Bár az egyedi ügyben az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a külföldi transznemű férfi panaszát, a határozat mégis rendkívül jelentős, mert felhívja a figyelmet a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárás - nemzetközi emberi jogi elvek követése szerinti - szabályozásának szükségességére.

Az alkotmányjogi panasz indítványozóját hazájában nemi identitása miatt üldözték, és emiatt Magyarországon menekültstátuszt kapott. Az indítványozó neme elismerése iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz (BÁH).

A BÁH a kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy a nem megváltozását az illetékes anyakönyvvezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozónak nincs magyarországi születési anyakönyve. A külföldi állampolgár felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság elutasította, mivel álláspontja szerint nincs olyan jogszabály, amely meghatározná az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóságot. Az indítványozó ezután fordult az Ab-hoz.

Az Ab az alkotmányjogi panaszt elutasította, mert a bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk. Ezt az ügyet ugyanakkor nem lehetett elbírálni, mivel nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amelyet a bíró értelmezhetne. Ugyanakkor a testület azt is megállapította, hogy jelenleg a nemváltozással együttjáró névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára adott, a jogalkotó tehát az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget magyar és nem magyar állampolgárok között.

Dr. Sulyok Tamás bíró párhuzamos indoklásában szükségesnek tartotta felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy "a magyar állampolgárok nemének megváltoztatásával összefüggő névváltoztatás jelenlegi kormányrendeleti szinten történő szabályozása felülvizsgálatra szorul. A szabályozás jogforrási szintje megfelelőségének felülvizsgálatán túlmenően az is hangsúlyozandó, hogy a jogbiztonság követelménye az állam kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog szabályai világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára."

Megjegyzi, azt is hogy "az Alapvető Jogok Biztosa AJB-883/2016. számú jelentésében foglaltak szerint ugyanakkor a nem jogi elismerésére vonatkozó hatályos szabályozás alapján nem egyértelmű az Emberi Erőforrások Minisztériuma Főosztályának eljárásban betöltött szerepe, kérdéses a Budapest Főváros Kormányhivatal honlapján elhelyezett „Tájékoztató” jogi jellege, és problematikus az is, hogy „elutasító döntés” esetén – alakszerű döntés hiányában – a jogorvoslathoz való alapjog nem érvényesíthető."

Egyesületünk 2015-ben a nem jogi elismerésének nemzetközi gyakorlatáról és az ahhoz kapcsolódó emberi jogi normákról készített és 2017-ben frissített kiadványában is felhívta a figyelmet ugyanezen hiányosságokra és a szabályozás szükségességére. Ez alapján fordultunk az alapvető jogok biztosához beadvánnyal.

2016-ban Dr. Székely László átfogó jelentést készített Egyesületünk és két fiatalkorú egyedi panaszos beadványára reagálva a nem jogi elismerésével kapcsolatban.

AJB-883/2016. számú ügy 

"2015-ben egy átfogó jellegű, valamint két egyedi panaszbeadvány érkezett a Hivatalomhoz, amelyben a panaszosok a nem jogi elismerésének szabályozási anomáliáira hívták fel a figyelmet.
A Transvanilla Transznemű Egyesület panaszbeadványában foglaltak szerint Magyarországon jelenleg ugyan elvileg lehetőség van a nem jogi elismerésére, az erre vonatkozó eljárásra azonban – a medikalizációs megközelítés okán – nincsen jogi szabályozás. Az Egyesület kifogásolta továbbá azt is, hogy a gyakorlatban komoly problémát jelent, hogy a nem és névváltoztatás eljárásáról, az ahhoz szükséges dokumentumokról, az eljárási határidőről, az esetleges jogorvoslati lehetőségekről és annak módjáról nem található semmilyen hiteles, teljeskörű, elérhető és a résztvevő szervekkel egyeztetett tájékoztatás. Sérelmezték továbbá azt is, hogy a nem megváltoztatásán átesett transz emberek iratainak, illetve e körben a képzettségét igazoló dokumentumoknak a megváltoztatása jelen pillanatban aránytalan nehézségekbe ütközik."

A jelentés közzététele után 2016. november 14-től, bizonytalan időre és hivatalos indoklás nélkül felfüggesztették a nem jogi elismerési eljárásokat. Egyesületünk emiatt öt transznemű személy képviseletében beadvánnyal fordult a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz. Az eljárás még folyamatban van.

Majd 2017. október 25-én az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával közösen Egyesületünk a Nemzetközi transz depatologizációs akciónap alkalmából, szakmai kerekasztal-beszélgetéseket rendezett a "A transz emberek alapvető jogainak érvényesülése" témakörében.

A együtt rendezett fórum célja az volt, hogy lehetőséget teremtsünk a szakmai párbeszéd számára a transznemű embereket érintő emberi jogi dilemmákról, és összekapcsoljuk egymással a problémakörrel különféle szempontok alapján foglalkozó hazai és nemzetközi szakembereket, hozzájárulva ezzel a jogi szabályozás és a gyakorlat fejlesztéséhez, alakításához.

transz konferenciaTransz emberek Magyarországon, tények és adatok, a nem jogi elismerésének gyakorlata a jövőbeni szabályozás tükrében, nemzetközi és magyar standardok - Panelbeszélgetés 2017

2018 januárjában újraindult a nem- és névváltoztatási kérelmek elbírálása. Minderre egy 2017. december 20-ára keltezett kormányrendelet alapján kerül sor, mellyel kapcsolatban megfogalmazott aggályainkkal is összhangban van az Alkotmánybíróság mostani döntésének indoklása.

“A nem jogi elismeréséhez kell a jogbiztonság, ami jogilag szabályozott kereteket jelent.“ - mondta el Hidasi Barnabás a Transvanilla Transznemű Egyesület elnöke - “Ez fontos, hogy az érintettek számára kiszámítható, világos és egyértelmű legyen. Elengedhetetlen, hogy ebben a folyamatban az állami szervek szerepe egyértelmű legyen és legyenek eljárásjogi garanciák. Gyors, átlátható és hozzáférhető eljárásra van szükség a nem jogi elismeréséhez. Míg az eljárás formája másodlagos, eredményét tekintve gyakorlatiasnak, és hatékonynak kell lennie, meg kell védenie a transznemű személyek magánélethez való jogát. Az ideális eljárás egyszerű, közigazgatási jellegű és nem egészségügy-orientált, ami által lehetővé teszi az érintettek számára a nyilvántartások, okiratok minél gyorsabb megváltoztatását.
A nemnek a gyors, hozzáférhető és átlátható jogi elismerése megelőzi a diszkriminációt, védi a magánélethez való jogokat és a méltóságteljes élet alapja.”

Transvanilla Transznemű Egyesület 2018 06. 21.