Elemek megjelenítése címkék szerint: nemi identitás

szerda, 29 május 2013 16:41

Gyűlöletbeszéd

A gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. A gyűlöletbeszéd legtöbbször faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok ellen irányul.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 269. §-a közösség elleni izgatás néven bünteti a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat; a 269/C. § pedig a holokauszt tagadását bünteti. A Polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jog sérelmeként határozza meg az emberi méltóság megsértését, így a gyűlöletbeszéd ellen polgári peres eljárásban is fel lehet lépni. Az ilyen jogérvényesítést nagyban akadályozza, hogy a bírósági gyakorlat alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni.

A gyűlöletbeszéd kapcsán az Alkotmánybíróság először 1992-ben fejtette ki véleményét: alkotmányellenesnek minősítette a Btk azon szabályát, amely büntette a faji, vallási, etnikai csoportok elleni lealacsonyító kifejezések használatát, ugyanakkor az Alkotmánnyal összhangban lévőnek találta a gyűlöletre uszítás büntetőjogi szankcionálását.
Az elmúlt évek során több kísérlet volt a gyűlöletbeszéddel szembeni szigorúbb jogi fellépést lehetővé tevő törvények elfogadására. A Kormány kezdeményezésére a Parlament 2003-ban elfogadta a Btk. módosítását, amely a büntetőjog eszközeivel lépett volna fel az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen. Az Alkotmánybíróság a törvényt kihirdetése előtt alktományellenesnek nyilvánította. Hasonló sorsa jutott az Parlament által 2007 októberében elfogadott törvénymódosító javaslatot, amely polgári jogi eszközökkel lépett fel a gyűlöletbeszéd ellen. A törvényt a köztársasági elnök alkotmányos aggályok miatt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnökkel egyetértve megállapította a jogszabály alkotmányellenességét. Ugyanez történt a Parlament által 2008 februárjában elfogadott, MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslattal, amely a Btk.-ban, „gyalázkodás” néven büntette volna a gyűlöletbeszédet. A törvényjavaslatot sem a Kormány, sem az SZDSZ frakció, sem az ellenzék nem támogatta. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság megállapította annak alkotmányellenességét.

A Kormány az Alkotmánybíróság döntése után ismét a polgári jogi szabályok megváltoztatásával kívánta rendezni a gyűlöletbeszéd kérdését. Az Országgyűlés 2008. november 10-én fogadta el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat zárt listát tartalmaz (csak a faji, etnikai, vallási és szexuális irányultság szerinti csoportok esetében tenné lehetővé a gyűlöletbeszéd elleni fellépést), nem tartalmazza a civil szervezetek perindítási jogát, és nagyobb mérlegelési lehetőséget adna a bíróságoknak az eset súlyosságának megítélésében. A törvényt a köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróság elé küldte.

2009 májusában MSZP-s képviselők az Alkotmány módosításával oldották volna fel az alkotmányos problémát. A nemzetközi jogi elvekre hivatkozó javaslat kimondta volna, hogy a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága nem irányulhat a gyűlöletkeltésre és a népirtás tagadására, eljelentéktelenítésére. Az alkotmánymódosítást csak az MSZP-s képviselők támogatták, így nem szerezte meg a szükséges kétharmados támogatást. Az MSZP képviselői ezután a holokauszttagadás kérdésére összpontosítottak: az Országgyűlés 2010 februárjában elfogadta a holokauszttagadás büntetőjogi üldözését tiltó jogszabály-módosítást. Az ellenzéki pártok tiltakoztak a náci és kommunista rendszer által elkövetett bűnök elkülönült kezelése ellen, és hatalomra kerülve módosították a Btk-t, így 2010 júniusától valamennyi népirtás tagadása bűncselekménynek minősül.

Kategória: Jogok
szerda, 29 május 2013 16:30

Gyűlölet-bűncselekmény

Gyűlölet-bűncselekmény (angolul hate crime) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekmények elsősorban erőszakos cselekményeket foglalnak magukba, de kiterjesztett értelemben a zaklatás és a gyűlöletbeszéd is ebbe a kategóriába tartozik.

Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények

A különböző országokban eltérő törvények vannak érvényben a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán. Vannak országok ahol a gyűlölet-bűncselekmények külön tényállásnak minősülnek, míg más országok súlyosbító körülményként határozzák meg az ilyen típusú motivációt. A gyűlölet-bűncselekmények enyhébb formái (pl. a zaklatás) esetében több országban is lehetőség van polgári peres eljárásban kártérítést követelni. Számos országban adminisztratív rendelkezések írják elő, hogy a hatóságok külön statisztikákat vezessenek a gyűlölet által motivált bűncselekmények kapcsán.

A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 216. §-a„Közösség tagja elleni erőszak” néven bünteti a gyűlölet-bűncselekményeket. Ez 2008. februártól kezdődően már nem csak a faji, etnikai vagy vallási gyűlölet által motivált erőszakos cselekményeket foglalja magában, hanem általában bünteti bármely társadalmi csoport tagjai elleni erőszakot, így a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a fogyatékosság szerinti csoportok tagjait is védi. Emellett számos bűncselekmény esetében súlyosbító körülményként tekint az aljas indokra, amely kitétel a gyűlölet-bűncselekmények esetében is alkalmazható.
A Btk. 269. §-a emellett „Közösség elleni izgatás” néven bünteti a tettlegességet előidéző gyűlöletbeszédet. Az esélyegyenlőségi törvény az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként definiálja a zaklatást, és a Btk.-nál tágabb körben, többiek közt a nem, a szexuális orientáció, a nemi identitás, a fogyatékosság és a kor szerinti zaklatást is tiltja.

Kategória: Jogok
vasárnap, 20 november 2011 13:48

Nemi kategóriák, transz identitások

Nemi kategóriák

Egymással kapcsolatban lévő de mégis egymástól független kategóriák:

1, Genetikai nem (XX, XY, XYY, XXY, X0, stb.) Ez a kategória tisztán genetikai. Léteznek emberek háromnál több nemi kromoszómával is.

2, Fizikai nem: férfi, nő és az interszexuális megjelenés különböző formái. A fizikai nemet a kromoszómák, nemi szervek, nemi hormon szint (ösztrogén és tesztoszteron), másodlagos, harmadlagos nemi jellegek (amik a pubertás során alakulnak ki) határozzák meg.

3, Nemi orientáció/szexuális irányultság: férfiakhoz vonzódik, nőkhöz vonzódik, mindkettőhöz vagy mindhez (biszexuális/pánszexuális/omniszexuális/queer). Ez a kategória mutatja, hogy valaki milyen nemű  emberekhez vonzódik testileg vagy érzelmileg.

4, Nemi önkifejezés: férfias, nőies, androgün. A nemiség kifejezése a tradicionális nemi szerepek szerint, ennek része többek között a megjelenés, az öltözködés, a viselkedés, a mozgás, a beszéd és a reakciók. 

5, Nemi identitás: Férfi/fiú, nő/lány, dzsenderqueer, transz, kétlelkű, harmadik nembe tartozó, egyéb stb. Ez az a nem, amibe tartozónak egy ember érzi magát. Ez független a fizikai, testi nemétől, vagy más emberek érzéseitől/véleményétől. A legtöbb fizikailag hímnemű ember fiúnak/férfinek érzi magát és a legtöbb testileg nőnemű lánynak/nőnek. Néhány ember belső neme nem egyezik a testi nemével. Közülük néhányan boldogok, hogy a két nem valamiféle keveréke a testük (ezáltal nem vetik alá magukat nemi átalakító műtétnek). Megint mások pedig nem akarnak egyik nemhez sem tartozni, tökéletesen boldogok hímvessző és hüvely nélkül, egyszerűen emberként élni.

A sokoldalú NEM figura infografika segít ezt vizuálisan is érzékelni. Nagy felbontású verzióhoz kattints a képre.

A sokoldalú NEM figura - infografika

Transz identitások

Sokan transzneműnek vallják magukat, a transz identitás pedig több egymást gyakran átfedő kategóriát is felölel. Ezek közzé tartozik a cross-dresser(CD); transzvesztita(TV); androgün; dzsenderqueer; azok akik cross-gender élnek (nem a jogi ill. születési nemi szerepben); drag king-ek, drag queen-ek és a magukat transzszexuálisként meghatározó emberek is. Akiket általában nem sorolnak ide azok a fetisisztikus transzvesztitizmus képviselői, mert azt szexuális viselkedésnek tartják inkább mint nemi identifikációnak. Nyilvánvalóan a társadalomnak nehéz megértenie illetve megtanulnia a különbséget ezen fogalmak között.

A transzneműség fogalmába sorolták régebben tévesen az interszexualitást is (korábbi nevén hermafroditizmus). Interszex az az egyén aki kromoszómáit, elsődleges nemi szerveit és/vagy másodlagos nemi szerveit tekintve nem határozható meg egyértelműen férfiként vagy nőként. Az interszex egyénnek tehát lehetnek férfi és női biológiai jellemzői is egyszerre. A kifejlett genitáliák együttes megléte embereknél nem jellemző.

A transz férfi kifejezés a nőből férfi (female to male,FtM, F2M) transznemű emberekre  a transz nő pedig a férfiból nő (male to female, MtF, M2F) transznemű emberekre utal. Régebben úgy vélték több transz nő van mint transz férfi de kutatások bizonyították, hogy ez nem igaz.

Transznemű személyről beszélve megtiszteljük azzal ha választott nevén szólítjuk illetve választott nemének megfelelően utalunk rá jogi nemétől függetlenül. A transznemű szó használata inkább melléknévként ajánlott mint főnévként. Például "Géza transznemű" vagy "Géza transznemű férfi" inkább mint "Géza egy transznemű".

Nem bináris identitások

Bináris identitások a férfi és a nő, minden más identitás ahogyan transz emberek meghatározzák magukat a nem bináris identitások csoportjába tartozik. Ezekről bővebben itt olvashatsz: dzsenderkvir/nem bináris identitások

Kategória: Általános
péntek, 01 július 2011 20:41

A transzneműségről mindenkinek

Transznemű tapasztalatok – Információk és támogatás

Transz embereknek, családjuknak és egészségügyi dolgozóknak

Ez a kiadvány azért készült, hogy segítsen a transz embereknek és a családjaiknak, hogy megértsék a transz emberek tapasztalatait, a jogait és a választási lehetőségeit. Segíthet az egészségügyben dolgozóknak, hogy megérthessék szerepüket, amikor transz pácienseket kezelnek.

Az életben több egyenrangú közösséget is ismerünk, ahol fiúknak és lányoknak számos közös érdeklődésük van. Ennek ellenére még mindig hajlamosak vagyunk sztereotípiákban gondolkodni: feltételezzük, hogy minden csoport valahogy másként öltözködik és gyakran nagyon eltérő a viselkedésük és a hobbijuk, és vannak különálló baráti köreik is.

A nemi identitás meghatározása

A társadalom az embereket kategóriákba osztja – fiú vagy lány – attól függően, hogy férfi vagy női jegyei vannak az újszülött csecsemőnek. Ahogy a nemi szerveinknek úgy az agyunknak is teljesen különböző férfi és női tulajdonságai, karakterisztikái vannak. Ezek a testi különbözőségek határozzák meg a nemünket, míg a nemi identitás adja meg, minek tartjuk, érezzük magunkat, férfinak vagy nőnek, és a nemi szerep határozza meg, hogyan viselkedünk a közösségben. Ez teljes mértékben különbözik a szexuális orientációtól, hogy valaki szexuálisan vonzódik a férfiakhoz, vagy a nőkhöz, vagy mindkettőhöz, vagy nagyon ritkán egyikhez sem.

Az a jellemző, hogy a nem, a nemi identitás és a nemi szerep összhangban van egymással, hogy ahogy az újszülött meglátta a világot, a neme és a nemi identitása megegyezik.

Mi a nemi diszfória?

dysphoria (diszfória) az orvosi szótár szerint: 1. Hangulat, melyre a következők jellemzők: elégedetlenség, nyugtalanság, depresszió és szorongás, 2. Kellemetlen vagy kényelmetlen érzés.

Alkalmanként néhányan úgy érzik ahogyan őt kívülről látják és ahogy magát belül érzi az nem egyezik meg. Továbbá elvárják tőle, hogyan viselkedjen, és ez teljesen különböző lehet attól, ahogy éppen viselkedni akar. Ez okozza azt a kényelmetlen kellemetlen közérzetet, amit néha nemi diszfóriának (itt értsd boldogtalanságnak) neveznek. Azonban ez nem elmebetegség. A nemi diszfória ismert állapot, amire van megfelelő orvosi kezelés bizonyos estekben. Már sokan megértik, hogy ennek az eredete születés előtti. Kutatások kimutatták, hogy a baba agyának kis része más irányba fejlődik, mint a test többi részének a neme. Ez hajlamossá teszi a babát, hogy a jövőben eltérés legyen a nemi identitása és a nemi megjelenése között.
(www.gires.org.uk/assets/atypical-genderdevelopment.pdf)

Bár minden ember egyedi: mindenki át fogja élni a nemek variációját különböző fokozatokban, és a társadalmi körülményekhez mérten másképp fog reagálni. Így az emberek a legkülönbözőbb módon fogják kifejezni magukat.  Bár a „címkék” nem igazán segítenek eligazodni ebben a sokszínűségben, beszélgetve kell megvitatni ezeket a kérdéseket. A transz vagy a transznemű szót használják általában, hogy összefoglalják vele a szokatlan nemi kifejeződések variációit.  Néhány transz személyiség a másik nemre jellemző ruhákat vesz fel alkalmanként vagy akár rendszeresen (transzvesztitáknak nevezik őket).  Mások folyamatosan abban a nemi szerepben élnek, ami nekik kényelmes, de nem keresnek orvosi segítséget. A különbség ezek között a nemi kifejezések között néha igen homályos.

Esetenként az emberek nem azonosulnak sem a férfi sem a női identitással egyértelműen, de úgy érzik, megvan bennük mindkettő és a két állapot között élnek valahol.

Választások a jövővel kapcsolatban

Néhány embernél a diszkomfort a kinézet és a belső érzések eltérése miatt extrém módon erősödhet a gyerekkoron át a kamaszkorban a felnőttkor felé. Kamaszkorban a stresszt erősíti a pubertás megjelenése, amikor a test tovább fejlődik a belső nemi identitással szemben. Hollandiában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában és még néhány más országban a fiatalok gyógyszeres beavatkozással felfüggeszthetik a pubertás kori változásokat, hogy több időhöz juthassanak eldönteni, hogyan szeretnének élni felnőtt korukban. Férfiként vagy nőként.

Bár a nemi diszfóriát megtapasztaló emberek gyakran éveket élnek abban a nemi szerepben, amit a társadalom elvár tőlük, amíg végül a szorongásuk elviselhetetlenné válik és megváltoztatják a nemüket (tranzíció), hogy állandóan abban a nemi szerepben élhessenek, amelyik sokkal kellemesebb nekik. Amikor a nemi diszkomfort ennyire súlyos, azt nevezi még az orvostudomány transzszexualizmusnak.

Rendelkezésre álló kezelések

Transznemű emberek kaphatnak orvosi segítséget magán rendelésen és néhány államin is. Ezen transz emberekk többsége hormonális gyógyszeres kezelést és műtéteket vehet igénybe, hogy a teste jobban megfeleljen a mögöttes nemi identitásnak. Ez az úgy nevezett nemi megerősítő kezelés. Vannak, akik képesek lehetnek hormonkezeléssel kielégítő komfortérzetet elérni maguknak. Ezek a kezelések általában nagyon sikeresek abban, hogy megadják az embereknek azt a harmónia és hitelesség érzetét, amit keresnek.

Már elfogadott azoknak, akik átélik és / vagy a megjelenítik a nemi előfordulásokat, hogy magukat transz férfinek (female to male) és transz nőnek (male to female) nevezik. Ugyanakkor sokan azok közül, akik életük minden percét az új nemi szerepük alapján élik, szeretnék, hogy átlagos férfinak vagy nőnek ismerjék el őket. Miután megteremtették saját teljességérzetüket, jobban fel lesznek készülve arra, hogy jelentős mértékben segítsék a közösséget az élet minden területén.

Magánélet védelme

Fontos, hogy a transz emberek ne érezzenek diszkriminációt klinikai körülmények között. Az egészségügyi szakemberek használjanak olyan neveket, megnevezéseket és ahol lehet kórházi elhelyezést, amely az érintett személyek vonatkozásában szükséges. Ez általában meg kell, hogy feleljen az öltözködésnek és a megjelenésnek.  Amennyiben a helyzet nem egyértelmű, az orvosi személyzetnek ezeket a kérdéseket bizalmasan kell megbeszélnie a pácienssel. A bizalom különösen érzékeny kérdés a transz emberek számára. Nem lényegtelen a transz státusz nyilvánosságra hozatala vagy a kórtörténetben szükséges megjelenése.

A magánélet védelme vonatkozik, a kimondottan a nemi diszkomfort érzés kezelésére vagy bármely más orvosi állapotra, ahol ezek az információk valójában lényegtelenek lehetnek. A transz embereknek szokásos kezelésekre is szüksége van az influenzaoltástól a szívműtétig.

A munkahelyi megkülönböztetéssel szembenézni

Amikor a transz emberek elkezdenek folyamatosan az új nemi szerepük szerint élni, ők és a családjuk, partnerük és a barátaik nagy stresszt élnek át. Sok transz ember szenved diszkriminációtól a munkahelyén és máshol is ezekben az időkben. Ezekre az emberekre, beleértve azokat is, akik maguk is orvosi szakemberek, 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény nyújthat védelmet a foglalkoztatás előtt, alatt és a tranzíció (nemi átalakulási folyamat) után is. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV)

Minden transz embernek, akár kap speciális törvény által garantált védelmet akár nem, joga van a mindenkinek kijáró tiszteletre és az egyenlő bánásmódra.

Forrás: Department of Health (UK)
Fordította: H. Zsuzsi

 

Kategória: Általános
2. oldal / 2