Jogok Transvanilla Transznemű Egyesület. Magyarország egyetlen működő transz szervezetének információs weboldala transz embereknek és azoknak akiket érdekel a téma. http://mail.transvanilla.hu Sun, 21 Jan 2018 14:25:56 +0000 Joomla! - Open Source Content Management hu-hu Az egészségügyi ellátáshoz való jog http://mail.transvanilla.hu/jogok/az-egeszsegugyi-ellatashoz-valo-jog http://mail.transvanilla.hu/jogok/az-egeszsegugyi-ellatashoz-valo-jog

A magyar jogszabályok szerint minden betegnek joga van az életmentő beavatkozásokon túl az egészségi állapota által indokolt ellátáshoz, fájdalmának és szenvedéseinek csillapításához.

Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez

Minden betegnek joga van - a jogszabályokban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. (Megfelelő az ellátás akkor, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Az ellátás folyamatosan hozzáférhető, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.)

A betegnek a fentieken túl - ha jogszabály kivételt nem tesz - joga van az egészségügyi szolgáltató és az ellátását végző orvos megválasztásához. Ez a jog a jogszabályok által meghatározott módon korlátozható, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony indokolttá teszi.

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:12:09 +0000
A tájékoztatáshoz való jog http://mail.transvanilla.hu/jogok/a-tajekoztatashoz-valo-jog http://mail.transvanilla.hu/jogok/a-tajekoztatashoz-valo-jog

A tájékoztatás a betegek egyik legalapvetőbb jogosultsága, amire akkor is igényt tarthat, ha a kezeléshez nem szükséges a beleegyezése, vagy épp cselekvőképtelen, vagy 16. életévét betöltött kiskorú.

A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. Joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

Ha Ön egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, joggal kérheti, hogy részletes tájékoztatást kapjon

  • egészségi állapotáról (beleértve ennek orvosi megítélését is),
  • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
  • az ellátást végzők nevéről, szakképesítéséről és beosztásáról,
  • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
  • döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
  • a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
  • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
  • a további ellátásokról, valamint
  • a javasolt életmódról.

A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének, vagy 16. életévét betöltött kiskorú személyről van szó.

A tájékoztatás nem egyirányú folyamat és egyszeri esemény, a betegnek ugyanis joga van ahhoz, hogy tájékoztatása során további kérdéseket tegyen fel. Arról, hogy a beteg élni is tudjon jogaival és meglegyenek a tájékoztatáshoz szükséges feltételek, az intézmény fenntartója köteles gondoskodni.

Ha a sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségét az egészségbiztosítás nem fedezi, az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget - amennyiben állapota lehetővé teszi - arról is tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell térítenie.

Érthető módon

A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is meg kell adni a tájékoztatás, korának és pszichés állapotának megfelelő módon és mértékben.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

A beteg ezért jogosult a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni, a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni, illetve egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.

Amennyiben a beteg pontatlannak vagy hiányosnak ítéli meg a dokumentációtítését, kezdeményezheti annak kijavítását. A kiegészítést, javítást a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció olyan adatokat is tartalmaz, amelyek más személyekre vonatkoznak és azok magántitok-védelméhez való jogát is érint, akkor nem a dokumentáció egésze, csak az illető betegre vonatkozó rész tekinthető meg.

A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, másolat készítésére.

A beteg házastársa, egyenesági rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelem alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra a rokonok életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve egészségügyi ellátása céljából van szükség, és a szükséges adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

 

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:22:09 +0000
A gyógyintézet elhagyásának joga http://mail.transvanilla.hu/jogok/a-gyogyintezet-elhagyasanak-joga http://mail.transvanilla.hu/jogok/a-gyogyintezet-elhagyasanak-joga

A betegnek a hazai jogszabályok szerint joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog bizonyos esetekben korlátozható, de csak a törvényben meghatározott okokból és módon.

Amennyiben a beteg el kívánja hagyni az egészségügyi intézményt, ezt be kell jelentenie kezelőorvosának, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti.

Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el és állapota ezt nem indokolta, a kezelőorvos - az eset dokumentálása mellett - a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti az illetékes hatóságokat, valamint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a törvényes képviselőt, illetve a korlátozottan cselekvőképes beteg által megjelölt személyt.

A beteg elbocsátásának a módját is szabályozza a törvény. Amennyiben az intézmény dönt úgy, hogy elbocsátja a beteget, erről előzetesen tájékoztatnia kell a beteget, illetve hozzátartozóját, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:20:31 +0000
A kapcsolattartás joga http://mail.transvanilla.hu/jogok/a-kapcsolattartas-joga http://mail.transvanilla.hu/jogok/a-kapcsolattartas-joga

A beteg jogait a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg.

A beteg kórházi elhelyezése során jogosult más személyekkel kapcsolatot tartani, akár írásban, akár szóban. A beteg - a házirendben meghatározott módon - fogadhat látogatókat, illetve fordítva: általa meghatározott személyeket a látogatásból ki is zárhatja. A beteg megtilthatja azt is, hogy a gyógykezelésének tényét, vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozója kérésére lehet eltekinteni.

A beteg jogainak gyakorlásával nem zavarhat másokat, nem veszélyeztetheti a betegellátás biztonságát, ezért a kapcsolattartás jogát - a feltételektől függően - az adott intézmény házirendje szabályozza.

Kik tartózkodhatnak a beteg mellett?

A súlyos állapotban lévő betegnek joga van ahhoz, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon a kórházban. Ezt akkor igényelheti a beteg, ha állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, vagy pszichés krízishelyzetben van. Cselekvőképtelen beteg esetén a beteg mellett tartózkodó személyt az ápolt által korábban megjelölt személy is megnevezheti.

Amennyiben a beteg kiskorú, joga van ahhoz, hogy szülője - illetve törvényes képviselője, vagy más (általa vagy törvényes képviselője által megjelölt) személy - mellette tartózkodjon.

A szülő nőnek jogában áll, hogy az általa megjelölt felnőtt - általában az apa - a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig az, hogy - amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

A kapcsolattartás jogának részeként valamennyi beteget megillet az a jog is, hogy vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel kapcsolatot tudjon tartani, ezáltal vallását szabadon tudja gyakorolni.

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:17:54 +0000
Az emberi méltósághoz való jog http://mail.transvanilla.hu/jogok/az-emberi-meltosaghoz-valo-jog http://mail.transvanilla.hu/jogok/az-emberi-meltosaghoz-valo-jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig, törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozható.

A magyarországi jogszabályok szerint a betegen - az egészségügyi törvény eltérő rendelkezésének hiányában - kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.

Az emberi méltósághoz való jog értelmében a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni ellátása során. Ugyancsak tekintettel kell lenni arra, hogy a beteg szeméremérzetére való tekintettel ruházata csak a szükséges időre és csak szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

Milyen esetekben korlátozható a személyes szabadság?

A beteg személyes szabadsága fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel csak akkor korlátozható, ha azt sürgős szükség, illetve a beteg vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme teszi indokolttá, a korlátozás pedig csak addig tarthat, ameddig az indokolt. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedéseket semmilyen körülmény között nem szabad alkalmazni!

Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően (amennyiben ez nem lehetséges, az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül) rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó eljárásokat, illetve meg kell jelölnie azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát is.

Állandó orvosi felügyelet hiányában - kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni.

Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:15:40 +0000
Az önrendelkezéshez való jog http://mail.transvanilla.hu/jogok/az-onrendelkezeshez-valo-jog http://mail.transvanilla.hu/jogok/az-onrendelkezeshez-valo-jog

A beteg - önrendelkezési jogával összefüggésben - szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, ezen joga azonban bizonyos - törvényben meghatározott - esetekben korlátozható.

A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. A törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja, akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással.

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga is, kivéve akkor, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Ilyen esetben - törvényekben meghatározott módon - a beteg beleegyezése nélkül is elvégezhető az egészségügyi ellátás.

A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja, ám ha erre alapos ok nélkül kerül sor, a beteg kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

Az önkéntes pszichiátriai gyógykezelésbe vételre és az ún. invazív beavatkozásokra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az ellátás feltétele ezekben az esetekben a beteg írásbeli nyilatkozata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, két tanú együttes jelenlétében kell szóbeli más módon megtett nyilatkozatot tennie.

A cselekvőképes beteg - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve ki is zárhat ebből a körből bizonyos személyeket.

Kik nyilatkozhatnak a cselekvőképtelen beteg helyett?

Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, és nincs olyan személy, akit a beteg korábban megjelölt, akkor a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására az oldalt felsorolt személyek jogosultak.

Ha az azonos jogokkal rendelkező személyek (pl. a beteg gyermekei) ellentétes nyilatkozatot tesznek, akkor a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe vennie az orvosnak.

Fontos az is, hogy a nyilatkozat a beavatkozással felmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. Csak akkor lehet ilyen értelmű nyilatkozatot tenni (például az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasításítani), ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány pillanatnyi állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

Az fenti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött, ám még kiskorú személy esetén is alkalmazni kell!

Mikor nem szükséges a beleegyezés?

A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését kell feltételeznie az orvosnak, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, a megfelelő személy nyilatkozatának beszerzése pedig késedelemmel járna. Komolyabb beavatkozásoknál a késedelem önmagában nem elégséges feltétel, beleegyezés nélkül csak akkor végezhető el a kezelés, ha a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben sem, ha az adott beavatkozás elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Ebbe a körbe sorolja a jogszabály a a 24. hetet betöltött magzatot is, azaz például az anya sem tagadhatja meg az ellátást, amennyiben döntése a magzatot veszélyeztetné.

Beleegyezés hiányában is elvégezhető a beavatkozás módosítása, kiterjesztése abban az esetben, ha az nem volt előrelátható, de sürgős szükség teszi indokolttá, vagy annak elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos következményekkel járna. Szerv vagy testrész elvesztésével vagy funkciójának teljes kiesésével járó beavatkozás esetén csak a közvetlen életveszély jelentheti az aránytalanul súlyos következményt, minden más esetben tilos.

Az ellátás visszautasítása

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Amennyiben az orvosi beavatkozás elmaradása a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást okozna, a visszautasítás csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében történhet, a szóbeli visszautasítás érvénytelen.

Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A megfelelő formai kritériumok alapján megszületett visszautasítás is csak akkor érvényes azonban, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, és egybehangzóan nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet vagy gyógyíthatatlan. A betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon - két tanú előtt - ismételten ki kell nyilvánítania, hogy visszautasítja az életmentő vagy életfenntartó beavatkozást.

Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe akkor sem, ha ezt megerősítette.

A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - megnevezheti azt a személyt, aki dönthet helyette az egyes vizsgálatok és beavatkozások visszautasításáról. A nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor visszavonhatja.

Szerveink sorsa

A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához. Nem kell ugyanakkor a beleegyezés ahhoz, ha sejtjeit vagy eltávolított szerveit a szokásos módon semmisítik meg.

A betegnek - az egészségügyi törvény keretei között - joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Nyilatkozattételre jogosultak.
1. a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
2. a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
3. házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
4. gyermeke, ennek hiányában
5. szülője, ennek hiányában
6. testvére, ennek hiányában
7. nagyszülője, ennek hiányában
8. unokája;
9. a beteggel közös háztartásban élő hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
10. gyermeke, ennek hiányában
11. szülője, ennek hiányában
12. testvére, ennek hiányában
13. nagyszülője, ennek hiányában
14. unokája.

Tilos a kényszer
A beteget, illetve az általa megnevezett személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni, a beteg pedig visszautasítás esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére.

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:28:51 +0000
Betegjogi képviselők - Mivel fordulhatsz hozzájuk? http://mail.transvanilla.hu/jogok/betegjogi-kepviselok http://mail.transvanilla.hu/jogok/betegjogi-kepviselok

A betegjogi képviselői hálózat az OBDK, mint független központi hivatal keretein belül működik.

A betegjogi képviselő a betegek - az egészségügyi törvényben meghatározott - jogainak védelmét látja el, valamint feladata az is, hogy segítse őket jogaik megismerésében és érvényesítésében.

Mivel foglalkozik egy betegjogi képviselő?

A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában:

  • segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
  • segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
  • a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál és képviseli a beteget,
  • rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.

A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el, valamint köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

Függetlenségét az garantálja, hogy nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.

Különös figyelmet fordítanak az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra.

Az eljárás menete

A betegjogi képviselő köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra, valamint javaslatot is kell tennie azok megszüntetésére.

Az egészségügyi szolgáltató vezetőjének a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül, a fenntartónak pedig harminc munkanapon belül kell érdemben megvizsgálnia a betegjogi képviselő észrevételeit, és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatni őt.

A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez (ÁNTSZ), illetve személyhez fordulni.

Amennyiben a beteget a biztosítási jogviszonyával összefüggésben éri joghátrány, a betegjogi képviselő az eset kivizsgálása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordulhat.

Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék.

Minden egészségügyi intézményben kötelezően ki van függesztve az adott intézményben a betegjogi képviseletet ellátó személy neve és elérhetősége.

Betegjogi képviselők elérhetőségei:

http://www.obdk.hu/kepviselok1.html

Törvényhely:

A betegjogi képviselők tevékenységét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 30§-32§ szabályozza.

 

 

 

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:33:49 +0000
A táppénzellátás alapszabályai http://mail.transvanilla.hu/jogok/a-tappenzellatas-alapszabalyai http://mail.transvanilla.hu/jogok/a-tappenzellatas-alapszabalyai

A táppénz az egészségbiztosítás rendszerében nyújtott pénzbeli ellátások egyike. A keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság jár, táppénzre ezt követően jogosult a biztosított.

Táppénz iránti igényét - amely 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető - a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt foglalkoztatójánál, munkáltatójánál kell bejelentenie.

Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, akkor az igényt a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. Egyes esetekben az igény elbírálását a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága végzi és az igényt is ide kell benyújtani, egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja az ellátást.

A táppénz igénybevételéhez be kell nyújtani a keresőképtelenséget megállapító (igazoló) orvosi igazolást; és/vagy a kórházi (klinikai) ápolásról kiállított kórházi (klinikai) igazolást!

A táppénz időtartama

A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti (nem vonatkozik ez a szabály a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenségre). Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A betegszabadságra jogosult biztosított részére a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani.

Táppénz ezt követően a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

  • a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át (aktív jogon);
  • egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;
  • egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
  • háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
  • hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

megszakítás nélkül biztosított volt.
Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartama az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát csökkenti.

Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.

Táppénz a betegszabadság lejártát követően minden naptári napra - tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is - jár!

Miből számítják a táppénz összegét?

A táppénzt alapesetben a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évi - legalább 180 napi, legfeljebb 365 (366) napi - rendszeres és nem rendszeres jövedelmeiből kell kiszámítani.

A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelemnek kell

  • a havi rendszerességgel járó munkabért (illetményt);
  • a pótlékokat; továbbá
  • a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díjat vagy átlagkeresetet;
  • a szerződés alapján havonta járó díjazást vagy egyéb jövedelmet.

Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni. Az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott 4 százalékos járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni.

Speciális esetek

Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

Ha a biztosított a megelőző naptári évben, sem a közvetlenül megelőző időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

Ha a biztosítottnak azért nem volt a megelőző évben és a közvetlenül megelőző időszak szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az az előző bekezdés alapján megállapított összegnél kedvezőbb (azaz a minimálbér alapulvételénél kedvezőbb).

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét a megelőző évben, vagy a 180 naptári napi jövedelme alapján állapították meg.

A gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra - valamint azon saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak esetében, akik egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek -, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:
1. a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
2. a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az előző pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni az általános szabályoknak megfelelően.

A táppénz mértéke

 

Legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 60 százaléka,

ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

Táppénzre az a személy jogosult, aki a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt keresőképtelenné válik, és egyben egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. Ha a biztosított táppénz jogosultsága a megszűnt biztosítása, valamint a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.

Nem jár táppénz

1. A keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult,
- amely alatt a biztosítás szünetel,
- amely alatt a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn;
2. a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után;
3. a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt;
4. az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára;
5. a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára nem jár táppénz.

Ezen felül a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg; vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá; vagy a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be; vagy a gyógyulását tudatosan késlelteti.

Méltányosságból igénybe vehető táppénzellátás

A megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik; illetve körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják.

A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása (maximum 45 nap) az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár feladata.

Törvényhely
A táppénz folyósítását a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza.

Megszűnik a passzív táppénz - Változások az ellátásokban
http://www.webbeteg.hu/cikkek/jogi_esetek/11159/megszunik-a-passziv-tappenz

 

 

 

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:41:21 +0000
Az orvosi titoktartásról http://mail.transvanilla.hu/jogok/az-orvosi-titoktartasrol http://mail.transvanilla.hu/jogok/az-orvosi-titoktartasrol

Alapelv, hogy az egészségügyi ellátásban keletkező összes adat a beteg tulajdona, felettük ő rendelkezik. Ez azonban nem abszolút érvényű: egyes esetekben a törvény kötelezővé teszi az adatszolgáltatást, akár a beteg tiltása ellenére is

A jelenlegi szabályozás az egészségügyi ellátásban keletkező összes adatot a beteg tulajdonának tekinti, felettük ő rendelkezik. Az intézmény, az orvos csupán adatkezelő, így a beteg kérésére saját egészségügyi adatait ki kell adni, illetve csak felhatalmazásával lehet másokkal megosztani.

Az adattovábbítással kapcsolatos vétójog azonban nem abszolút érvényű. Egyes esetekben a törvény kötelezővé teszi az adatszolgáltatást, akár a beteg tiltása ellenére is (pl. járványügyi, bűnügyi vagy nemzetbiztonsági ügyekben).

Még a rokon sem

Az orvosi titoktartás tehát adatvédelem. Ez azt jelenti, hogy jogellenes, ha a betegekről, megfelelő engedély nélkül, személyes adatokat közölnek arra illetéktelenekkel. Még az érdeklődő hozzátartozóknak sem lehet információkat kiadni a beteg egészségi állapotáról. Kivéve azokat, akiket a beteg írásban megjelöl, illetve a törvényes képviselőt (pl. szülőt, gyámot). Érdekes, hogy amíg az ellátás alatt elég a páciens beleegyezése az adatai megismeréséhez, az ellátás után teljes bizonyító erejű magánokirat kell (pl.: saját kezűleg írt, és aláírt irat).

Tehát, ha valaki a kezelés befejezése után távozik az intézményből, és hozzátartozója megy el az ott maradt dokumentumokért, vagy ekkor kér információkat rokona egészségi állapotáról, ezeket csak teljes bizonyító erejű magánokirat formájú engedély felmutatásával kaphatja meg. Emellett igazolnia kell személyazonosságát, hogy ő az engedélyben nevesített személy.

A titoktartás nem csak a kezelőorvosra vonatkozik

Az orvosi titoktartás szakmán belül is érvényes. Amelyik orvos nem vesz részt a beteg kezelésében, nem jogosult az információra. Megismerésükhöz a beteg beleegyező nyilatkozatára van szükség. A beteg például, megtilthatja, hogy adatait a háziorvosával közöljék, vagy neki továbbítsák.

Az adatkezelési (titoktartási) kötelezettségek nem csak az orvosokra érvényesek, hanem mindenkire, az intézmények teljes személyzetére, akik a beteg egészségügyi személyes adataival érintkeznek. Tehát az intézményvezető, az adatkezelő és akár a portás is ide tartozik (így az is jogellenes, ha a nővérpultnál egészségügyi dolgozók betegek jelenlétében beszélgetnek az egyes betegek állapotáról, betegségéről).

A titoktartás alóli mentességek

A titoktartási kötelezettség alóli mentesség egyik legalapvetőbb formája, az érintett vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása, illetve ha az adat továbbítása törvény szerint kötelező. Nem szükséges az érintett hozzájárulása, ha arra hozzátartozójának életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve gyógykezelése érdekében van szükség, feltéve, hogy az adat más módon nem ismerhető meg. Azonban ebben az esetben is csak a megismerésre jogosult írásbeli kérelme alapján közölhető.

A mentesség sajátos esete, amikor az érintett halála esetén – ha korábban másként írásban nem rendelkezett – a törvényes képviselő, a közeli hozzátartozó, illetve az örökös megismerheti a halál okával összefüggő, vagy összefüggésbe hozható egészségügyi adatokat. Az adatok megismeréséhez ebben az esetben a jogosult írásos kérelme szükséges.

Nem köti a titoktartás a betegellátót az igazságügyi orvosszakértő tekintetében, aki a feladata elvégzése érdekében jogosult megismerni az orvosi titkot.

Az anonim szűrés

Néhány éve sok helyen problematikus volt az anonim HIV-szűrés. Ebben az esetben ugyanis a személyes adatokat még a kezelőorvos sem ismerheti. Az egészségügyi törvény biztosítja, hogy – a kötelező szűrés eseteit kivéve - a HIV-szűrésre jelentkező a vizsgálat bármely szakaszában megtagadhatja személyazonosító adatainak átadását. Ez nem gátolhatja a vizsgálat elvégzését.

A vizsgálatra jelentkezőknek külön váróhelyiséget kell biztosítani, az adminisztráció a személyes adat felvétele nélkül történik, a kész leletet zárt borítékban, a megfelelő segítségnyújtás lehetőségének felajánlásával kell kiadni.

A vizsgálathoz nem kérhetnek se TAJ-számot, se személyazonosító igazolványt, még „közegészségügyi vagy járványügyi érdekre” hivatkozva sem. Ez sérti az önként szűrésre jelentkező személyek információs önrendelkezési jogát.

Jogorvoslati lehetőségek

Akinek a személyes adatai védelméhez fűződő alkotmányos jogát megsértették, vagy annak veszélye fennáll, a sérelem kivizsgálása, megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztoshoz, jogai érvényesítése céljából pedig bírósághoz is fordulhat. Ha az ügyben már bírósági eljárás van folyamatban, az adatvédelmi biztos nem járhat el.

A személyazonosító adat
A családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anyja neve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a TAJ szám együttesen vagy ezek közül bármelyik amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására.

Az egészségügyi adat
Az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

A törvényekről
Az orvosi titoktartásról egy részről az adatvédelmi törvény, más részről az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvények rendelkeznek. Az előbbi egy általánosabb védelmet ad, míg az utóbbi kifejezetten az egészségügyi személyes adatokkal foglalkozik.

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 14:58:12 +0000
Személyes adatok védelme http://mail.transvanilla.hu/jogok/szemelyes-adatok-vedelme http://mail.transvanilla.hu/jogok/szemelyes-adatok-vedelme

A személyes adatok védelmével az Alaptörvény VI. cikke foglalkozik:


(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.


Magyarország Alkotmánybírósága az 15/1991. számú határozatának II. Fejezetében foglalkozott a személyes adatok védelmének tartalmával:

Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel a Alaptörvényben megkövetelt feltételeknek.

Tehát, a személyes adatok védelme az egyén információs önrendelkezésének biztosítását jelenti. Az adatkezelők a természetes személyek személyes adatait csak azok beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel. A törvény egyes, kivételes esetekben elrendelhet kötelező adatkezelést például a bűnüldözés, a nemzetbiztonság, katasztrófák vagy járványok elkerülése érdekében, esetleg fontos államérdekből. Mindegyik esetben az adatvédelmi törvény megfelelő védelemben részesíti az összegyűjtött személyes adatokat. A személyes adatok védelme magában foglalja a fizikai adatvédelmet is, amely a megsemmisüléstől, illetéktelen változtatástól, megtekintéstől, felhasználástól vagy továbbítástól védi azokat.

A személyes adatok védelme a nem természetes személyek, például a jogi személyek adataira nem vonatkozik.

 

A törvény:

1992. évi LXIII. törvény

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1

Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

(2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedi.

(3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazása során

1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;

2. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre

vonatkozó személyes adatok;

3. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső és a törvényben meghatározott kivételek körébe nem tartozó adat;

4. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

6. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

7. adatkezelő: a 4. pontban meghatározott tevékenységet végző vagy mással végeztető szerv vagy személy;

8. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;

9. jogszabály: a törvény, az 1. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 12. § (1) bekezdése, a 24. §, a 25. § és a 28. § (2) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete is.

II. fejezet

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

Adatkezelés

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

(2) Különleges adat akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy

b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;

c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.

(3) Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

(4) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.

(5) Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

4. § A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

(3) Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni.

6. § (1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

(2) Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, és arról, hogy az adatot kik fogják kezelni. A tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételéről.

Az adatok minősége

7. § (1) A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;

b) pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek;

c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

(2) Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása

8. § (1) Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni az ugyanazon adatkezelő, valamint az állami és az önkormányzati szervek által kezelt adatok összekapcsolására is.

Adattovábbítás külföldre

9. § Személyes adat az országból - az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - külföldi adatkezelő részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt lehetővé teszi, feltéve hogy az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve teljesülnek.

Adatbiztonság

10. § (1) Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(2) Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés ellen.

Az érintettek jogai és érvényesítésük

11. § (1) Az érintett

a) tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről (12. és 13. §), valamint

b) kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését (14-16. §).

(2) Az adatvédelmi nyilvántartásba [28. § (1) bek.] bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet és kivonatot kérhet. A kivonatért díjat kell fizetni.

12. § (1) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.

(2) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

13. § (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a 16. §-ban meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi.

(2) Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.

(3) Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti.

14. § (1) A valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.

(2) A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett - a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint - kéri;

c) az adatkezelés célja megszűnt.

(3) A törlési kötelezettség - jogellenes adatkezelés kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

15. § A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

16. § Az érintett jogait (11-15. §) törvény az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy helyi önkormányzati pénzügyi érdekből, valamint az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében korlátozhatja.

Bírósági jogérvényesítés

17. § (1) Az érintett, jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat.

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.

(3) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az adatkezelő székhelye van. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére kötelezi, illetőleg az adatvédelmi biztost arra kötelezi, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba való betekintést tegye lehetővé.

(5) A bíróság elrendelheti ítéletének az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejegyzését, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett, e törvényben védett jogai megkövetelik.

]]>
info@transvanilla.hu (Administrator) Jogok Mon, 28 Jan 2013 15:12:17 +0000