymást kölcsönösen, teljesen kizáró kategóriák:

1, Genetikai nem (XX, XY, XYY, XXY, X0, stb.) Ez a kategória tisztán genetikai. Léteznek emberek háromnál több nemi kromoszómával is.

2, Fizikai nem: férfi, nő és az interszexuális megjelenés különböző formái. A fizikai nemet a kromoszómák, nemi szervek, nemi hormon szint (ösztrogén és tesztoszteron), másodlagos, harmadlagos nemi jellegek (amik a pubertás során alakulnak ki) határozzák meg.

3, Nemi orientáció/szexuális irányultság: férfiakhoz vonzódik, nőkhöz vonzódik, mindkettőhöz vagy mindhez (biszexuális/pánszexuális/omniszexuális/queer). Ez a kategória mutatja, hogy valaki milyen nemű  emberekhez vonzódik testileg vagy érzelmileg.

4, Nemiség megjelenése: férfias, nőies, androgün. Ez többé-kevésbé párhuzamos azzal, ahogy  szülők a gyermeküket öltöztetik, bár nem mindig. Néhány szülő szokása, -ki tudja miért- hogy a gyermeküket az ellenkező nem ruháiba bújtatják. Ez már korántsem olyan gyakori szokás, mint valaha. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a gyermekek és felnőttek is, akik rendszeres crossdresser és transzvesztita viselkedést mutatnak.

5, Nemi identitás: Férfi/fiú, nő/lány, dzsenderqueer, transz, kétlelkű, harmadik nembe tartozó, egyéb stb. Ez az a nem, amibe tartozónak egy ember érzi magát. Ez független a fizikai, testi nemétől, vagy más emberek érzéseitől/véleményétől. A legtöbb fizikailag hímnemű ember fiúnak/férfinek érzi magát és a legtöbb testileg nőnemű lánynak/nőnek. Néhány ember belső neme nem egyezik a testi nemével. Közülük néhányan boldogok, hogy a két nem valamiféle keveréke a testük (ezáltal nem vetik alá magukat nemi átalakító műtétnek). Megint mások pedig nem akarnak egyik nemhez sem tartozni, tökéletesen boldogok hímvessző és hüvely nélkül, egyszerűen emberként élni.

A sokoldalú NEM figura infografika segít ezt vizuálisan is érzékelni. Nagy felbontású verzióhoz kattints a képre.

A sokoldalú NEM figura - infografika

Transz identitások

Sokan transzneműnek vallják magukat, a transz identitás pedig több egymást gyakran átfedő kategóriát is felölel. Ezek közzé tartozik a cross-dresser(CD); transzvesztita(TV); androgün; dzsenderqueer; azok akik cross-gender élnek (nem a jogi ill. születési nemi szerepben); drag king-ek, drag queen-ek és a magukat transzszexuálisként meghatározó emberek is. Akiket általában nem sorolnak ide azok a fetisisztikus transzvesztitizmus képviselői, mert azt szexuális viselkedésnek tartják inkább mint nemi identifikációnak. Nyilvánvalóan a társadalomnak nehéz megértenie illetve megtanulnia a különbséget ezen fogalmak között.

A transzneműség fogalmába sorolták régebben tévesen az interszexualitást is (korábbi nevén hermafroditizmus). Interszex az az egyén aki kromoszómáit, elsődleges nemi szerveit és/vagy másodlagos nemi szerveit tekintve nem határozható meg egyértelműen férfiként vagy nőként. Az interszex egyénnek tehát lehetnek férfi és női biológiai jellemzői is egyszerre. A kifejlett genitáliák együttes megléte embereknél nem jellemző.

A transz férfi kifejezés a nőből férfi (female to male,FtM, F2M) transznemű emberekre  a transz nő pedig a férfiból nő (male to female, MtF, M2F) transznemű emberekre utal. Régebben úgy vélték több transz nő van mint transz férfi de kutatások bizonyították, hogy ez nem igaz.

Transznemű személyről beszélve megtiszteljük azzal ha választott nevén szólítjuk illetve választott nemének megfelelően utalunk rá jogi nemétől függetlenül. A transznemű szó használata inkább melléknévként ajánlott mint főnévként. Például "Géza transznemű" vagy "Géza transznemű férfi" inkább mint "Géza egy transznemű".

Nem bináris identitások

Bináris identitások a férfi és a nő, minden más identitás ahogyan transz emberek meghatározzák magukat a nem bináris identitások csoportjába tartozik.

Kategória: Általános
1. oldal / 2

Támogasd munkánkat!

PayPal-on keresztül akár (bankkártyával is):

A Transvanilla Transznemű Egyesület bankszámlaszáma:
10918001-00000088-56310001
Bank neve: Unicredit

Egyéb módok a támogatásra

 

Adó 1% - Támogasd a munkánkat!

Transvanilla hírlevél

Jelentsd a transzfóbiát!

Nemi identitás, nemi önkifejezés miatti erőszak, diszkrimináció? Jelentsd!

Transz tiszteletet most

Facebook

Transzvideó

Tagjai vagyunk

Tagjai vagyunk: TGEU, ILGA, ILGA-EUROPE