Elemek megjelenítése címkék szerint: utónév

Nem- és névváltoztatás háttere Magyarországon

Magyarországon a nemváltoztatással kapcsolatos eljárásra nincs jogi szabályozás, ennek hiányában az eljárás rend a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között kialakult gyakorlat határozza meg. A transzneműekkel kapcsolatos eljárás azonban alapvetően az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódik.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 32 § (1) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy a születési anyakönyv nyilvántartja többek között a gyermek nemét, az At. 32 § (2) bekezdés d) pontja pedig azt, hogy a gyermek nemének megváltozást is.

A kérelmező neme megváltozásának anyakönyvezésére irányuló kérelmét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz nyújtja be. Az At. 30 § (4) bekezdése alapján a kérelemben meg kell jelölni a nem megváltozásának engedélyezése esetén viselni kívánt, az új nemnek megfelelő, legfeljebb két utónevet, továbbá - ha rendelkezésre áll - csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, valamint a kérelem elbíráláshoz szükséges, rendelkezésre álló orvosi igazolásokat, leleteket, amennyiben műtétre is sor került, a kórházi zárójelentéseket. Az At. 32 § (3) bekezdése rögzíti, hogy a nem megváltozásának a születési anyakönyvbe történő bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. Ez alapján a nem- és névváltoztatás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező szabad családi állapotú (nőtlen, hajadon, elvált, özvegy, elvált bejegyzett élettárs, özvegy bejegyzett élettárs), így az érintettnek nyilatkoznia kell családi állapotáról is.

Az iratok továbbításra kerülnek az Emberi Erőforrások Minisztériumába. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségpolitikai Főosztálya a becsatolt egészségügyi dokumentációk áttekintését követően - amennyiben indokoltnak látja a kérelmező nemének a kijavítását - szakvéleményt állít ki. A szakvélemény az ügyfél kérelmével együtt továbbításra kerül a kérelmező születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz.

A nem megváltozást a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető jegyzi be a születési anyakönyvbe.

A fentiekből következik, hogy az anyakönyvi bejegyzés kijavításáról nem születik alakszerű határozat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 82. § (2) bekezdése alapján a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. Ebből következően a nem és utónév születési anyakönyvben történő kijavítása is határozatnak minősül. A Ket. 78 § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy a határozatot közölni kell az ügyféllel, amely ebben az esetben a születési anyakönyvi kivonat formájában történik, amelyet az ügyfélnek kell kérelmeznie a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnél.

Vonatkozásai menekült esetében

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 10 § (1) bekezdése alapján az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, továbbá személyhez fűződő jogait személyes jogai szerint kell elbírálni. Az ember személyes joga elsősorban annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Bár az Nmjt. 13 §-a alapján a Magyarországon menedékjogot élvező egyén személyi állapotára a magyar jog az irányadó, jelen esetben a magyarországi anyakönyvi bejegyzés hiánya miatt ez nem lehetséges. A személy ugyanis a menekült státusz megszerzése után is külföldi állampolgár marad, akinek születését külföldi hatóság tartja nyilván.

Amennyiben a személy megszerzi a magyar állampolgárságot, úgy sor kerülhet a fent leírt eljárásra, hiszen ekkor a külföldön történt születését is be kell jegyezni a magyar anyakönyvbe. Azonban ekkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy az At. 30 § (4) bekezdése alapján mindenki a nemének megfelelő utónevet viselhet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben. az MTA nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha a személy a magyar állampolgárság megszerzése után olyan utónevet választ, amely nem szerepel az utónévjegyzékben, úgy az MTA véleményét be kell szerezni, amennyiben támogatja, úgy bejegyezhető az anyakönyvbe.