Transvanilla Transznemű Egyesület

Itt vagy:Elemek megjelenítése címkék szerint: nemi identitás

Az autizmus spektrum különböző pontjain található személyek kevésbé reszponzívak a társadalmi kötöttségekre és elvárásokra, és kevésbé is befolyásoltak általuk. Sok szempontból ez a különállóság, „más ritmusra járás” komolyabb kihívásokhoz vezet, ami a szociális és munkahelyi beilleszkedést illeti; másfelől pedig ez az „out of the box”, nem konvencionális viselkedés és gondolkodás arra tendálja a spektrumon lévőket, hogy a legnagyobb gondolkodóinkká, innovátorainkká, alkotóinká váljanak.

Ez a természetes hajlam az egyediségre a tömeg normáival szemben, és úgy tűnik, hogy összefügg a szexuális orientáció, nemi identitás és kifejezés terén mutatott, az átlagosnál nagyobb rugalmassággal és változatossággal is. Sok autizmus spektrumos személy nem követi az uralkodó bináris meghatározásokat.

Szexuális orientáció: (Kihez vonzódik az egyén) Amíg sok Asperger- szindrómás/autizmussal élő ember határozottan heteroszexuálisnak vallja magát, mások melegként, leszbikusként, biszexuálisként stb. határozzák meg magukat. Ugyanakkor mások jóval rugalmasabbak annak kérdésében, hogy kihez vonzódnak; inkább vonzódnak szexuálisan valakihez az illető személyéért, személyiségéért függetlenül annak biológiai, társadalmi nemétől, identitásától vagy nemi önkifejezésétől.
Más Aspergeresek/autisták aszexuálisnak és/vagy aromantikusnak definiálják saját magukat, a teljes populációra jellemzőnél nagyobb mértékben.

Nemi identitás: (Ahogy az egyén önmagára tekint a társadalmi nem tekintetében – férfi/nő/transznemű/bármilyen egyéb, nem-bináris kategória (genderqueer, gender fluid stb.)
A társadalmi üzenetek a dzsenderről, a szociális értelemben vett nemről, igen mélyen gyökereznek a társadalomban a várandós szülők által a „fiuk vagy lányuk lesz” kiderülése után kékre vagy rózsaszínre festett gyerekszobától és a kicsi leendő otthona előtt lengedező „Fiú lesz!”, „Lány lesz!” feliratú lufiktól kezdve a nyilvános mosdókban megtalálható gender-függő játékokig és dekorációig.

Ez az elvárt, társadalmi nem, amit születéskor hozzákötnek egy gyermekhez, a biológiai adottságokon, külső nemiszerveken alapul és az emberek döntő többségénél igazodik a nemi identitáshoz és a nemi önkifejezéshez. Ezt nevezzük cisznemű állapotnak.

Akik autizmussal vagy Aspergerrel-szindrómával élnek kevésbé befolyásolhatóak az uralkodó bináris nemi identitások által, és ehelyett sokkal inkább készek nem-binárisként vagy transzneműként leírni magukat. (Ez az a tudat, hogy az egyén nemi identitása pl. ellentétes a születéskor meghatározott nemével – férfiból nő (Male to Female/MtF); nőből férfi (Female to Male/FtM)) Kevésbé megkötöttek a erős társadalmi üzenetek által, és hajlamosabbak önmaguknak lenni, így inkább készek transzneműként meghatározni magukat, mint a fenti szabályok által sokkal kötöttebb, nem autista többség.

Nemi önkifejezés: (A nem kifejezése az egyén külső megjelenésében, valamint ahogy mások észlelik a személyt) A legtöbb autizmusos, Aspergeres-szindrómás személy számára a nem külső reprezentálása valószínűleg inkább érzékszervi, érzékelési kérdés, mintsem maszkulinitás vagy feminitás elfogadott kifejezésmódjaival való azonosulás. Az inkább kényelmi, mint divat szempontokból való öltözködés, az uralkodó társadalmi mintákkal nem összeillő higiénés szokások az egyén nemiségéről vagy szexuális orientációjáról levont téves következtetésekre vezethetnek.
Ezzel együtt is van, aki a születéskor megállapított nemének megfelelő, cisznemű; és van, aki az azzal nem egyező nem megélését és reprezentációját választják.

"Dehát autisták... Honnan tudhatnák, hogy melegek vagy transzneműek?"

Nos attól, hogy valakit az autizmus spektrum különféle fokain diagnosztizálnak még nem jelenti azt, hogy kevésbé képes meghatározni a saját szexuális orientációját és nemi identitását. Valószínűbb, hogy a családtagok és szakemberek kérdőjelezik meg az ilyen, nem általános identitásokkal való azonosulást az autizmus miatt, és amiatt, hogy aggódhatnak, hogy szerettük az autizmuson kívül egy másik marginalizált és sebezhető kategóriába is belekerül. Akiről azt gyanítják, hogy autista inkább szembesülhet azzal a kétkedéssel a családtagok és szakemberek részéről, hogy vajon a kliensem, családtagom azért választja-e az alternatív szexuális orientációt vagy nemi identitást, mert a különbözőségét mással és nem az autizmussal szeretné magyarázni. Vagy azért, mert jobban elfogadják őt ezek a kisebbségi csoportok?

Bizonyos emberek számára, autisták vagy sem, a szexuális orientáció és nemi identitás és kifejezés változhat az életük során. Ők jó eséllyel rugalmasabbak, változékonyabbak. Ennek a változékonyságnak az elfogadása, különösen ezeken a területeken, gyakran bonyolult és nehéz mások számára és így újfent az autizmusnak tudhatják be, hitetlenkedéssel kezelhetik az egyén döntéseit.

Jamie Freed
Clinical Social Work/Therapist, MSW, LICSW
Forrás: The Asperger / Autism Network (AANE)

Kategória: Általános

Ez az állásfoglalás lép a WPATH 2015. január 19-i Nyilatkozat az identitás elismeréséről helyébe
2017. November 15. - WPATH

wpath logo

Kategória: Jogok
2014. Június 24., Kedd 18:46

Transz* kisokos I.

A "Transz* kisokos I." egy olyan szóróanyag, amely könnyen befogadható és érthető módon írja le az alapvető fogalmakat.

Szóróanyagként használjuk és segítséget nyújthat érzékenyítő/diszkriminációs/sokféleség témájú tréningeken/órákon. Írd meg nekünk hogyan tetszett, miben segített, hogyan tudod használni! Minden visszajelzésnek örülünk és köszönjük!

Itt letöltheted a nyomtatóbarát verziót és itt találod az online verziót.

transz kisokos I.

Kategória: Letöltések
2014. Május 24., Szombat 10:14

Transznemű a szülőm - GYIK

Kiknek szól ez a cikk?

Nagyon sok transznemű embernek van gyermeke, és magyarul még elég kevés az elérhető információ, ezért ezzel a cikkel ebben az űrben szeretnénk egy kis teret betölteni, amely kifejezetten olyan gyerekeknek szól, akiknek a szülei transzneműek.
Lehet, hogy valamelyik szülőd épp most mondta el neked, hogy transznemű, de az is lehet, hogy már régen tudsz róla. Az emberek különböző transzneműek és a családok különféle viszonyokban állnak egymással. Lehet, hogy a szülőd tranzíció előtt áll, ami azt jelenti, hogy a másik nemhez szeretne tartozni, de még nem tette meg az ehhez szükséges lépéseket. Vagy lehet, hogy a biológiai "anyukád” egy férfi, aki már tranzíció után van és amióta az eszedet tudod férfi volt. Az is lehet, hogy az apukád crossdresser (átöltöző), aki szeret néha női ruhát viselni? Lehet, hogy a szülőd androgün vagy dzsenderkvír és sem az "anya" sem az "apa" megszólítás nem nagyon illik rá? Ha legalább egy szülőd vagy több is transznemű, dzsender variáns, átöltöző, transzszexuális vagy bármi egyéb a tág dzsender spektrumon akkor ez neked szól!

GYAKORI KÉRDÉSEK

Az, ami legtöbbünknek biztosan eszünkbe jut: Hogyan hat ez rám?
Hogyan fog a kapcsolatom a szülőmmel alakulni a tranzíció alatt? Lesz-e még anyukám/apukám azután?

Lesznek dolgok, amik megváltoznak majd, hiszen a szülőd a másik nemi szerepben fog élni. A legfontosabb arra emlékezni, hogy az anyukád/apukád mindig a szülőd lesz, a nemi identitásától és a nemi önkifejezésétől függetlenül. Ha vannak olyan tevékenységek, amiket szerettek együtt csinálni (pl. sportolás vagy főzés) mondd meg neki, hogy ezt még mindig szeretnéd együtt csinálni vele. Ilyen módon az eddigi kapcsolatotok bizonyos részleteit meg tudjátok őrizni.

Hogyan szólítsam a szülőmet?

Erre a kérdésre a válasz családonként változó lehet. A szülőd lehet, a nevét is megváltoztatja. Ha ezt megszokod, akkor könnyebb lesz. Vannak, akik továbbra is anyának/apának hívják a szüleiket, vannak, akik a „másik” szülői kifejezést kezdik el használni. Vannak családok, ahol más megfogalmazásokat találnak ki, hogy elismerjék a transz szülőt. Beszélhetsz erről a szülőddel és megegyezhettek egy olyan megoldásban, ami mindkettőtöknek megfelel.

Szakítani fognak a szüleim emiatt?

Ez is a családon múlik. Vannak, akik együtt maradnak egyikük tranzíciója után, vannak, aki az elválás mellett döntenek. A szüleid akkor is szerethetnek és támogathatnak téged mindketten, ha az egymáshoz való viszonyuk meg is változik. A legkönnyebben úgy találhatod ki, hogy mi lesz a családotokkal, ha megkérdezed a szüleid.

A szülőmnek műtétei lesznek?

Sok embernek ez nehéz kérdés mivel már a gondolata is, hogy a szüleinknek műtétei lesznek, félelmetes. A válasz a szülődtől függ. Az emberek különböző utakat járnak be a tranzíció során is és vannak, akik orvosilag nem tesznek lépéseket.

A tranzíció néha orvosi kezelésekkel jár, ami jelenthet hormonkezelést, elektrolízist (szőrtelenítés) és/vagy műtéteket stb. Különböző műtétek vannak, és a szülőd dönthet úgy, hogy egyet, többet vagy egyet sem vesz igénybe. Ezeknek a kezeléseknek az a célja, hogy a szülőd teste jobban kifejezze az ő nemi identitását. Jogod van olyan sokat vagy olyan keveset tudni ezekről amennyit szeretnél. Ha mások kérdeznek erről, jogod van eldönteni, hogy szeretnél-e beszélni erről vagy sem. Ha nem tudod, mit szeretnél, azt is mondhatod embereknek, hogy kérdezzék a szülődet vagy emlékeztetheted őket arra, milyen fura lenne nekik, ha te is a testrészeikről kérdeznéd őket.

Nem minden transznemű ember fog orvosi kezelést igénybe venni és az emberek különböző kezelésekre tartanak igényt. Műtéteken átesni (vagy nem átesni) nem határozza meg valaki nemi identitását és minden orvosi kezelés magánügy – senkinek semmi köze hozzá.

Szóval lehet, hogy a szülőm orvosi kezeléseken nem fog részt venni?

- Igen, nagyon sok transznemű ember nem fog és ennek sokféle oka van.
Sok kezelés nagyon költséges és nem engedheti meg őket bárki magának. Vannak, akinél vallási, egészségügyi vagy egyéb okai vannak annak, hogy nem módosítja a testét. Másoknak kényelmes a testük, úgy ahogy van, annak ellenére, hogy a nemüket másképpen szeretnék kifejezni.

Miért akartak gyereket a szüleim, ha tudták, hogy tranzíciójuk lesz?

Valószínűleg fogalmuk sem volt erről. Még ha vágytak is erre, lehetséges, hogy nem volt rá lehetőségük. A világ nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben és a transznemű embernek ma sokkal több lehetőségük van. Az embereknek általában azért lesznek gyerekeik, mert szeretik a gyerekeket és szülők akarnak lenni. A transznemű emberek sem kivételek.

Ez azt jelenti, hogy a szülőm meleg/leszbikus?

Nem feltétlenül. A szexuális irányultság különbözik a nemi identitástól. Akárcsak mindenki más a transznemű emberek is vonzódhatnak bárkihez. A szülőd szexualitása változhat, ahogyan a nemi identitása változik, de ez egyáltalán nem törvényszerű.

Az, hogy a szülőm transznemű azt jelenti én is transznemű vagy meleg leszek?

A szülőd nemi identitása nagy valószínűséggel nem határozza meg a te nemi identitásod vagy szexuális irányultságod. A transznemű emberek gyakran nagyon fiatal koruktól kezdve érzik, hogy nem illenek a nemi szerepükbe és/vagy nem érzik magukat kényelmesen a férfi/női testükben. Nagyon sok heteroszexuális, cisznemű ember nevel transznemű gyermeket és ebből logikusan következik, hogy transznemű szülők is gyakran nevelnek hetero és cisznemű gyermekeket.

Fontos fogalmak, meghatározások

Transz emberek

Az emberek különféle, széles rétegét lefedő kifejezés azokra, akik nemi identitása vagy nemének kifejezése nem egyezik meg teljesen azzal, ahogyan születésükkor meghatározták azt. Ebbe a körbe tartoznak azok (de nem csak azok!), akik transzszexuális emberként, transznemű emberként, transzvesztitaként/ cross-dresser emberként, nem-binárisként, dzsender variáns emberként stb. határozzák meg magukat.
Akik nem transz* emberek, azok a ciszneműek. Tehát ez alatt értünk mindenkit, akiknek a születésekor meghatározott nemével megegyezik a nemi identitása, biológiai neme és a nemének kifejezése.

Nemi identitás

Minden ember mélyen átérzett belső és egyéni tapasztalata a neméről, amely lehet, nem felel meg a születésekor meghatározott nemének, beleértve a testének személyes érzését (amely magában foglalhatja, /amennyiben az szabadon választott!/ a testi megjelenés vagy funkciók módosítását, orvosi, sebészeti és más módon) és egyéb típusú kifejezését a nemnek, beleértve a ruhát, beszédet és stílust. (Yogyakarta alapelvek)

Nem kifejezése

Az a mód, ahogyan egy ember a külső megjelenésével és/vagy viselkedési, öltözködési, hajviseleti, hangbeli, testi és egyéb külső és fizikai jellemzőivel kifejezi önmagát.

Szexuális orientáció

Az a fogalom, amelyet annak leírására használunk, hogy az egyén társkereső aktivitása döntően milyen partnerre (elsősorban, hogy melyik nem képviselőire) irányul. Eszerint lehet az illető heteroszexuális, homoszexuális, aszexuális, biszexuális, pánszexuális stb.

Tranzíció

Egy folyamat amelyet a transz személy azért vállal, hogy a nemi identitásának megfelelően élhessen. Része lehet az úgynevezett társadalmi nemi elismerés (pl. valaki változtat a megjelenésén), a jogi nemi elismerés (pl. megváltoztatja a nemét az irataiban) és/vagy az orvosi tranzíció (pl. hormonok és műtétek igénybevétele amik köszönhetően a transz személy teste fizikálisan változik meg).

Nem jogi elismerése

A nem jogi elismerése az a folyamat, amely során a személy nevét és a nemével kapcsolatos adatokat a hivatalos okmányaiban és az összes hivatali nyilvántartásban megváltoztatják, annak érdekében, hogy az adott személy nemi identitását hivatalosan is elismerjék.

Kategória: Általános
2014. Május 16., Péntek 21:43

Nemi identitás

Minden ember mélyen átérzett belső és egyéni tapasztalata a neméről, amely lehet, nem felel meg a születésekor meghatározott nemének, beleértve a testének személyes érzését (amely magában foglalhatja, /amennyiben az szabadon választott!/ a testi megjelenés vagy funkciók módosítását, orvosi, sebészeti és más módon) és egyéb típusú kifejezését a nemnek, beleértve a ruhát, beszédet és stílust. (Yogyakarta alapelvek)

Angol kifejezés: Gender identity

2014. Május 16., Péntek 21:42

Transz emberek

Az emberek különféle, széles rétegét lefedő kifejezés azokra, akik nemi identitása vagy nemének kifejezése nem egyezik meg teljesen azzal, ahogyan születésükkor meghatározták azt. Ebbe a körbe tartoznak azok (de nem csak azok!), akik transzszexuális emberként, transznemű emberként, transzvesztitaként/ cross-dresser emberként, nem-binárisként, dzsender variáns emberként stb. határozzák meg magukat.
Akik nem transz* emberek, azok a ciszneműek. Tehát ez alatt értünk mindenkit, akiknek a születésekor meghatározott nemével megegyezik a nemi identitása, biológiai neme és a nemének kifejezése.

Angol kifejezés: Trans people

2013. október 15. 
Orbán Viktor
a The Daily Telegraph című brit konzervatív napilapnak adott interjújábólinterjújából.

"Szomorú lenne megválni a vallásos hittől, a nemzeti önazonosságtól, a családtól, sőt a szexuális identitástól is (...) nem ez a szabadság" - idézi a miniszterelnököt a The Daily Telegraph.

Orbán Viktor szerint Európában már egyes iskolákban is felmerült az az ötlet, hogy a gyerekeket "nem lányként vagy fiúként kell nevelni, hanem arra, hogy majd később válasszák meg szexuális identitásukat". "Néhol külön öltözőjük van azoknak, akik nem tudják, hogy kik is ők" - tette hozzá.

2014. május 12. Országgyűlés
Harrach Péter - KDNP

Felszólalásában utalt az osztrák Conchita Wurstnak az Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelmére, úgy fogalmazva: "amikor egy férfi azt mondja magáról, hogy nő, és történetesen még szakálla is van, akkor lehet, hogy jópofaságnak gondoljuk ezt, és addig talán nincs is baj, a baj akkor kezdődik, hogy ha pozitív diszkrimináció győztese lesz ez a szakállas nő".

2014. május 12. Országgyűlés
Vona Gábor - Jobbik

"Európa-pártiak vagyunk, de nem egy szakállas nőben látjuk Európát és Európa jövőjét" - jellemezte pártja Európa-politikáját, szintén utalva az Eurovíziós Dalfesztiválon aratott osztrák győzelemre. Hozzátette, "mi a nemzetek Európájában hiszünk, ahol a nemzetállamok megvédhetik szuverenitásukat". Vona Gábor tiszteletet, igazságot, szuverenitást és megélhetést követelt a magyaroknak.

2014. május 11.
Jobbik Ifjúsági Tagozat 


2014. május 12.

Jobbik Magyarországért Mozgalom 


2014. május 13.

Jobbik Ifjúsági Tagozat 


2014. május 16.
A mi Európánk vs a szakállas nők Európája
címmel sajtótájékoztatót tartott a Jobbik  Budapesten

Staudt Gábor, a párt EP képviselőjelöltje pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélte: az Európai Egyesült Államok koncepcióját támogató pártok nemhogy megállítani nem tudják az Eurovíziós Dalfesztivállal összefüggésben kicsúcsosodott tendenciákat, de még a problémafelvetésig sem jutottak el.

A dalverseny győztesére, az osztrák Conchita Wurstra utalva azt mondta: jó válasz nem adható egy gyermeknek, aki felveti, hogy "a néninek szakálla van", ráadásul ez azt sugallja, hogy ez egy választható jövőkép. Egy felnőtt ember olyan életet él, amilyet akar, de a médiában nem szabad olyan módon megjeleníteni, ami a gyermekek egészséges fejlődését, a hagyományos keresztény erkölcsök alapján álló családmodellt rombolja - fejtette ki.

A szakállas nők mutatta jövőképpel szemben a Jobbik a családokra épülő társadalomszervezést és a nemzeti hagyományok ápolását támogatja – jelentette ki Dúró Dóra, a párt szóvivője Ezért is tölt be a radikális párt programjában kiemelt helyet a családok támogatása.

Duró Dóra újságírói kérdésre elmondta: transzparenseiken Bálint Natália személyében egy képezett és hazája iránt elkötelezett előadóművészt kívántak a fiatalok előtt pozitív példaképként bemutatni az Eurovíziós Dalfesztivál szakállas győztesével szemben.

Bővebben a sajtótájékoztatóról: http://transvanilla.hu/hirek/jobbik-a-mi-europank-vs-a-szakallas-nok-europaja-sajtotajekoztato-budapesten

2015. április 27. Oszággyűlés felszólalásfelszólalás
Hoffmann Rózsa KDNP 

Elmondta, azzal egyetértenek, hogy az emberi jogok védelme érdekében nem érheti megkülönböztetés azokat, akik nem tudják vállalni biológiai nemüket, az azonban keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy az, aki sem a női, sem a férfi identitását nem vállalja, bejegyeztetheti magát úgynevezett harmadik neműként, vagyis "semleges neműként".

Ez ellent mond a teremtés rendjének - hangoztatta Hoffman, megjegyezve, hogy ezt az ajánlást a közgyűlés kétharmada elfogadta.

2015. december 22.
Kövér László az Országgyűlés elnöke (FIDESZ) a PestiSrácok.hu-nak adott interjújából:

"A baloldal lételeme ugyanis a permanens felszabadítás. Mindig újabb és újabb tömegeket, csoportokat szuggerálnak bele az elnyomotti, pária státusba, hogy ismét kialakíthassák a „felszabadítás” lehetőségét. Nem szeretném a muszlim hitű migránsokat megsérteni, de a felszabadítható tömeget tekintve a baloldal szemében nincs különbség köztük és mondjuk a transzneműek között."

Kategória: Általános
2014. Január 11., Szombat 21:37

Szellemes cisznemű 1x1

A "Szellemes cisznemű 1x1" a helyzetet megfordítva és a humor eszközét használva mutatja be a cisznemű emberek példáján keresztül, hogy a transz* embereket hogyan mutatják be sok alkalommal sztereotip módon.

Ciszneműek azok az emberek akiknek a saját maguk által azonosított nemi identitásuk megegyezik azzal a nemmel amelyet születésükkor meghatároztak számukra. Például, ha lánynak anyakönyvezték és nőnek érzi magát, akkor ő cisznemű nő.

Írd meg nekünk hogyan tetszett, miben segített, hogyan tudod használni! Minden visszajelzésnek örülünk és köszönjük!

Itt letöltheted pdf formátumban!

cisznemű 1x1

cisznemű 1x1

Kategória: Letöltések

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1117 (1989) sz. ajánlása a transzszexuális helyzetéről

Az 1989-ben készült ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a transzszexuálisok számára, hogy nevüket és nemüket valamennyi iratukon megváltoztassák; tegyék elérhetővé számukra nemi átalakító beavatkozások elvégzését, illetve biztosítsák ezek társadalombiztosítási finanszírozását; tiltsák meg a transzszexuálisokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést; célzott programokkal segítsék munkához jutásukat; ismerjék el a transzszexualitás miatt üldöztetést a menekültjogban; képzési programokkal növeljék az érintett szakmák képviselőinek érzékenységét és biztosítsanak anyagi forrásokat a transzszexualitás kutatására.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosának Az emberi jogok és a nemi identitás c. jelentése

Az emberi jogi biztos 2009. július 29-én közzétett jelentése részletesen elemzi a transznemű személyek jogi és társadalmi helyzetét az Európa Tanács tagállamaiban, és 12 ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára: a tagállamok nevesítsék a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát; terjesszék ki a gyűlölet-bűncselekmények hatályát a nemi identitásra; vezessenek be gyors és átlátható eljárást a név és a nem hivatalos megváltoztatására; a nem megváltoztatásnak ne legyen feltétele kötelező orvosi beavatkozások elvégzése; a társadalombiztosítás teljes mértékben finanszírozza a nemi átalakító beavatkozásokat; a házas transzneműeket ne kényszerítsék válásra; és kutatásokkal, képzéssel és oktatási programokkal segítsék a transzemű személyek emberi jogainak érvényesülését.

Kategória: Jogok
2013. Május 29., Szerda 16:41

Gyűlöletbeszéd

A gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. A gyűlöletbeszéd legtöbbször faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok ellen irányul.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 269. §-a közösség elleni izgatás néven bünteti a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat; a 269/C. § pedig a holokauszt tagadását bünteti. A Polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jog sérelmeként határozza meg az emberi méltóság megsértését, így a gyűlöletbeszéd ellen polgári peres eljárásban is fel lehet lépni. Az ilyen jogérvényesítést nagyban akadályozza, hogy a bírósági gyakorlat alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni.

A gyűlöletbeszéd kapcsán az Alkotmánybíróság először 1992-ben fejtette ki véleményét: alkotmányellenesnek minősítette a Btk azon szabályát, amely büntette a faji, vallási, etnikai csoportok elleni lealacsonyító kifejezések használatát, ugyanakkor az Alkotmánnyal összhangban lévőnek találta a gyűlöletre uszítás büntetőjogi szankcionálását.
Az elmúlt évek során több kísérlet volt a gyűlöletbeszéddel szembeni szigorúbb jogi fellépést lehetővé tevő törvények elfogadására. A Kormány kezdeményezésére a Parlament 2003-ban elfogadta a Btk. módosítását, amely a büntetőjog eszközeivel lépett volna fel az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen. Az Alkotmánybíróság a törvényt kihirdetése előtt alktományellenesnek nyilvánította. Hasonló sorsa jutott az Parlament által 2007 októberében elfogadott törvénymódosító javaslatot, amely polgári jogi eszközökkel lépett fel a gyűlöletbeszéd ellen. A törvényt a köztársasági elnök alkotmányos aggályok miatt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnökkel egyetértve megállapította a jogszabály alkotmányellenességét. Ugyanez történt a Parlament által 2008 februárjában elfogadott, MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslattal, amely a Btk.-ban, „gyalázkodás” néven büntette volna a gyűlöletbeszédet. A törvényjavaslatot sem a Kormány, sem az SZDSZ frakció, sem az ellenzék nem támogatta. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság megállapította annak alkotmányellenességét.

A Kormány az Alkotmánybíróság döntése után ismét a polgári jogi szabályok megváltoztatásával kívánta rendezni a gyűlöletbeszéd kérdését. Az Országgyűlés 2008. november 10-én fogadta el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat zárt listát tartalmaz (csak a faji, etnikai, vallási és szexuális irányultság szerinti csoportok esetében tenné lehetővé a gyűlöletbeszéd elleni fellépést), nem tartalmazza a civil szervezetek perindítási jogát, és nagyobb mérlegelési lehetőséget adna a bíróságoknak az eset súlyosságának megítélésében. A törvényt a köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróság elé küldte.

2009 májusában MSZP-s képviselők az Alkotmány módosításával oldották volna fel az alkotmányos problémát. A nemzetközi jogi elvekre hivatkozó javaslat kimondta volna, hogy a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága nem irányulhat a gyűlöletkeltésre és a népirtás tagadására, eljelentéktelenítésére. Az alkotmánymódosítást csak az MSZP-s képviselők támogatták, így nem szerezte meg a szükséges kétharmados támogatást. Az MSZP képviselői ezután a holokauszttagadás kérdésére összpontosítottak: az Országgyűlés 2010 februárjában elfogadta a holokauszttagadás büntetőjogi üldözését tiltó jogszabály-módosítást. Az ellenzéki pártok tiltakoztak a náci és kommunista rendszer által elkövetett bűnök elkülönült kezelése ellen, és hatalomra kerülve módosították a Btk-t, így 2010 júniusától valamennyi népirtás tagadása bűncselekménynek minősül.

Kategória: Jogok
1. oldal / 2

Támogasd munkánkat!

PayPal-on keresztül akár (bankkártyával is):

A Transvanilla Transznemű Egyesület bankszámlaszáma:
10918001-00000088-56310001
Bank neve: Unicredit

Egyéb módok a támogatásra

Facebook

Látható transzok

látható transzok blog

Írj nekünk

Levelezési cím: 1656 Budapest Pf. 92

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Tájékoztatásul közöljük, hogy sem főállású munkatársa nincs a Transvanilla Egyesületnek sem irodája. Kérjük elsőrosban emailben lépj velünk kapcsolatba. Köszönjük!