Az elmúlt években az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megszilárdította azt az álláspontját, miszerint a nem jogi elismeréséhez nem lehet semmilyen fizikai beavatkozást megkövetelni, azonban nem törölték el a kötelező mentális egészségügyi diagnózist, így még nem fogadták el teljes mértékben a nemi önrendelkezést. Ezzel szemben az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság egyértelművé tette, hogy minden személynek joga van a nemének önrendelkezésen alapuló jogi elismeréséhez, melyhez nem kérhető semmilyen orvosi, pszichológiai, sebészeti vagy más olyan bizonyíték, amely patologizáló vagy indokolatlan lehet. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság indoklásában a Yogyakarta Alapelvek+10-re hivatkozott.

A nemzetközi emberi jogi törvények mindenkinek garantálják az elismerést a törvény előtt.⁴ A Yogyakarta Alapelvek+10 meghatározása szerint a nem regisztrálásának fennállásáig az államok: „Gyors, átlátható és elérhető eljárást biztosítanak, ami jogilag elismeri és rögzíti az egyén saját maga által meghatározott nemi identitását;“ illetve „Garantálják hogy a dokumentumokban történő név-, és nemváltoztatás elé semmilyen alkalmassági kritériumot nem állítanak, mint például orvosi vagy pszichológiai beavatkozást, pszichoegészségügyi szakvéleményt, minimális vagy maximális életkort, gazdasági állapotot, egészségi állapotot, családi vagy szülői állapotot, vagy bármely más harmadik fél véleményét;“. Az eljárásban az egyén büntetett előélete, bevándorló státusza vagy bármilyen más állapota sem lehet akadály.⁵

Európában 39 állam rendelkezik a nemi identitás elismeréséről.⁶ Ehhez az államok közül 27-ben mentális egészségügyi diagnózist⁷, 8-ban sterilizációt⁸, 19-ben válást írnak elő.⁹ 16 állam teszi lehetővé a nem jogi elismerését kiskorúak számára, ¹⁰ államban pedig nincs korhatár.

Kilenc európai ország fogadta el a nem elismerésének önrendelkezésen alapuló modelljét, ahol az egyén saját maga által meghatározott nemi identitása az egyetlen döntő tényező.^*11 Izland az egyetlen európai ország, amely a nem bináris személyek számára is biztosítja az önrendelkezést, és nem ír elő alsó korhatárt.

A nem jogi elismerésének lehetősége ellenére az adatok szerint rendkívül kevés transznemű ember veszi igénybe a nem jogi elismerésére irányuló eljárásokat, ami problémákra utal. "Nagyjából négyből három EU-ban élő transznemű személy (78%) nem változtatta meg jogi nemét".¹² Ez leginkább azzal függ össze, hogy a nemek elismerésére irányuló eljárások önkényesek, hozzáférhetetlenek, bántalmazó követelményeket igényelnek, illetve a nemi megjelölésnél csak a "férfi" és "nő" kategóriák választhatók. A nem-bináris identitású személyek mellett a kiskorúak és a bevándorlók (nem állampolgárok) számára is sokkal kevésbé hozzáférhetőek a nem jogi elismerésére irányuló eljárások, a legtöbb önrendelkezési modell pedig teljesen kizárja őket.

Az önrendelkezési modellt még nem alkalmazó országokban folyamatos strukturális akadályokkal kell szembenéznie annak, aki megváltoztatná a bejegyzett nemét. Kezdetben az önkényes, körülményes és sokszor bántalmazó eljárásokkal, a sikeres elismerést követően pedig az implementáció folyamatának problémáival kell megküzdenie az eljárást igénybe vevő személynek.¹³ A krónikus és mentális egészségügyi problémákkal küzdő, illetve a fogyatékossággal élő személyek további akadályokba ütközhetnek.¹⁴ A legtöbb országban a transz szülőket nem a nemi identitásuknak megfelelően dokumentálják a gyermekeik irataiban, ami hatással van e családok mindennapi életére.¹⁵ Az ilyen modelleket alkalmazó országoknak sürgősen meg kellene reformálniuk a használt eljárások menetét, és be kellene vezetniük az önrendelkezést.

Nemi önrendelkezés a gyakorlatban és a felmerülő problémák

A TGEU szervezet 2022-ben különböző országokban vizsgálta az önrendelkezési modellekkel kapcsolatos tapasztalatokat. A statisztikák minden ország esetében azt mutatták, hogy az önrendelkezési jog bevezetése után egyértelműen nőtt a kérelmezők száma. A TGEU által megkérdezett hatóságok jelentései arra utalnak, hogy az önrendelkezés bevezetése óta a nem jogi elismerését kérelmezők száma sokkal magasabb, mint a sterilizációt és más invazív eljárásokat igénylő korábbi modellek idején. Belgiumban például az 1993 óta történt összes bejegyzett nem megváltoztatásának kétharmadára a sterilizációs kötelezettség 2018-as eltörlését követő három évben került sor.

Megbánás és ismételt kérelmezések

Az egyik visszatérő érv a nem jogi elismeréséhez szükséges külső ellenőrzés megszüntetése ellen az a félelem, hogy a kérelmező személy később megbánhatja a döntését. Az okok, amiért valaki nem akar többé nemi identitása szerint élni, olyan környezeti tényezőkkel hozhatók összefüggésbe, mint a magány, a transzfóbia, a családtagok vagy kortársak nyomása, illetve a partnerkeresés vagy munkakeresés nehézségei. Többen abban a helyzetben találták magukat, hogy egyszerűen „túl nehéz” transzneműnek lenni, még akkor is, ha a nemi identitásuk nem változott.

Egyes országok "türelmi időt" vezettek be az első kérelemre, és a legtöbb önrendelkezési modell magasabb akadályokat gördít minden második kérelem elé, ha valaki vissza akar térni a korábban használt nemi megjelöléséhez. Belgiumban és Dániában 3-6 hónapos, illetve 6 hónapos várakozási időt vezettek be az "elhamarkodott döntések" megelőzésére. Belgiumban ismételt kérelem benyújtására csak kivételes körülmények között és a családjogi bíróság döntése után van lehetőség. A belga alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a feltételt és az állandó nemi identitás követelményét, mivel ezek diszkriminatívak a genderfluid nemi identitással rendelkező személyekkel szemben, és nem szükségesek csalás- és bűnmegelőzés szempontjából.¹⁶

Dánia 6 hónapos várakozási periódusa az egyik legnagyobb akadály az önrendelkezési modell számára Európában, viszont nincsenek kifejezett rendelkezéseik az ismételt kérelmekre vonatkozóan. A későbbi megbánás elkerülése érdekében tett szigorú rendelkezés ellenére a TGEU által vizsgált országok közül Dánia az egyetlen olyan ország, ahol az ismételt kérelmek száma két számjegyű. Az eredeti nemi megjelölést 24 esetben (22 különböző személyt érintően) állították vissza, főként azért, mert az érintettek megbánták a bejegyzett nemük megváltozatását. A 24 eset az összes benyújtott kérelem 1,2%-ának felelt meg. A dán kormány 2020-ban a várakozási idő teljes eltörlését javasolta.¹⁷ A javasolt változtatások egyik oka, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy találná, hogy a jelenleg törvényben szereplő szigorú életkorhatár sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Csalások és bűncselekményi szándék

A TGEU által vizsgált országok egyikéből sem jelentettek csaló vagy bűncselekményi szándékú esetet. Az önrendelkezési modellel rendelkező országok gyakran a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget is magas szinten védik. A visszaélések hiánya azt mutatja, hogy az önrendelkezés nem veszélyezteti a női kvótákat, inkább támogatja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó intézkedéseket.

Egyéb esetek

Röviddel a törvény bevezetése után, 2015-ben egy dániai művész a nemek szerinti személyi nyilvántartási számát "férfi"-ről "nő"-re változtatta, és bement egy nyilvános uszoda női öltözőjébe, hogy bemutassa, milyen könnyű megváltoztatni azt.¹⁸ A dániai Egyenlő Bánásmód Testület (Board of Equal Treatment) később megállapította, hogy a női létesítményekhez való hozzáférésének megtagadása diszkriminációnak minősül.¹⁹

Nem rosszindulatú szándékkal Norvégiában a törvény bevezetésének kezdeti időszakában két kérelmet nyújtottak be „kíváncsiságból”.²⁰ Írországban csak egy elutasított kérelmet dokumentáltak. Egy nem-bináris nemi identitású kérelmezőt nem-bináris nemi identitása miatt utasítottak el.²¹

Negatívumok

A TGEU által vizsgált országok közül Luxemburg, Portugália Norvégia és Izland sem számolt be negatív hatásokról.²²

Máltán a börtönvezetésnek aggályai voltak egy transznemű nő női börtönben való elhelyezésével kapcsolatban. Ezeket a Máltai Emberi Jogok Igazgatóságának beavatkozásával sikerült eloszlatni.²³

A skót parlament emberi- és polgári jogi bizottsága megfelelőnek találta a skót börtönszolgálat jelenlegi eljárását, miszerint biztosítják, hogy az egyéneket a legmegfelelőbb lakókörzetben helyezik el, akár a saját, akár mások biztonsága érdekében, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e „nemi elismerő bizonyítvánnyal” vagy sem.²⁴

A belga válaszadók negatív hatásként említették, hogy bizonyos egészségügyi ellátások visszatérítése lehetetlenné vált. A transz férfiak például nem voltak jogosultak "női" fogamzásgátlókra, ha férfi nemi megjelöléssel rendelkeztek. Ezt a közelmúltban orvosolták, de az ország összetett, többszintű kormányzati struktúrája miatt továbbra is kihívást jelent a lehetséges „mellékhatások” azonosítása és az igazságos megoldás biztosítása minden politikai szinten.

Egyetlen megkérdezett ország sem számolt be arról, hogy az önrendelkezési jog miatt problémák merültek volna fel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtésével kapcsolatban.

Pozitív hatások

A máltai hatóságok pozitívan értékelték a nemek jogi elismerését kérő személyek számának általános növekedését.²⁵ 2015 előtt, – mikor még sterilizációhoz volt kötve a nem jogi elismerése – az összes kérelmező (21) transznemű nő volt. Miután 2015-ben az önrendelkezési modell törvénybe iktatása eltörölte a sterilizáció követelményét, a legtöbb nemi jog elismerését kérelmező személy transznemű férfi volt. A törvény lehetővé tette továbbá számos irányelv és működési eljárás bevezetését az oktatás és a büntetés-végrehajtás területén. Az önrendelkezési modell elfogadása vezetett továbbá a transzspecifikus egészségügyi szolgáltatások 2018-as létrehozásához is, ahol tájékozott beleegyezésen alapuló ellátási modellt fogadtak el.²⁶

Belgiumban az önrendelkezési modell implementálása miatt már megszűnt a nyomás, hogy nem kívánt orvosi kezelésnek vessék alá magukat a nemük jogi elismerését kérelmezők annak érdekében, hogy megfeleljenek a korábbi törvény (2007-2017) követelményeinek. Megjelent továbbá a kiskorúak (15 év felettiek) számára biztosított lehetőség is az eljárás alkalmazására. A belgiumi Nők és Férfiak Egyenlőségéért Intézet jelentése szerint ezek a transznemű emberek egy új csoportját segítik: fiatal transz férfiakat (16-25 évesek).²⁷ Az Intézet kevésbé kézzelfogható, de nem kevésbé fontos tényezőként említi az új törvény pszichológiai és szociológiai hatását is: "a lakosság körében egyre inkább tudatosul, hogy a nemi identitás személyes ügy, amit tiszteletben kell tartani. Az ország ezt teszi, ezért az embereknek is ezt kellene tenniük. Hasonló hatása volt a törvénynek az azonos neműek házasságára, vagy akár a nyilvános helyeken való dohányzás tilalmára: a közös vélekedések követték a törvényt, nem mindig előzték meg azt.”²⁸

Nem-bináris személyek

A nem-bináris emberek a legnagyobb és leggyorsabban növekvő alcsoportot alkotják a transznemű emberek körében.²⁹ A bejegyezhető nemi lehetőségek hiánya miatt a bináris nemi identitással nem rendelkező személyek, mint például nem-bináris, genderqueer, gender-fluid, agender és polygender identitású személyek nem jutnak hozzá nemük jogi elismeréséhez. E csoportok több mint 95%-a nem alkalmaz a nem jogi elismerésére irányuló eljárást.³⁰

Transznemű emberek, akik megváltoztatták a bejegyzett nemüket, identitáscsoportok szerint (%), EU-28 átlag.³¹

A TGEU által vizsgált önrendelkezéssel rendelkező országok közül csak Izland teszi lehetővé a nem-bináris identitás teljes elismerését, ami kiterjed a nem-bináris szülők elismerésére is a gyerekek dokumentációjában. A gyermektörvényük kimondja, hogy az a személy, aki gyermeket nevel és semleges bejegyzett nemmel rendelkezik, a gyermek szülőjének minősül.³²

Málta és Dánia biztosít „X” jelölési lehetőséget az útlevelekben, de a központilag vezetett nyilvántartásokban nem. A nemi autonómiáról szóló 2019. évi törvényt követően Izland lehetővé tette, hogy a keresztnevek nemileg semlegesek legyenek. Azon személyek számára, akik nemi megjelölésüket „X”-re változtatták, szintén lehetőség van nemileg semleges családi nevet választani. A hagyományos „… lánya” vagy „… fia” végződés helyett a „… gyermeke” kifejezést használják. Ezek a lehetőségek kiskorúak és felnőttek számára is rendelkezésre állnak.³³

Bár a nem bináris személyek eddig kevésbé kapcsolódtak a nem jogi elismerésének dilemmájához – valószínűleg azért, mert gyakran hiányzik a semleges nem vagy a „harmadik nemi jelölés” lehetősége –, manapság már fellelhető a nem jogi elismeréséhez való hozzáférés iránt némi érdeklődés. Az EU Alapjogi Ügynöksége megállapította, hogy a nem bináris személyek 17%-a és a crossdresserek 13%-a szeretné a jövőben a nemét jogilag elismertetni.³⁴

Kiskorúak

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megköveteli, hogy a nem jogi elismerése életkor szerinti megkülönböztetés nélkül legyen elérhető³⁵, és „hogy a gyermeket érintő valamennyi döntésben a gyermek mindenek felett álló érdeke legyen az elsődleges szempont”.³⁶

A nemük jogi elismerését kérő gyermekeknek (általában 18 év alattiaknak) azzal a további teherrel meg kell küzdeniük, hogy gyakran nincs jogilag képességük egy ilyen folyamat elindításához. Ehhez leggyakrabban mindkét vagy legalább az egyik szülő beleegyezése szükséges. Ez a kiskorúak egy különösen kiszolgáltatott csoportjának alapvető jogát gyakran közvetlen konfliktusba hozza a szülői jogokkal, ha a szülők nem támogatják gyermekük nemi identitását. A szülők védettek a gyermekeik nevelésébe való állami beavatkozással szemben. Ez a védelem azonban azt hivatott biztosítani, hogy a szülők a gyermek legjobb érdekében támogassák gyermekük fejlődését, és nem jelent jogot a gyermek nemi identitásának elfojtására vagy a nemi identitásuk elismerésének megakadályozására, ha az a gyermek érdekeit szolgálja.

A TGEU által vizsgált valamennyi önrendelkezési modellel rendelkező ország nyújtott lehetőséget a gyermekeknek Dánia (18 éves kortól) és Írország (15 éves kortól patologizálással) kivételével. Luxemburgban, Izlandon és Máltán a nem jogi elismerésére vonatkozó törvények nem tartalmaznak életkori korlátozást, így az eljárás minden korosztály számára elérhető. Norvégiában a nemek elismerése 5, illetve 6 éves kortól válik elérhetővé a gyermekek számára.

Belgiumban és Portugáliában az önrendelkezési eljárás 16 éves kortól elérhető. Luxemburgban az általános közigazgatási eljárás 5 éves kortól vehető igénybe³⁷, szülői beleegyezéssel.³⁸ Izlandon 15 éves kortól mindenkinek joga van megváltoztatni a bejegyzett nemét és nevét, kérelmet kell beaniuk az izlandi anyakönyvi hivatalhoz.³⁹ Ezen életkor alatt a gyermek szülői segítséggel ugyanezt az eljárást alkalmazhatja. Ha a gyermek nem kap támogatást egyik vagy mindkét szülőjétől, a gyermek ehelyett szakértői bizottsághoz fordulhat.⁴⁰ Itt a döntéshozatalkor figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét, nemi identitásának fejlődését, és a döntésnek összhangban kell lennie a gyermek akaratával.⁴¹

Norvégiában a 6-16 éves kiskorúak a felnőttekre vonatkozó szokásos közigazgatási eljárást alkalmazhatják, ha mindkét szülő beleegyezik. 16 éves kortól nincs szükség szülői beleegyezésre.⁴²

A dán kormány megállapította, hogy a nem jogi elismeréséből kizárt fiatal transzneműek nem kapják meg a szükséges támogatást, és bejelentette a korhatár csökkentését. Azt is megállapította, hogy a szigorú korhatár – mivel Dániában a nem jogi elismerése csak 18 éves kortól vehető igénybe – sértheti az emberi jogok európai egyezményét. Tehát a kormány szerint: „[A korhatár csökkentése] egyértelmű üzenetet küld a társadalom részéről egy olyan embercsoport elfogadásáról akiknek már így is nehéz dolguk lehet, és nem változtat semmit senki más számára”.⁴³

Bevándorlók

A tartózkodási státusz kérdése a nem jogi elismerési eljárásában a menedékkérők, menekültek, és más bevándorlók számára gyakori akadályként merült fel Európában.⁴⁴ Egy uniós szintű kutatás során a nemük jogi elismerését meg nem kapó személyek 2%-a a bevándorlói státuszát jelölte meg okként.⁴⁵

Fontos, hogy a menedékkérők és menekültek számára hozzáférhetővé tegyük az eljárásokat, mivel származási országukban jogilag nem ismerik el nemi identitásukat. A lakóhely szerinti ország csak az általa ellenőrzött dokumentumokat, például a tartózkodási engedélyeket vagy a helyi személyazonosító igazolványokat módosíthatja. A születési anyakönyvi kivonat az állampolgárság szerinti ország hatáskörébe tartozik, és általában nem módosítható a lakóhely szerinti országban a nem jogi elismerésére irányuló eljárás keretében. Ez ellentmondásos dokumentációhoz vezethet, ami az új országban további bonyodalmakat okozhat, például ha az illető házasságot akar kötni. Máltán egy transznemű menekült kiemelte az egyszerű és hozzáférhető menekültügyi eljárás fontosságát: „a menekültek, akik idejönnek, és kijelentik, hogy transzneműek, és azt szeretnék, hogy a kívánt nemükként ismerjék el őket... Kötelesek regisztráltatni magukat... azzal a nemmel, amelyben jól érzik magukat. Alapvetően más országoknak is így kéne tenniük.”⁴⁶

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020-ban a Rana kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy a nem jogi elismeréséhez való jog a menekültként elismert személyeket is illeti.

 

A cikk a TGEU jelentése alapján készült. Az eredeti, teljes jelentés ezen a linken érhető el.

További források a nem jogi elismerésének gyakorlatáról.

A nem jogi elismerése - Nemzetközi kitekintés 2017

 

Hivatkozások:

¹ ECtHR [GC] 11 July 2002, Christine Goodwin v. the United Kingdom (28957/95), hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-60596; 6 April 2017, A.P., Garçon, Nicot v France (79885/12, 52471/13 and
52596/13), hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-172913; ECtHR 17 January 2019, X. v. ‘the FormerYugoslav Republic of Macedonia’ (29683/16), hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-189096; 15
December 2016, Y.T. v. Bulgaria (41701/16), hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-170256

² Resolution 2048(2015) Discrimination against Transgender People in Europe 22 April 2015, assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-EN.asp?fileid=21736; PACE - Resolution 2191
(2017)—Promoting the human rights of and eliminating discrimination against intersex people 12 October 2017 assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-EN.asp?fileid=24232&lang=en

³ Article 8 ECHR: no requirement of proof of sterilisation or treatment leading to infertility A.P., Garçon, Nicot v France in footnote 1; Article 8 ECHR: no forced surgical intervention ECtHR 14 January 2018, X. v. Romania and Y. v. Romania (2145/16 and 20607/16), hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-180607, paras 165, 168; on Article 11 European Social Charter, right to health Committee of the Social Charter 15 May 2018, Complaint No. 117/2015, TGEU and ILGA-Europe v. the Czech Republic, hudoc.esc.coe.int/eng?i=cc-117-2015-dmerits-en

⁴ Yogyakarta Principles (2007) Principles on the application of international human rights law in relation to sexual orientation and gender identity. yogyakartaprinciples.org

⁵ Principle 31; Yogyakarta Principles +10 (2017) Additional Principles and State Obligations on the Application of International Human Rights Law in Relation to Sexual Orientation, Gender Identity, Gender Expression and Sex Characteristics to Complement the Yogyakarta Principles yogyakartaprinciples.org/principles-en/yp10

⁶ TGEU Trans Rights Map (2022). transrightsmap.tgeu.org

⁷ Ausztria, Fehéroroszország, Bosznia-Herzegovina, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Németország, Olaszország, Koszovó, Lettország, Litvánia, Moldova, Montenegró, Hollandia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország, Ukrajna, Egyesült Királyság in ibid.

⁸ Bosznia-Herzegovina, Csehország, Finnország, Koszovó, Lettország, Montenegró, Szerbia, and Törökország in ibid.

⁹ Ibid.

¹⁰ Ibid.

¹¹ Ibid.

* A tanulmány publikálása óta Spanyolországban és Finnországban is bevezették az önrendelkezésen alapuló nem jogi elismerését.

¹² European Commission. Directorate General for Justice and Consumers. and ICF. (2020) Legal gender recognition in the EU: the journeys of trans people towards full equality. p. 119, data.europa.eu/doi/10.2838/50202

¹³ Ibid., p. 141 ff.

¹⁴ Ibid., p. 10.

¹⁵ For more information on the specific challenges trans parents face, see Dodo Karsay (2021) Stuck on the swing: experiences of trans parents with freedom of movement in the EU. TGEU. tgeu.org/wp-content/uploads/2021/03/tgeu-stuck-on-the-swing.pdf; and Dodo Karsay (2022) Jumping ropes: Experiences of trans parents in Europe & Central Asia. TGEU. tgeu.org/wp-content/uploads/2022/03/TGEU-jumping-ropes-2022.pdf; Richard Köhler and Julia Ehrt (2016) Legal Gender Recognition in Europe, 2nd ed. TGEU. p. 58 ff. tgeu.org/wp-content/uploads/2017/02/Toolkit16LR.pdf

¹⁶ Belgian Constitutional Court [Grand Chamber] 19 June 2019, 99/2019, const-court.be/en/judgments?year=2019

¹⁷ Danish Ministry of the Environment and Food, Frihed Til Forskellighed – Styrkede Rettigheder Og Muligheder For Lgbti-Personer 2 [Freedom Of Difference – Strengthening Rights and Opportunities for Lgbti Persons 2], August 2020, p. 9, mfvm.dk/fileadmin/user_upload/MFVM/Ligestilling/lgbt_publikation_skaermlaesbar.pdf.

¹⁸ Jørn Sørensen, Ibi-Pippi er kvinde men blev smidt ud fra kvindernes omklædning [Ibi-Pippi is a woman but was thrown out of the women's dressing room], DR, 5 June 2015, dr.dk/nyheder/regionale/midtvest/ibi-pippi-er-kvinde-men-blev-smidt-ud-fra-kvindernes-omklaedning

¹⁹ Board of Equal Treatment of Denmark, KEN no. 9383 of 02/03/2016, Ligebehandlingsnævnets afgørelse om køn adgangsbegrænsning ej medhold [The Equality Board's decision on gender access restrictions - not upheld]

²⁰ FRI and Richard Köhler, statistics on self-determination in Norway [email exchange], 2017.

²¹ Source: email correspondence of TGEU - Transgender Equality Network Ireland (TENI) in 2017.

²² See Nikolaj Rodkjær Kristensen and Bastian Vedsted Eggert, Norge og Island har lave aldersgrænser for juridisk kønsskifte. Her er deres erfaringer [Norway and Iceland have low age limits for legal gender recognition. Here are their experiences], Tjekdet, 25 August 2022, tjekdet.dk/indsigt/norge-og-island-har-lave-aldersgraenser-juridisk-koensskifte-her-er-deres-erfaringer

²³ Human Rights Directorate and Richard Köhler, statistics on self-determination law from Malta [email exchange], footnote 38.

²⁴ Equalities, Human Rights and Civil Justice Committee, Stage 1 Report on the Gender Recognition Reform (Scotland) Bill | Scottish Parliament, 6 October 2022, p. 495, digitalpublications.parliament.scot/Committees/Report/EHRCJ/2022/10/6/d81c72da-4070-4355-aacb-cc58d9c1bc08#Introduction

²⁵ Human Rights Directorate and Richard Köhler, statistics on self-determination law from Malta [email exchange], footnote 38.

²⁶ Government of Malta, Transform: Raising Standards of Health Care Service Provision for LGBTIQ People, deputyprimeminister.gov.mt/en/cmo/transgender-health/pages/home.aspx (Accessed 12 October 2022).

²⁷ See chapter on Minors and Article 11, 25 Juin 2017. Loi réformant des régimes relatifs aux personnes transgenres en ce qui concerne la mention d’une modification de l’enregistrement du sexe dans les actes de l’état civil et ses effets [25 June 2017 - Reforming Transgender Regime Act regarding the mention of a change in sex registration in civil status records and its effects]

²⁸ Hildegard Van Hove, Belgian Institute for the equality of women and men, and Richard Köhler [email exchange], 01 August 2022

²⁹ Paulie Amanita Calderon-Cifuentes (2021) Trans Discrimination in Europe. A TGEU analysis of the FRA LGBTI Survey 2019. TGEU. p. 21, tgeu.org/wp-content/uploads/2021/12/TGEU-trans- discrimination-report-2021.pdf

³⁰ European Commission. Directorate General for Justice and Consumers. and ICF. footnote 13, p.119.

³¹ Ibid., p. 114.

³² See 76/2003: Barnalög [Children’s Law] althingi.is/lagas/152b/2003076.html, Article 5.

³³ For more information see Larissa Kyzer, Icelandic Names Will No Longer Be Gendered, Iceland Review, 22 June 2019, icelandreview.com/news/icelandic-names-will-no-longer-be-gendered

³⁴ European Commission. Directorate General for Justice and Consumers. and ICF, footnote 13.

³⁵ Art. 6.2.1 PACE Trans Resolution 2048(2015)

³⁶ Art. 6.2.5. PACE Trans Resolution 2048(2015).

³⁷ Loi du 10 août 2018 relative à la modification de la mention du sexe et du ou des prénoms à l’état civil et portant modification du Code civil. 2018 [Law of 10 August 2018 relating to the
modification of the mention of sex and first name(s) in civil status and amending the Civil Code. 2018] data.legilux.public.lu/eli/etat/leg/loi/2018/08/10/a797/jo Article 5.(1).

³⁸ Article 3.(2), see footnote 76.

³⁹ Article 4.(1), see footnote 47.

⁴⁰ Article 5.(3), see footnote 47.

⁴¹ Article 5.(4), see footnote 47.

⁴² Article 4, see footnote 90.

⁴³ Frihed Til Forskellighed – Styrkede Rettigheder Og Muligheder For LGBTI-Personer 2 [Freedom Of Difference – Strengthening Rights and Opportunities for LGBTI Persons 2], s.l., Danish goverment, Miljø- og Fødevareministeriet, August 2020, p. 9, mfvm.dk/fileadmin/user_upload/MFVM/Ligestilling/lgbt_publikation_skaermlaesbar.pdf

⁴⁴ European Commission. Directorate General for Justice and Consumers. and ICF., Legal gender recognition in the EU: the journeys of trans people towards full equality, footnote 13.

⁴⁵ Ibid.

⁴⁶ Ibid., p. 127.