Transvanilla Transznemű Egyesület

Itt vagy:Home|Hírek|AWID Feminista Fórum 2016 2. rész

AWID Feminista Fórum 2016 2. rész

awid women's rights

Az AWID (Association for Women's Rights in Development) egy nemzetközi, feminista, tagság alapú szervezet, amely elkötelezett a nemek közötti egyenlőség megvalósítása, a fenntartható fejlődés és a nők emberi jogait illetően. A története 1982-ben kezdődött és azóta igazi globális szervezetté nőtte ki magát. A világ 163 országában jelenleg 4781 tagja van. Magánszemélyek és szervezetek is lehetnek tagjai, a tagság 63%-a a „globális dél” országaiból van és 38%-uk 30 év alatti.

Általában három-ötévente rendezi meg a szervezet a nemzetközi fórumát, melyen közel kétezer nőjogi vezető és aktivista vesz részt a világ minden tájáról és ezzel ez a legnagyobb ilyen jellegű globális rendezvény. Az idei fórumot májusban tervezték tartani, de a Zika-vírus miatt szeptemberre halasztották, ami azzal is járt, hogy a közel 2000 embernek újra kellett terveznie a naptárát. Bátor és felelős döntés volt a szervezők részéről. Helyszínváltozással is járt az időpontváltozás és ennek köszönhetően kerültünk a Bahiaban található üdülőközpontba, amit gyakorlatilag elfoglaltunk.

A sokféleségről nekem az a véleményem, hogy nem megnevezni kell, nem mellékesen kell beépíteni, nem beszélni kell róla hanem a fősodornak kell lennie. Ez tudatosságot követel és kíméletlen leszámolást a meglévő privilegizált pozíciókkal. Ezt pedig eddig ilyen mértékben megvalósulva mint ezen a fórumon, nyugodtan kijelenthetem, hogy még nem láttam.
Mindenki a saját (illetve a közössége) nevében beszélt. Volt olyan panel ahol fehér ember nem jutott színpadra és egyértelműen a globális délről (írhatnék fejlődő országokat, mert magyarul még ezt használják inkább, de nem tetszik a kifejezés elnyomó és lenéző volta miatt) érkezők voltak többségben, ami a népességi adatokat nézve teljesen jogos. A feketék beszéltek a feketékről, az afrikaiak az afrikaiakról, a transzok a transzokról, a queerek a queerekről, az interszex emberek az interekről, az őslakosok az őslakosokról, a fiatalok a fiatalokról, az idősek az idősekről és természetesen a szexmunkások a szexmunkásokról.

Én úgy kerülhettem oda, hogy van ez a projektünk amiben erőszakot és diszkriminációt monitorozunk (info itt: ProTrans tapasztalatok). A projekt olyannyira egyedülálló Kelet-Közép-Európában, hogy ilyen még nem volt. Mármint hogy szervezetek szisztematikusan monitoroztak csak nemi identitáson és nemi önkifejezésen alapuló diszkriminációt. Pályáztunk és nyertünk, így kiutazhattunk bemutatni a projektet és beszélgetni emberekkel róla. Részletek később. Ha felmerül benned ezen a ponton, hogy miért is kerül ez egy nőjogi konferenciára akkor kérlek olvasd el ezt itt: Transz jogok és nemek közötti igazságosság.

Első nap – feminista internet

Ez még nem a fórum része volt, hanem egy úgynevezett előesemény. Az első „Képzelj el egy feminista internetet” találkozót, mint megtudtam, 2014-ben rendezték Malajziában, 50 nőjogi és internetjogi aktivista részvételével. A találkozó után az Association for Progressive Communicationsn(APC) és önkéntesek ennek alapján készítették el az irányelvek első változatát. Ezt aztán elvitték különböző műhelybeszélgetésekre, helyi és nemzetközi eseményekre majd 2015 júliusában újabb „Képzelj el egy feminista internetet” találkozón 40 aktivista boncolgatta, tárgyalta és átdolgozta. Az új verziót idén augusztusban publikálták. Persze én erről mit sem tudtam, viszont kaptam egy meghívót az előeseményre.

feminista internet

Dzsender aktivisták, számítógép guruk és digitális jogi aktivisták jöttünk össze és a feminista elmélet, valamint a technológia bonyolult viszonyát boncolgattuk, valamint szó volt az internetes irányelvek hatásáról az aktivizmusunkra na meg persze az életünkre. Nagyon érdekes volt átgondolni hogyan is van a szexuális és nemi önkifejezésünk szabályozva az online térben, kik is hozzák a szabályokat és mit kezdhetünk mi ezzel az egésszel. Félelmetes, hogyan viszonyul az anonimitás és a digitális biztonság a feminista politikákhoz, hogyan érdemes erre tekinteni és milyen megoldások vannak az ellenállásra. Kik irányítják az internetet és mekkora ott a szabadság? Van-e rá hatásunk, bele tudunk-e szólni a dolgokba? Hiszen az internet is színtere nemi alapú erőszaknak és minden egyes nap sérülnek nők és transz emberek ennek következtében. Fontos, hogy összefogjunk internet jogi aktivistákkal és kitöltsük a teret a különböző mozgalmak között, szövetségesként és partnerekként kell választ találni a kérdésre: „Feministaként milyen internetet akarunk és mit kell tennünk, hogy azt meg is valósítsuk?”

Lefordítottuk az irányelvek 2.0 verzióját és itt találod: Az internet feminista alapelvei - 2.0 verzió

Az egész napos információhalmazt levezetendő elfogadtam a meghívást egy koktélpartira amelyen egy szexmunka témájú kiadványt mutattak be. A Nyílt Társadalom Alapítványok kiadványa szexmunkás vezette programok tapasztalatait elemzi abból a szempontból, hogyan nyújtanak védelmet ezek a programok egészségügyi és emberi jogi szempontból a szexmunkások számára. Az üdülőközpont egyik szállodájának medencéje mellett ettünk ittunk, miközben szexmunkás társak értékelték a különböző beszámolókat és reflektáltak az erőfeszítésekre és azok sikerességére. A kiadvány itt érhető el: No Turning Back - Examining Sex Worker-Led Programs That Protect Health and Rights

Folyt. Köv.

Előzmény

Nem jogi elismerése

 

Művészetterápia

Támogasd munkánkat!

PayPal-on keresztül akár (bankkártyával is):

A Transvanilla Transznemű Egyesület bankszámlaszáma:
10918001-00000088-56310001
Bank neve: Unicredit

Egyéb módok a támogatásra

Jelentsd a transzfóbiát!

Nemi identitás, nemi önkifejezés miatti erőszak, diszkrimináció? Jelentsd!

Transz tiszteletet most

Transvanilla hírlevél

Facebook

Transzvideó

Tagjai vagyunk

Tagjai vagyunk: TGEU, ILGA, ILGA-EUROPE

Látható transzok

látható transzok blog