Transvanilla Transznemű Egyesület

Itt vagy:Letöltések|Elemek megjelenítése címkék szerint: gyűlöletbeszéd
2015. November 05., Csütörtök 13:04

ProTrans tapasztalatok 2015

"ProTrans – A Kelet-európai transznemű emberek erőszak elleni védelme" egy projekt, aminek célja a Kelet-európai transz személyek és közösségek hatásosabb erőszakkal és büntetlenséggel szembeni védelme. A projektről bővebben itt olvashatsz: ProTrans. A projekt első szakaszának magyarországi tapasztalatait gyűjtöttük össze ebbe a kiadványba, melyet a borítóra kattintva tölthetsz le.

ProTrans

A nemzetközi angol nyelvű kiadvány az alábbi linken tölthető le a Transgender Europe weboldaláról: ProTrans Project ReportProTrans Project Report

Kategória: Letöltések
2013. Május 29., Szerda 14:41

Gyűlöletbeszéd

A gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. A gyűlöletbeszéd legtöbbször faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok ellen irányul.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 269. §-a közösség elleni izgatás néven bünteti a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat; a 269/C. § pedig a holokauszt tagadását bünteti. A Polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jog sérelmeként határozza meg az emberi méltóság megsértését, így a gyűlöletbeszéd ellen polgári peres eljárásban is fel lehet lépni. Az ilyen jogérvényesítést nagyban akadályozza, hogy a bírósági gyakorlat alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni.

A gyűlöletbeszéd kapcsán az Alkotmánybíróság először 1992-ben fejtette ki véleményét: alkotmányellenesnek minősítette a Btk azon szabályát, amely büntette a faji, vallási, etnikai csoportok elleni lealacsonyító kifejezések használatát, ugyanakkor az Alkotmánnyal összhangban lévőnek találta a gyűlöletre uszítás büntetőjogi szankcionálását.
Az elmúlt évek során több kísérlet volt a gyűlöletbeszéddel szembeni szigorúbb jogi fellépést lehetővé tevő törvények elfogadására. A Kormány kezdeményezésére a Parlament 2003-ban elfogadta a Btk. módosítását, amely a büntetőjog eszközeivel lépett volna fel az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen. Az Alkotmánybíróság a törvényt kihirdetése előtt alktományellenesnek nyilvánította. Hasonló sorsa jutott az Parlament által 2007 októberében elfogadott törvénymódosító javaslatot, amely polgári jogi eszközökkel lépett fel a gyűlöletbeszéd ellen. A törvényt a köztársasági elnök alkotmányos aggályok miatt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnökkel egyetértve megállapította a jogszabály alkotmányellenességét. Ugyanez történt a Parlament által 2008 februárjában elfogadott, MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslattal, amely a Btk.-ban, „gyalázkodás” néven büntette volna a gyűlöletbeszédet. A törvényjavaslatot sem a Kormány, sem az SZDSZ frakció, sem az ellenzék nem támogatta. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság megállapította annak alkotmányellenességét.

A Kormány az Alkotmánybíróság döntése után ismét a polgári jogi szabályok megváltoztatásával kívánta rendezni a gyűlöletbeszéd kérdését. Az Országgyűlés 2008. november 10-én fogadta el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat zárt listát tartalmaz (csak a faji, etnikai, vallási és szexuális irányultság szerinti csoportok esetében tenné lehetővé a gyűlöletbeszéd elleni fellépést), nem tartalmazza a civil szervezetek perindítási jogát, és nagyobb mérlegelési lehetőséget adna a bíróságoknak az eset súlyosságának megítélésében. A törvényt a köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróság elé küldte.

2009 májusában MSZP-s képviselők az Alkotmány módosításával oldották volna fel az alkotmányos problémát. A nemzetközi jogi elvekre hivatkozó javaslat kimondta volna, hogy a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága nem irányulhat a gyűlöletkeltésre és a népirtás tagadására, eljelentéktelenítésére. Az alkotmánymódosítást csak az MSZP-s képviselők támogatták, így nem szerezte meg a szükséges kétharmados támogatást. Az MSZP képviselői ezután a holokauszttagadás kérdésére összpontosítottak: az Országgyűlés 2010 februárjában elfogadta a holokauszttagadás büntetőjogi üldözését tiltó jogszabály-módosítást. Az ellenzéki pártok tiltakoztak a náci és kommunista rendszer által elkövetett bűnök elkülönült kezelése ellen, és hatalomra kerülve módosították a Btk-t, így 2010 júniusától valamennyi népirtás tagadása bűncselekménynek minősül.

Kategória: Jogok
2013. Május 29., Szerda 14:30

Gyűlölet-bűncselekmény

Gyűlölet-bűncselekmény (angolul hate crime) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekmények elsősorban erőszakos cselekményeket foglalnak magukba, de kiterjesztett értelemben a zaklatás és a gyűlöletbeszéd is ebbe a kategóriába tartozik.

Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények

A különböző országokban eltérő törvények vannak érvényben a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán. Vannak országok ahol a gyűlölet-bűncselekmények külön tényállásnak minősülnek, míg más országok súlyosbító körülményként határozzák meg az ilyen típusú motivációt. A gyűlölet-bűncselekmények enyhébb formái (pl. a zaklatás) esetében több országban is lehetőség van polgári peres eljárásban kártérítést követelni. Számos országban adminisztratív rendelkezések írják elő, hogy a hatóságok külön statisztikákat vezessenek a gyűlölet által motivált bűncselekmények kapcsán.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 216. §-a„Közösség tagja elleni erőszak” néven bünteti a gyűlölet-bűncselekményeket. Ez 2008. februártól kezdődően már nem csak a faji, etnikai vagy vallási gyűlölet által motivált erőszakos cselekményeket foglalja magában, hanem általában bünteti bármely társadalmi csoport tagjai elleni erőszakot, így a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a fogyatékosság szerinti csoportok tagjait is védi. Emellett számos bűncselekmény esetében súlyosbító körülményként tekint az aljas indokra, amely kitétel a gyűlölet-bűncselekmények esetében is alkalmazható.
A Btk. 269. §-a emellett „Közösség elleni izgatás” néven bünteti a tettlegességet előidéző gyűlöletbeszédet. Az esélyegyenlőségi törvény az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként definiálja a zaklatást, és a Btk.-nál tágabb körben, többiek közt a nem, a szexuális orientáció, a nemi identitás, a fogyatékosság és a kor szerinti zaklatást is tiltja.

Kategória: Jogok

Támogasd munkánkat!

PayPal-on keresztül akár (bankkártyával is):

A Transvanilla Transznemű Egyesület bankszámlaszáma:
10918001-00000088-56310001
Bank neve: Unicredit

Egyéb módok a támogatásra

 

Művészetterápia

Transvanilla hírlevél

Jelentsd a transzfóbiát!

Nemi identitás, nemi önkifejezés miatti erőszak, diszkrimináció? Jelentsd!

Transz tiszteletet most

Facebook

Transzvideó

Tagjai vagyunk

Tagjai vagyunk: TGEU, ILGA, ILGA-EUROPE