Transzfóbia

Nem, transznem, transzfóbia

A transzfóbia megértéséhez tudni kell mit jelent a transznemű és a transznemű megértéséhez el kell fogadni mi is valójában a nem és hogyan működik. Ehhez pedig meg kell kérdőjelezni azt, hogy a biológiai és a társadalmi nem egy és ugyanaz. A társadalmi nem egy megalkotott dolog nem a természetes biológiai nemmel azonos funkciót tölt be. A transznemű csoport tagjai olyan emberek akik identitása nem azonos a társadalom elvárásaival. A transznemű emberek nagyon sokféleképpen határozzák meg és fejezik ki magukat. Ezzel feszegetik a társadalmi és bizonyos értelemben a biológiai nem határait is.

A társadalmi nem a társadalom által alkotott, bizonyos módon kell viselkednünk és kifejezni identitásunkat, ahogyan azt az előre meghatározott nemi szerepünk megköveteli tőlünk. A határ a társadalmi és a biológiai nem között pedig összemosódott. Pedig nem ugyanaz. Amikor megszületünk az orvos a genitáliánk alapján meg tudja állapítani a biológiai nemünket, de az nem feltétlenül lesz majd az általunk vágyott társadalmi nem. A lényeg ebben az, hogy eleve két kategóriát feltételez: férfi és nő. Mindkettőnek megvannak a maga tulajdonságai, élesen elkülönülnek és nagyon távol állnak egymástól. A legtöbb ember be is tud illeszkedni a nemi szerepébe, ez nem okoz számára gondot. Ezért hajlamosak vagyunk azt hinni ezek a viselkedési normák természetesek. A fiúk fiúsak, a lányok pedig lányosak. Mást várunk el tőlük és más dolgokat nézünk el nekik szocializálódásuk folyamán. Vannak határok amelyeket nem megengedett átlépni. A transznemű ember nem tud elfogadható keretek között maradni vagy egyszerűen a viselkedését a társadalom az ő nemi szerepében nem tudja tolerálni. De ő szeretné magát úgy kifejezni ahogyan ez számára megfelelő.

A társdalom pedig merev, nyilvánvalóan nem tudja definiálni az identitásbeli sokféleség árnyalatait két ellentétes pólussal. A mai társadalom nem azoknak való akik láthatóan transzneműek. Legtöbben elszigetelődnek, saját családjuk és barátaik is elutasítják őket. Foglalkoztatásbeli, egészségügyi és szociális diszkrimináció éri őket folyamatosan. Sokan kockázatos életre kényszerülnek a társadalom elvárásai és a negatív elnyomás miatt. Fenyegést érez a társadalom hiszen alapjaiban rázza meg azt. Ezért bünteti azokat akik a viselkedés illetve megjelenésbeli netalán a biológiai határokat átlépik.

A transzfóbiának számtalan formája van. Kifejezésre lehet ezeket juttatni szándékosan és önkéntelenül is.

A társadalomban jelen lévő transzfóbia tíz jele
  • Először is a probléma létezésének tagadása.
  • A különbségtétel képességének hiánya a meleg, leszbikus, queer és transz fogalmak között.
  • A hasznos párbeszéd hiánya az oktatásban és a munkahelyeken.
  • Düh amikor nem tudjuk megítélni valaki nő-e vagy férfi.
  • Durva élcelődés transznemű embereken vagy transz témákon.
  • Annak elfogadására való képtelenség, hogy valakinek transznemű a tanára, orvosa, fogorvosa vagy akár egy politikus stb.
  • Azt gondolni a transzneműség rendben van, de közben kizárni transz emberrel való randizás lehetőségét.
  • A transzneműséget szimplán és kizárólag pszichiátriai kategóriává redukálni.
  • A médiában való olyan bemutatás, amely a transzságot látványosságként teszi elcsépeltté.
  • Transz emberek azon alapvető állítását elutasítani, hogy biológiai nemük nem megfelelő.
  • Vannak esetek amelyekben komoly erőszakos cselekedetek történnek, de vannak olyanok is amelyek félreértésekből illetve tapasztalanságból erednek. Néha vallási vagy össztársadalmi hitek alapján öntudatlan előítéletekkel szembesülhetünk.

Transzfóbia a leszbikus, meleg és biszexuális közösségben

Vannak az LMB közösségben is olyanok akik nem tudják elfogadni a transznemű egyéneket és a velük kapcsolatos ügyeket. Vannak aki úgy érzik a T közösség teljesen távol áll az LMB-től és el is különül, de legalábbis a velük való közösségvállalás csak ront a melegek és leszbikusok társadalmi és politikai elfogadtatásának helyzetén. Nevezhetjük ezt belső homofóbiának, ami irracionális félelmet és elutasítást jelenthet más homoszexuálisok felé, attól tartva, hogy úgymond egy kalap alá vesznek velük. Ezzel feltételezhetnénk azt, hogy a transznemű emberek valójában homoszexuálisok, de ez a megközelítés nagyon is megkérdőjelezhető a nemi identitás és a szexualitás természetének különbözőségéből kiindulva.  Ezzel pedig a nő és a férfi fogalmát is megkérdőjelezhetnénk, hiszen sokan úgy gondolják az egyetlen megközelítés az lehet, hogy elfogadjuk ki mit gondol, hogyan érez és, hogy ez és csakis ez határozza meg az adott személy identitását. A magyar szabályozás is ezt a vonalat követi azzal, hogy megadja az egyénnek azt a szabadságot, hogy a valódi nemét jogilag is elismertesse pszichiátriai leletek birtokában és utána sem kötelezi sem hormonkezelésre, sem műtétekre.

Transgender Day of Remembrance / Transznemű emlékezés napja

Ezen a napon azokra emlékezünk akiket transzgyűlőlet vagy előítélet (transzfóbia) miatt megöltek. November 20-án tartják. 1998-ban hívták életre az eseményt először és azóta a világ több száz városában tartanak már megemlékezéseket.

Fontos megemlíteni, hogy nem minden áldozat tartotta magát feltétlenül transzneműnek, transzszexuálisnak, crossdressernek vagy bármi egyéb transzneműnek - a közös pont mindenképpen az, hogy mindannyian transzfóbia alapú bűncselekmény áldozatai lettek. Európában talán Törökországot és OLaszországot kivéve szerencsére nem szembesülnek ilyen kegyetlen erőszakkal a transznemű emberek, de Amerikában az elmúlt évtizedben szinte minden hónapban megöltek valakit kizárólag transzfóbia miatt.

erőszak

Utoljára frissítve: vasárnap, 28 május 2017 14:20