Magyarországnak meghallgatására az Emberi Jogi Bizottság előtt 2018 tavaszán kerül sor. A kormány már korábban elkészítette válaszait a neki megküldött kérdésekre: többek között arra, hogy milyen intézkedésekkel lép fel a szexuális irányultság miatti hátrányos megkülönböztetés ellen a társadalomban és a közoktatásban, és hogyan segíti elő, hogy az LMBT emberek ellen irányuló hátrányos megkülönböztetés és zaklatás elkövetői megfelelő büntetést kapjanak. A kérdések kitértek a civil szervezetek elleni kormányzati fellépésre is.

A kormány minderre érdemben annyit válaszolt, hogy a 2013-ban hatályba lépett Büntető Törvénykönyv büntetni rendeli a közösség tagja elleni erőszakot és a közösség elleni uszítást, és a két tényállás nevesítetten tartalmazza a szexuális irányultságot és a nemi identitást mint a bűncselekmények lehetséges célcsoportját, illetve hogy a civil szervezetek korábbi vizsgálata jogszerű volt.

Jelentésünkben, amelyet a Magyar LMBT Szövetség a Transvanilla Transznemű Egyesület, a Háttér Társaság és a Labrisz Leszbikus Egyesület közreműködésével állított össze, kitérünk az LMBTQI emberek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények és hatósági kezelésük kérdéskörére, a munkahelyi és iskolai hátrányos megkülönböztetésre, az azonos nemű szülők és gyermekeik helyzetére, a transz emberek jogaira, valamint a civil szervezetek ellen irányuló politikai diskurzusra és intézkedésekre.

Forrás: LMBT Szövetség