A javaslatok törvényjavaslatként a Folketinget - a dán parlament – elé terjesztve várnak majd elfogadásra.

Nem (Gender)

A nem jogi elismerése tekintetében a korhatár megszüntetése a cél, azaz gyermekek és fiatalok számára is hozzáférhető lesz az önrendelkezésen alapuló jogi nem korhatár nélkül.

Ezzel egyidejűleg a gondolkodási időszak megszűnik. Manapság, amikor valaki a jogi nem megváltoztatását kéri, a kérelmet a feldolgozás megkezdése után hat hónappal meg kell erősítenie. A jövőben a feldolgozás azonnal megkezdődhet.

A jövőben a nem törvényes elismeréséhez alkalmazott nyilatkozási mintát kell a névváltoztatáshoz is használni. Ma orvosi vizsgálat szükséges, ami nyilvánvalóan a régi időkből maradt még fent. Ez azokra a személyekre érvényes, akik nem változtatták meg a jogi nemüket, mivel az hozzáférést biztosít a névváltoztatáshoz is.

Az „X” útlevélben való hozzáférésének lehetősége kiterjesztésre kerül. Ma a hozzáférést megadják, ha a kérelmező kijelenti, hogy ellenkező neműnek érzi magát. Ez a korlátozás megszűnik, hogy alkalmazkodjon az igényekhez interszex emberek és azok a személyek, akik nem mereven férfiként vagy nőként határozzák meg magukat, pl. dzsender fluid személyek esetében. Ez az első alkalom, hogy szabályozási környezetben az interszexualitás és a dzsender fluiditás megjelenik.

Megkülönböztetésmentesség és gyűlölet-bűncselekmények

A nemi identitást, a nem kifejezését és a nemi jellegeket is felveszik a védett tulajdonságok listájára. A nemi identitás, a nem kifejezése és a nemi jellegek felkerülnek azon tulajdonságok listájára, amelyek súlyosbító körülményeknek tekinthetők, például a gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó rendelkezésekben.

Mindeddig a szexuális irányultságot csak a munkaerőpiac védelmi rendelkezései tartalmazták. A nemi identitást, a nem kifejezését és a nemi jellegeket egyáltalán nem vették figyelembe. Most mind a négy tulajdonság védett lesz a munkaerőpiacon, és a munkaerőpiacon kívül is.

Ezen túlmenően, a kiterjesztést követően a szexuális orientációval, a nemi identitással, a nem kifejezésével és a nemi jellegekkel kapcsolatos ügyeket az Egyenlő Bánásmód Testület fogadja majd a munkaerőpiaci és a munkaerőpiacon kívüli esetekben is. A hivatal egy közigazgatási panaszkezelő testület.

Ez az első alkalom, hogy a védelmi törvényeket csak politikai szándék alapján módosítják, és nem a nemzetközi jog írja őket elő egyezmények, irányelvek és hasonlók formájában.

Családjogi törvény

A gyermekjogi törvény 2013. évi módosítása óta az azonos nemű szülők a gyermek születésekor automatikusan regisztrálhatóak. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a gyermeket klinikán fogant (pontosabban egészségügyi szakember felügyelete mellett). Így az otthon fogant gyermekek nem tartoznak a gyermekjogi törvény hatálya alá, ezekben az esetekben a társanyának továbbra is örökbe kell fogadnia gyermekét második szülő általi örökbefogadással. Az egészségügyi szakemberre vonatkozó követelményt eltörlik, így minden gyermeknek törvényes szülei lesznek a gyermekjogi törvény alapján.

A szülővé váló transz személyeket nemük szerinti szülőként ismerik el. Így egy transz férfi apa, egy transz nő pedig anya lesz. Az a személy aki szül a nemétől függetlenül ugyanolyan a jogi helyzetben lesz, azaz például a szülő személynek kötelessége elmondani a hatóságoknak, hogy ki a másik szülő, mivel a szülő személy tudni fogja, hogyan fogant a gyermek. Ez az a fajta dolog, amellyel a gyermekjogi törvény foglalkozik. Tehát, ha az apa szüli a gyermeket, akkor köteles megmondani, hogy ki a másik szülő pontosan, mint abban az esetben amikor egy cisznemű nő szül.

Az LMBT bizottság elégedett

A kezdeményezések kétéves folyamat eredményeként jöttek létre, amikor egy minisztériumközi munkacsoport megvizsgálta a jogszabályokat, hogy azonosítsa az LMBTI-személyeket érintő jogi egyenlőtlenségeket. A munkacsoport elemzését a kezdeményezésekkel párhuzamosan adták közzé. Ez egy alapos elemzés, amely kiválasztott országok jogszabályaira is utal - egyébként a „Rainbow Map”-ra is hivatkoznak.

A kormány döntött a javaslatokról, és az LMBT bizottság nagyon elégedett azzal, ahogy a kormány a kérdések megoldását tervezi. Az LMBT bizottság szorosan nyomon követte a munkát, és kapcsolatban állt a minisztériumok közötti munkacsoporttal. A következő hónapokban követni fogják a jogalkotási folyamatot is, amíg a kezdeményezések törvényekké válnak.