Transvanilla Transznemű Egyesület

Itt vagy:Elemek megjelenítése címkék szerint: Matt Kailey

Sok transz ember (köztük én is) számos helyen ad elő és tart tréningeket, mert nagyon fontos nekünk, hogy megtanítsuk a nem transz embereket arra, hogy kik is vagyunk mi.
Sok kérdést és hozzászólást kapunk az ilyen alkalmakkor és hacsak nincs egy meghatározott témája az eseménynek (nálam általában sosincs), minden kérdést várunk és örömmel megválaszolunk. Egy ilyen helyzetre illik a közhely: rossz kérdés nincs.
De nagy különbség van egy tréning/oktatási környezet és társadalmi/munkahelyi környezet között. Amikor tréninget tartunk, mi döntünk úgy, hogy megválaszoljuk a kérdéseket, felelünk a hozzászólásokra stb. Amikor azonban gyorsétteremben eszünk, bevásárolunk a boltban vagy csak először találkozunk valakivel egy társaságban, akkor már egészen más a helyzet.
Ezért itt összefoglalom azt a tíz dolgot (ezek közül mindegyiket mondták már nekem egyszer vagy többször), amit soha ne mondj egy transz embernek, mint afféle figyelmeztető emlékeztetőt azon nem transz emberek számára, akik nem jutnak el ilyen témájú előadásokra.

1. „Túlvagy már a műtéten?” (Támadóbban: “Megvolt már a műtéted?” vagy “Operáció előtt vagy után vagy?” vagy “Kész vagy már?”)
Nincs olyan, hogy „egy műtét”. A transz embereknek számos műtéten kell átesniük, vagy egyáltalán nem mennek el műtétre. Tudjuk, hogy miről beszélsz, de szeretünk úgy csinálni, ha nem tudnánk, csak hogy bosszanthassunk. A tiedhez hasonlóan a mi intim szféránk is intim. Ha megmutatod a tied, én is megmutatom az enyémet.
De az átalakulás nem csak a nemi szervekről szól- valójában az átalakulás társadalmi aspektusa sokkal bonyolultabb, összetettebb és kényszerítőbb. A műtétről kérdezni olyan durva, mintha a másik személy emberi mivoltát kérdőjeleznéd meg, nem beszélve arról a tényről, hogy nem szívesen kérdezel mást arról, mit tud a másik nemi szervéről.
Hacsak nem kérsz meg, hogy feküdjek le veled, ami a ruháim alatt van, nem a te dolgod. És ha megkérsz arra, hogy feküdjek le veled, akkor először én szeretném látni, mi van a te ruhád alatt, mielőtt meghozom a döntést.

2. “Melyik mosdót használod?”
Azt a mellékhelyiséget használjuk, ami illik ahhoz a nemhez, amit képviselünk (ha a jog ezt nem tiltja). Tehát abba a vécébe megyünk, ami megfelel nekünk, ahogy te is azt használod, ami megfelel neked. És ugyanazzal a céllal használjuk a mosdót, amire te. Nem akarjuk hallani, mit csinálsz, amíg bent vagy, és örülünk neki, ha te sem mutatsz túl nagy érdeklődést felénk.
Csak be akarunk menni, elintézni a dolgunkat és kijönni. Ha már láttál nyilvános vécét, megérted, miért.

3. “Ha így fésülnéd a hajad, ha így járnál, ha így ______ (megfelelővel kitöltendő) sokkal férfiasabb/nőiesebb lennél.”
Köszi a tippet. Akkor elmondanám, veled mi a baj…

4. “Mikor döntöttél úgy, hogy transznemű/transzszexuális leszel?”
Nem döntöttünk úgy, hogy ilyenek leszünk. Így születtünk. Te mikor „döntötted el” a nemed, vagy csak tudtad?
Talán van egy döntésünk az átalakulásra, de a legtöbb transz embernek nincs választása, ez egészségügyi szükségszerűség, és bármilyen „döntés”, amit meghoztunk csak egyszerűen az a döntés volt, hogy tovább akarunk élni, amelynek szükségszerű velejárója az átalakulás.

5. “Hú, te egészen megtévesztően nő/férfi vagy.”
Bár néhány transz személy bóknak veszi, különösen az átalakulása kezdeti szakaszában, hogy megtévesztő a külseje, mégis a megtévesztés azt is magában foglalja, hogy az illető nem az, aminek tűnik, hogy valami más. Ha bókolni akarsz nekünk, mondj olyasmiket, hogy „Hű, de jól nézel ki ma!” vagy „Nagyon jól áll ez a szín!” vagy bármit, amit bárkinek mondanál.

6. “Ó, azt hittem, szörnyeteg vagy- hiszen Te egy normális ember vagy!”
Keress meg a következő teliholdkor! :)

7. “Hogyan élsz nemi életet?”
Vedd meg az ebédem, és elmesélem.
Komolyan, számos módja van a szexnek és a transz embereknek is ugyanúgy megvan a szexuális életük, szokásaik, mint bárkinek. A szex nem egyet jelent a misszionárius pózzal, bár a transz emberek is szoktak így szeretkezni. De ha te az a típus vagy, aki az A dolgot a B lyukba módon csinálja, akkor alighanem valamiről lemaradtál.
(Különösen durva: “Hogy végzed a dolgod a WC-n” Nos, ezt a dolgot húgyútnak hívják …)

8. “Még mindig látom benned a nőt (vagy férfit)”
Basszus, nyitva maradt a sliccem megint?
Komolyra fordítva: a legtöbb transz ember jobban szereti, ha nem emlékezteti senki arra, hogy milyen volt "előző" életében. Bár azok, akik ezt mondják, általában nem bántani akarnak, csak érzelgősen emlékeznek arra a személyre, akit a múltban ismertek, az aki már átalakult, nem osztja ezeket az érzelmeket az átalakulás előtti önmagával kapcsolatban, így nem baj, te hogy látod, lehetőleg tartsd meg magadnak.

9. “Félsz attól, hogy az emberek utálni fognak vagy bántani akarnak?”
Igen. De megpróbálom ezt kiverni a fejemből, ami nem könnyű, ha valaki emlékeztet rá.

10. “Mit jelenet neked nőnek (férfinak) lenni?”
Azt jelenti, hogy senki sem tesz fel ilyen kérdést, mert ezt egy nem transz nőnek (vagy férfinak) sem tennéd fel soha.


Matt Kailey
Forrás: Tranifesto
Fordította: Virginia Quentin



Kategória: Általános
2013. Október 11., Péntek 13:15

Előbújás – GYIK

Előbújjak-e?

A döntés az előbújásról –és arról, hogy kinek teszed- pont annyira egyedi, mint te magad. Természetesen, ha a tranzíció testi útját járod, hormonokat szedsz, műtéteknek veted alá magad, a hozzád közel álló személyek észlelik a változásokat és vagy megértik, vagy érdeklődnek az egészségi állapotodban beálló változások iránt.
Valószínű, hogy a hozzád közelállók és a veled gyakran találkozók, pl. munkatársak számára mindenképp elő kell bújnod. Másrészt a nyilvános előbújás –úgy is, mint aktivista, vagy mint nyilvános szereplő- egy alaposan mérlegelendő döntés. Ha egyszer nyilvánosan vállalod magad, -a médiában, de különösen az Interneten- már nagyon bonyolult, ha nem egyenesen lehetetlen visszamenni a „szekrénybe” és „lopakodó üzemmódban élni” újra.
Nem sürgető nyilvánosan előbújni és sokan sohasem teszik ezt meg. Ha bizonytalan vagy, várj. Ha a tranzició kezdetén jársz, és úgy gondolod, hogy aktivistaként, bloggerként vagy a Facebookon vagy egyéb más helyen ki akarsz lépni a nyilvánosságra, a legjobb, ha adsz magadnak egy kis időt. Bármikor előbújhatsz –de újra hangsúlyozni kell, ha egyszer előbújtál, nem mindig tudsz visszabújni. Csak te tudhatod, mi jó neked.

Mikor bújjak elő?

Nem mondhatom meg neked, hogy mikor, mert minden ember élete különbözik, de mutathatok pár elgondolkodtató dolgot, ami alapján pro és kontra mérlegelve összeállíthatod az „előbújási menetrendedet”. Íme a coming out ötleteim:

  • Főnökök, személyzet és munkatársak: Véleményem szerint a főnököt kell először tájékoztatni és megbeszélni vele, hogy kívánja az előbújást a csapat és a munkatársak tudomására juttatni. Könnyebb a dolgod, ha a feletteseiddel van egy kooperációs tervetek. Ha a saját tapasztalatomat vesszük tanácsként, (magam túl sokáig vártam, így a kollégáim azt hitték, rákom van, mert rövidre nyírtam a hajam és már nem viseltem sminket) javaslom, tedd ezt meg, mielőtt a megjelenésedben nagyobb változások állnának be. A személyzet és a munkatársak e nélkül is épp eleget fognak pletykálkodni – biztosítsd be, hogy legalább a valóságról pletykáljanak.
  • Család és barátok: Csak te ismered a családod és a barátaid eléggé ahhoz, hogy felállítsd a megfelelő időkeretet az előttük való kitárulkozáshoz. De újra azt javaslom, hogy a megjelenésedben beálló nagyobb változások, illetve a hormonszedés megkezdése előtt lépd ezt meg, így hatékonyabban lehet a bejelentésed. A hormonokkal az a legnagyobb probléma, hogy ugyan nagy általánosságban tudhatjuk, hogy is hatna, de azt nem, hogy a te specifikus genetikáddal és élettanoddal hogy lépnek kölcsönhatásba. Legfeljebb az anyukádat bolondíthatod azzal, hogy azért vagy rekedt hónapok óta, mert nem tudsz kikeveredni a megfázásból, egészen addig, amíg a mély hang nem válik nyilvánvalóvá –különösképp, ha még ehhez egy olyan szakáll is társul, mint mondjuk Batthyány Lajosé.
  • Potenciális társak: Ez megint csak a helyzetedtől függ. Nem kell minden kávéházi randi esetén előbújnod –sőt én inkább óvnálak ettől, főleg egy szűk közösség tagjaként. Én személy szerint csak akkor coming outolok, ha a jelek egy intim kapcsolat irányába mutatnak – a személyes biztonságot tekintem elsődlegesnek. Szóval gondold meg az előbújást még a bár, kávézó vagy a buli elhagyása előtt. Egyedül kellhet hazamenned, illetve legalábbis haza kell jutnod valahogy. Ezért legjobb, ha nyilvános helyen bújsz elő és mindig meg kell fontolni a biztonsági tényezőket. Ha egy adott szituációban nem tűnik biztonságosnak a coming out, inkább ne tedd.
  • Idegenek: Én teljesen nyitottan élem az életem, de nem úgy mutatkozom be, hogy Matt Kailey, transzszexuális. Persze biztos érdekes beszélgetést eredményezne… De a legtöbb idegennel szemben egyáltalán nincs ok az előbújásra. És ahogy a potenciális társak esetében –legyenek szexuális életben vagy más területen társak - a biztonság az elsődleges tényező.

Emlékezz: Nem „versz át” senkit azzal, hogy nem bújsz elő neki. Ha valaki úgy érzi, „elárultad” azzal, hogy túl sokáig vártál vagy valaki mástól tudta meg, nem pedig tőled, (ez esetben kérdezd meg a barátaidat, miért is adtak ki téged) az az ő baja, nem a tied. Maradj biztonságban és éld az életed. Már eleve egyedi vagy.

Hogyan bújjak elő?

A hogyan kérdése hasonló a mikorhoz – kizárólag tőled és a helyzetedtől függ. Mindenesetre tudok egy „mintát” mutatni, amivel könnyebb lehet számodra az előbújási kalandjaid megtervezése. (És igen, ezek valóban kalandok –könnyebb lesz számodra is, ha ekképp tekintesz rájuk.)
Ez az én hét lépésem a transz-dolgokról való beszédről – akár egy nagyobb csoport számára, akár külön-külön szólva az emberekhez. Nyilván a saját magadra szabhatod ezt a „mintát” bárhogy, ahogy számodra működőképes. A „közönséged” lehet csoport vagy akár egy ember is.

1, Határozd meg magad: minél jobban ismered magad, annál jobban tudsz beszélni magadról, annál jobban ki tudod fejteni másoknak is. Nézz magadba és tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket.

  • Van címkéd? Van meghatározásod a címkédre? Mit jelent számodra a címkét hordozni?
  • Hogy határozod meg önmagad önmagadnak? Hogy határoznád meg magadat mások számára, úgy hogy megértsék, mire gondolsz?
  • Ahogy magadat látod, a legtöbb esetben úgy látnak mások is. Ahogy előadod magadat, úgy fognak rá reagálni. Mentális betegnek látod magad? Orvosilag betegnek? Áldozatnak? Túlélőnek? Normálisnak látod magad? Hogy határozod meg mi a normálist? Különlegesnek tartod magad? Áldottnak? Szerencsésnek? Mit szeretnél, mások minek lássanak?

2, Határozd meg a célod: minél tisztább a célod ebben az interakcióban, annál inkább tudod iránytani azt és annál sikeresebb lesz. A célod:

  • Előbújni?
  • Álláspont nélkül oktatni?
  • Álláspontot védeni?
  • Megváltoztatni a felfogást?
  • Megtartani a munkád?
  • Támogatóként fellépni?
  • Aktivistaként viselkedni?

3, Határozd meg a fogalmaid: a nyelv, amit használsz meg fogja határozni, hogyan fognak megérteni és befogadni. Döntsd, el mely fogalmakat fogod használni és határozd, meg mit értesz alattuk. Határozd meg a közönséged számára, tisztán értesd meg velük, hogy ezek a te meghatározásaid és fogalmaid. Ne feltételezd, hogy az ő meghatározásuk meg fog egyezni a tiéddel.

4, Kezdd ott ahol vannak: ismerd a hallgatóságod – és céljaid - jó előre. Kezd, ahol ők tartanak és hozd fel őket. Eltérő hallgatóság eltérő bánásmódot igényel, ahogy az eltérő célok is.

  • A hallgatóságod: gyerek/gyerekek, szülő/szülők, unokatestvér (ek)/rokon (ok), jelenlegi barát, vagy partner, potenciális barát vagy partner, munkaadó/kolléga, nagyobb csoport? Ha egy csoport, milyen csoport?
  • Mit tudhat hallgatóságod rólad? Transz ügyekről általánosságban?
  • Mik a lehetséges akadályok a kommunikációban? Például felmerülhet tagadás, vallási megyőződés, érzelmi reakciók, megrázkódtatás, undor vagy szégyen.

5, Irányítsd az interakciót: eldöntheted milyen irányba haladjon és hogy kezeled.

  • Készülj fel a lehetséges reakciókra és, hogy hogy fogsz rájuk reagálni. Próbálj felkészülni olyan reakciókra is, melyekre nem számítasz.
  • Készülj fel a lehetséges kérdésekre.
  • Ha vannak kérdések, melyekre nem fogsz válaszolni, tedd ezt világossá a legelején.
  • Irányítsd a folyamatot a céljaid irányába.

6, Tudd, mikor állj meg. Ha a szituáció túl érzelgős, ha a hallgatóságodnak időre van szüksége, hogy megeméssze, amit mondtál, ha kényelmetlenül éreznék magukat, akkor itt az ideje egy kis szusszanásnak. Emlékezz rá, hogy ott kezdj, ahol vannak, és ne menj túl a töréspontjukon. Azt szeretnéd, hogy meghallgassanak.
Ha van, rá mód ott fejezd be ahol szeretnéd, vezesd őket oda, ahol szeretnéd, hogy eljussanak. Ezt úgy tudod elérni, hogy te irányítod az interakciót. Ha korábban kell befejezned, mint szeretnéd, hagyd abba valamivel, amit szeretnél, mint például időt hogy folytasd, vagy egy eltervezett következő lépéssel. Ha nagy csoporthoz beszélsz, hagyd őket egy gondolattal, egy ötlettel, vagy egy kihívással, melyet magukkal vihetnek, mellyel eljuthatnak oda ahova szeretnéd.

7, Használj humort, amikor csak lehetséges: ne vedd magad vagy a szituációt túl komolyan. A humor enyhíthet a szorongáson vagy a zavaron. Megnyugtatja az embereket. Értékelni fogják. Sokkal valószínűbb, hogy figyelnek rád, ha nyugodtak és nem érzik magukat fenyegetve.

A legfontosabb, hogy a hallgatóságodnak legyen saját elképzelése rólad. Amit te gondolsz magadról, és ahogyan ezt kivetíted, hatással van arra milyennek látnak. Ha jól érzed magad, boldog vagy magaddal és a döntéseiddel kapcsolatban, több pozitív visszajelzést fogsz kapni - nem mindig, de segít.


Sok sikert!
Matt Kailey

Forrás: Tranifesto
Fordította: Zsófi/Vivien

 

Kategória: Általános
2013. Augusztus 19., Hétfő 13:31

A transzok szövetségesének öt tulajdonsága

Szövetségesekről beszélgettünk a múlt heti transznemű tanulmányokkal foglalkozó órámon és egy előadáson is, melyet a Sokféleség Napja (Diversity Day) alkalmából tartottam az Auraria Kampuszon.
Véleményem szerint a szövetségesek minden csoportnak fontos részei. Gyarapítják sorainkat, hangukat adják és esetenként egy bizonyos mennyiségű erőt is hoznak, mely nélkülük hiányozhat a csoportnak a tágabb társadalomban való megítélése miatt, melyben a csoport legalább egyenjogúságot, ha nem is elfogadást kíván elérni.

Ez utóbbi sajnálatos, de tény. Szövetségesek nélkül sok csoport nem lenne képes olyan gyorsan és sikeresen előbbre jutni, mint külső segítséggel. A szövetségesek minden mozgalom fontos elemei. Írtam már szövetségesekről, de úgy gondolom, sohase árt visszatérni a témához, tehát szeretném körvonalazni, hogy szerintem mi a transzok szövetségeseinek öt legfontosabb tulajdonsága:

1. A transzok szövetségese tisztában van saját erejével és kiváltságos helyzetével és elfogadja ezt, de elismeri a miénket is. Más szóval a transzok szövetségese érti, hogy nem vagyunk áldozatok és nincs szükségünk megmentésre, viszont egyben azt is érti, hogy a szövetségesek támogatása jó hatással van közösségünkre.

A transzok szövetségesei elsődlegesen saját személyes erőink fejlesztésében és alkalmazásában segítenek nekünk olyan helyzetekben, melyekben nekik van és nekünk hiányzik, ahelyett hogy átvennék az irányítást és helyettünk használnák erőiket, miközben minket elnémítanak. Sok közös előadást tartottam már nem-transz szövetségesekkel (akik nem mellesleg mind csodálatosak) és alkalmanként majdnem úgy éreztem, mintha mintapéldányként kezelnek, hogy rajtam mutassák be az igazságtalanságokat, melyek a transz embereket érik.

Miközben fontosnak tartom ezen igazságtalanságok észre vételét és megértem, hogy nem-transz emberek, akik csak most ismerkednek a témakörrel, fogékonyabbak lehetnek, ha nem-transz személytől kapják ezeket az információkat, azért azt is érzem, hogy ez csökkenti saját személyes érvényesülési képességemet és kivonja véleményemet - és van véleményem - a beszélgetésből.

Természetesen nem minden transz ember rendelkezik egyforma mértékű személyes erővel és mindannyiunk számára az erőnk mértéke a mindenkori helyzetünktől függ. De ha van erőnk, képeseknek kell lennünk használni is.

2. Egy szövetséges felszólal értünk, de nem szól helyettünk. Függetlenül attól, mennyi transz embert ismer és milyen régóta aktív valaki a közösségben, egy szövetséges érti, hogy a transz embereknek magukért kell beszélniük, és hogy mi tudjuk a legmegfelelőbben leírni saját tapasztalatainkat.

A tranzícióm elején egy bizonyos LMBT szervezet tanácsadó testületének tagja voltam. Amikor egy "LMBT tanácsadást" készítettünk elő valaki megkérdezte mi is az a "transznemű".

Mivel én voltam a csoport egyetlen transznemű tagja nekem kellett volna ezt a kérdést megválaszolnom. E helyett a csoport vezetője, egy meleg cisznemű férfi, magára vállalta a feladatot - és részben hibás információkat ismertetett. A jelenből nézve hihetetlennek tűnik, de hallgattam. Még nem találtam meg a hangomat. De megtanított egy leckét arról, hogy ki is az igazi szövetséges és ki, aki csak magát akarja fontosnak láttatni.

Mindennek ellenére szükségünk van más hangokra, emberekre, akik megvédenek, szólnak értünk, főleg ha nem vagyunk jelen. A transz és szövetséges hangok kórusa tökéletes harmóniát alkot (nehezen hiszem el hogy épp leírtam ezt az elcsépelt közhelyet).

3. A transzok szövetségese könyveket, weboldalakat, filmeket, konferenciákat és más forrásokat használ, melyekkel tanulhat a transz közösség mibenlétéről, továbbá kérdéseket tesz fel transz embereknek, amikor ez helyénvaló. A tanulás a transz közösségről nem tűnhet erőfeszítésnek egy szövetséges számára. A szövetségest valóban érdekli az információ.

Volt rá példa hogy szövetségben érdekeltek így közeledtek: "Szeretnék szövetséges lenni, de semmit nem tudok erről. Te mit tudsz elmondani nekem?" Ez egy ismeretterjesztési helyzetben, ahol azért vagyok ott, hogy transz kérdésekről nyilatkozzak teljesen megfelelő kérdés. De ha épp egy szórakozóhelyen vagy étteremben vagyok, vagy éppen csak pihenek, inkább nem kezdenék mindent a legelejéről. Szerintem többségünk inkább azt szeretné, hogy egy szövetségben érdekelt személy először megszerezne néhány egyszerűen elérhető ismeretet és azután kérne meg minket a tudáshézagok betöltésére vagy félreértések tisztázására.

4. A transzok szövetségese a befogadásért dolgozik, nem csak a sokféleségért. Más szóval a "T" betű hozzáadása egy szervezet nevéhez vagy transz embereket ábrázoló képek megosztása a weboldalon sokféleséget tükröznek, viszont önmagukban nem tükröznek befogadást.

A sokféleség azt jelenti, sokféle embercsoport látható és reprezentált a szervezetben. A befogadás azt, hogy ez a sokféle ember mind részt vesz a szervezet munkájában és befolyásos, vezetői hatalommal járó feladatokat is ellátnak. Nem létezhet befogadás sokféleség nélkül, de egyértelműen lehetséges sokféleség befogadás nélkül. Mind a kettő szükséges.

Hány transz ember ment el egy "LMBT" szervezethez, csak hogy azzal szembesüljön, valójában nincsenek is szolgáltatások transz emberek számára és az ott található "LM" (ritkán B) emberek nem tudnak sokat, ha egyáltalán valamit, transz ügyekről vagy forrásokról? Minden nap történik ilyen. Ne tégy egy reprezentatív képet egy poszterre és hidd, hogy ezzel a dolgod el is van intézve. A sokféleség és a befogadás két külön pár cipő.

Nézd innen: a sokféleség az, hogy "Rendezek egy bulit és mindenkit meghívok". A befogadás, hogy "Rendezzünk egy bulit!".

5. A transzok szövetségese a transzok egyenlőségéért dolgozik, akkor is, amikor nincsenek transzok körülötte. A transzok jogai és egyenlősége részei egy szövetséges életének és ez az indíték akkor is megvan, ha nincsenek transz emberek jelen, és még akkor is, ha nincs transz ember, aki tudatában lenne annak, mit csinál a szövetséges. Szövetségesnek lenni kell, nem lehet ki és bekapcsolni a helyzettől függően.

El kell ismernünk őket és köszönetet kell mondanunk szövetségeseinknek. Ez rendkívül fontos, és ha természetesnek vesszük őket, könnyen eltűnhetnek. A szövetségeseknek nincs szükségük velünk maradni. De egy valódi szövetséges nem is az elismerésért teszi. A transz jogok és az egyenlőség egyszerűen része a létüknek. Ezt élik és nap mint nap ennek szellemében cselekszenek. Más szóval, egy szövetséges feladata sose ér véget (megint egy elcsépelt közhely).

Nyilván még sorolni lehetne a transz szövetséges tulajdonságait. Ez csak néhány a kedvenceim közül. És úgy hiszem ezek ugyanúgy érvényesek azokra a transzokra, akik olyan csoportok szövetségesei szeretnének lenni, melynek nem tagjai. Emlékeznünk kell rá, mit akarunk és igénylünk másoktól, majd magunkra vállaljuk, hogy ezeket a tulajdonságokat és tevékenységeket a magunk életébe és szövetségesi szerepünkbe vigyük.

Matt Kailey

Forrás: Tranifesto
Fordította: Evelin

Kategória: Általános

TámPONT logo

Igent a nemre!

Transvanilla hírlevél

Nem jogi elismerése

Jelentsd a transzfóbiát!

Nemi identitás, nemi önkifejezés miatti erőszak, diszkrimináció? Jelentsd!

Transz tiszteletet most

Facebook

IGENT A NEMRE! - adjukössze kampány

Tagjai vagyunk

Tagjai vagyunk: TGEU, ILGA, ILGA-EUROPE

Látható transzok

látható transzok blog

Írj nekünk

Levelezési cím: 1656 Budapest Pf. 92

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


TÁMórák: hétfő - szerda - péntek 16-18
Személyesen: Budapest VII. Hernád utca 38.
Telefonon: +36 1 236 0203