Néhányan közülük szeretnék, de nincs rá lehetőségük, némelyek pedig nem érzik ennek szükségét. Fontos elfogadnunk, hogy függetlenül attól, hogy valakinek volt-e ilyen műtétje, a nemük alapja saját önazonosságuk. A műtét nem „jele” annak, hogy valaki „igazi” transz, vagy annak a nemnek a képviselője.

Nemrég részt vettem egy transznemű érdekérvényesítésről szóló képzésen. A nagy tabu-kérdések egyike a transzneműek egészségügyi ellátása volt.
Ennek egész egyszerű oka van: az emberek ösztönösen negatívan reagálnak a nemi szervek műtétjének gondolatára. A nemi megerősítő műtétekre adott reakciók sok tekintetben megegyeznek azzal a homofób reakcióval, amit két férfi közti szexuális kapcsolat gondolata vált ki.
A probléma az, hogy a transznemű személyek NMM-jével kapcsolatos megértés hiánya jelenti a legnagyobb akadályt abban, hogy az ellátást megkapják.
Amikor nemrég egy cikket olvastam valakiről, aki végső lehetőségként a nyilvánosság anyagi segítségét kérte a NMM-jéhez, a hozzászólások között újra meg újra felbukkantak ugyanazok a félreértelmezések. Emiatt döntöttem úgy, hogy felhívom a figyelmet a téma leggyakrabban vitatott pontjaira.

1. „Nem élet-halál kérdése.”

NMM nélkül a szexuális élet, az önbecsülés, a testkép, a társadalmi-gazdasági beilleszkedés, a családi élet, a kapcsolatok, a pszichológiai állapot, és élettel való általános elégedettség jelentősen sérül.
Ezt számos tanulmány bizonyítja, melyekből az is következetesen kimutatható, hogy a NMM az öngyilkossági hajlamot 3-6-szorosával csökkenti. Ez 67-84% közötti csökkenést jelent (Murad, 2010; DeCuypere, 2006; Kuiper, 1988; Gorton, 2011; Clements-Nolle, 2006).
A transzneműek 80 százaléka fontolgatja az öngyilkosságot, 41 százalékuk pedig meg is kíséreli.(USA) Az ellátáshoz való hozzájutás hiánya valóban képes nagyon sok transznemű személyt megölni.
Ha ez egy rákfajta lenne, amibe a betegek 41%-a belehal, és lenne lehetőség ugyanilyen arányban csökkenteni a halálozást, nem volna vitás a kérdés.

Magyarországon a transz emberek 53,7 százaléka komolyan gondolt komolyan arra, hogy öngyilkosságot kövessen el, és ha gondolt akkor 44,4 százaléka egy vagy több alkalommal meg is kísérelte. (TransCare - A transz* embereket egészségügyben érő diszkrimináció dokumentálása Magyarországon)

Igazából nem is kell élet-halál kérdésének lenni ahhoz, hogy orvosilag indokolt legyen. Egy gerincsérvbe nem halunk bele, de az életminőségünk nagyon megromlik.
Szintén emiatt bocsátott ki az Egyesült Államok minden nagyobb orvosi, pszichiátriai és terápiás társasága a NMM orvosi indokoltságát támogató állásfoglalást.
A jogrendszer is egyre inkább elismeri ezt, öt Kerületi Bíróság döntött már úgy, hogy a transzneműség-specifikus orvosi ellátás megtagadása a fogvatartottaktól a 8. Módosítás megsértésének minősül, mivel az orvosilag indokolt.

2. „Ezeknek az embereknek terápia kell, nem műtét.”

Ez ismerős. Évtizedekig próbálták az emberek nemi identitásán változtatni, éppen úgy, ahogy tették ezt a szexuális orientációval. Gyógyszerek. Terápia. Elektrosokk-terápia. Lobotómia. Pszichiátriai intézetbe való elzárás.
Egyik sem működik.
Épp ezért Kalifornia és New Jersey betiltotta az „átnevelő” terápiákat, amelyek a szexuális orientációt vagy a nemi identitást próbálják megváltoztatni. Ezek a tiltások érvényben vannak, mivel egybehangzó az az orvosi vélemény, miszerint egy ember nemi identitása nem megváltoztatható, és a diszfória nem szüntethető meg gyógyszeres kezeléssel vagy terápiás beszélgetéssel (a diszfória azt a szorongást és gyötrődést jelenti, amikor egy ember kijelölt neme nem azonos a valódi nemével). Ha lehetséges lenne ilyen módon kezelni, akkor a drága műtétek helyett ezt részesítenék előnyben.
A NMM szükségességét tudományos alapokon nyugvó orvosi kutatások, szakorvosi szervezetek, és széles körben, általánosan elfogadott sebészi gyakorlatok és szabályok alapozzák meg, és széles körben elismert, ellenőrzött orvosi irodalom támogatja.
Akik ellenkeznek a szükségesség fogalmával, vallási fanatikusok, és olyan emberek, akiknek amúgy sincs képzettsége ahhoz, hogy orvosi döntéseket meghozzanak.

3. „Ezek csak külsőségek.”

Az összes főbb orvosi, pszichológiai, pszichiátriai, és terápiás szervezet megegyezik abban, hogy a NMM nem külsőség. Az Amerikai Orvostársaság 122-es határozata kimondja:

Jól megalapozott orvosi kutatás egyöntetű eredménye bizonyítja számos, a nemi identitás zavarával diagnosztizált személy számára a pszichológiai gondozás, a hormonkezelés, és a nemi megerősítő műtét mint terápiás eszközök hatékony és orvosilag indokolt mivoltát. A NMM terén jártas szakemberek, köztük a WPATH (a transzneműséggel foglalkozó szakemberek világszervezete) is, elutasította a tévhitet, miszerint az ilyen kezelések „külsőségek” vagy „kísérletezések”, és elismerte, hogy ezek biztonságos és hatékony módszerei egy súlyos egészségügyi állapot kezelésének.

A NMM valóban javítja a társadalmi-gazdasági helyzetet, a családi életet, a szexuális és mentális egészséget.
Az az ironikus ebben az első három tévhitben, hogy olyan emberektől származnak, akik felháborodnának, ha hivatalnokok döntenének az orvosok helyett az őket érintő egészségügyi kérdésekben.
Ugyanezek az emberek természetesnek veszik viszont azt, hogy a transzneműek számára az orvosok, pszichiáterek és pszichológusok helyett a nyilvánosság hozza meg az egészségügyi döntéseket.
Itt meg kellene, hogy szólaljon a vészcsengő.
Emlékezzünk azokra az alkalmakra, amikor közösségi vélemények alapján alkották meg népszerűtlen kisebbségi csoportok számára az orvosi etikai irányelveket: ezekből született a Tuskegee Kísérlet (afrikai származású munkásokon kegyetlen módon végrehajtott szifilisz-kutatás Amerikában), és az AIDS járvány.

4. „A transznemű emberek egyszerűen gyengék, mert nem bírják elviselni a lelki terheket.”

Nemek közt félúton létezni nagyon megterhelő. Képzeld csak el, milyen lenne, ha egy reggel arra ébrednél, hogy nem a megfelelő a gyári berendezésed.
A legtöbben nem tudják ezt elképzelni, de Chloë Sevigny például, aki transznemű bérgyilkos szerepét játszotta a Hit&Miss (Rúzs és Vér) című sorozatban, elviselhetetlennek érezte a műpénisz viselését. „Minden nap sírtam, amikor feltették” mondta egy interjúban. Mindezt úgy, hogy tudta, hogy nem igazi, és a nap végén megszabadulhat tőle.
Egy leszbikus újságíró, Norah Vincent kísérlet céljából megpróbált férfiként élni, és nem egész egy éven belül a feszültség miatt önként jelentkezett gyógykezelésre.
Amikor cisznemű emberek kipróbálják, mit élnek át a transzneműek nap mint nap (vagyis azt, hogy nem a megfelelő nemben élnek), a megtapasztalt feszültség elég komoly lesz ahhoz, hogy ők is az öngyilkosságot kezdjék fontolgatni.

5. „Ez nem olyan, mint mondjuk egy karral születni.”

Valójában neurológiai szempontból nagyon hasonló ahhoz.
Jelentős mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a transzneműek agya egy bizonyos testi felépítésre van programozva, miközben egy másikban élnek. A neurológusok ehhez hasonló jelenséget figyeltek meg a fantomvégtag-érzésekkel kapcsolatban.
Valószínűleg ez az oka annak, hogy a NMM sikeresnek bizonyult olyan esetekben, ahol minden más kezelés csődöt mondott. Sokkal könnyebb a testet igazítani az agy működéséhez, mint fordítva, hiszen a testkép mélyen gyökerezik az agyban.

6. „Az öngyilkosságnak semmi köze a fizikai testhez.”

Ha valami nem lenne rendben a nemi szerveiddel, mennyire kétségbeesetten próbálnád helyrehozatni? Hogy éreznéd magad, ha ez nem lenne lehetséges?
Gondolod, hogy depressziós lennél, mert egész életedben magány és társtalanság várna rád? Mert minden alkalommal, amikor tükörbe néznél, mosdóba mennél, vagy zuhanyoznál, torzszülöttnek éreznéd magad?
A transznemű emberek számára a párkapcsolat nagyon nehéz kérdés, mert a legtöbb cisznemű nincs berendezkedve arra, hogy képes legyen kezelni egy olyan helyzetet, amikor az elsődleges és másodlagos nemi jellegek nincsenek összhangban.
Az agy belső test-térképe és a fizikai test közötti összhang hiánya szintén igen kimerítő (mint fentebb kifejettem már).

7. „A depressziót kell kezelni, nem a nemi diszfóriát.”

Ez az elképzelés olyan, mintha azt mondnánk, hogy a krónikus hátfájás kezelésére a legjobb módszer a fájdalomcsillapító, nem pedig a műtét, ami a kiváltó okot szüntetné meg.

8. „Ezt fizeti a TB"

Nem, ez nem így van.
Magyarországon 10%-ban támogatja az OEP a nemi megerősítő műtéteket. Esetleg nagyobb vagy teljes támogatásban részesülhet aki anyagi rászoruló és méltányossági alapú ártámogatást kérelmez és kap.
http://transvanilla.hu/nemvaltoztatas/oep-utasitas-a-meltanyossagbol-igenybe-veheto-egeszsegugyi-szolgaltatasokrol

9. „Én nem akarok ezért fizetni.”

Újabb és újabb tanulmányok bizonyítják, hogy a transzneműek orvosi költségeinek beszámítása majdnem semmibe, ha nem ténylegesen semmibe nem kerülne.
Ennek szemléltetésére a Transznemű Jogi Központ megjegyezte, hogy ha egy biztosítási csomag 4000 dollárba kerül egy évben, kiterjesztve a transzneműekre is 17 cent pluszköltséget jelentene. Azért ilyen alacsony a költség, mert egyszeri és ritka beavatkozásról van szó.
Összehasonlításképpen ha egy cég az azonos nemű pároknak is biztosítana anyagi támogatást, a pluszköltség 40 dollár volna évente. Ez 231-szeres nagyságrendbeli különbséget jelent a párok anyagi juttatásának és a transzneműek orvosi költségeinek bennefoglalása között.
Ettől senki nem fog tönkremenni...

10. „Ez egészséges szövetek megcsonkítása.”

Ramachandran kutatási eredményei alapján a NMM pontosabban leírható helyreállító műtétként.
A bizonyítékok alapján tehát egyértelmű, hogy azoknak, akik átestek NMM-en, jelentős mértékben javult az életminőségük (és szexuális funkcióik is). Ez a tény is azt támasztja alá, hogy a helyreállító műtét kifejezés használata a helyénvaló.

11. „Én igazából egy emberi testben rekedt macska vagyok. Át tudom műttetni magam macskává?”

Avagy az: „azt hiszem magamról, hogy vicces vagyok, pedig nem” kijelentés. Általában azok használják, akik South Parkot néznek.
Amikor ezzel érvelnek, azt hiszik, hogy a transzneműek elmebetegek (nem azok), azt hiszik, hogy ez egy téveszme, ami gyógyítható (téves), és egy kulcsfontosságú tényt figyelmen kívül hagynak:
Az emberek agya természetes módon van programozva arra, hogy női vagy férfi identitással rendelkeznek-e. Néha a programozás és a berendezés kialakulás közben nem kerül összhangba.
Több, mint 40 évnyi neurológiai kutatás áll rendelkezésünkre, amely kimondja, hogy a nemi identitás és a testkép a fejlődés igen korai szakaszában beíródik, és néha nincs köztük egyezés.
Viszont természetes módon egy ember sem azonosítja magát macskaként vagy más állatként.

12. „Nem tetszik az a kifejezés, hogy nemi megerősítő műtét (NMM).”

A másik leggyakrabban használt kifejezés a nemi átalakító műtét (angolul két gyakran használt kifejezés létezik: Sex Reassignment Surgery (SRS) és Gender Reassignment Surgery (GRS)).
Folyamatosan növekvő mennyiségű bizonyíték alapján azonban a nemi diszfória az agy belső test-térképe és a fizikai test egyezésének hiányából ered, így a nemi megerősítő műtét a technikailag legpontosabb kifejezés.

13. „Fúj. Undi.”

Avagy az őszinte reakció.
Elhangzott már, de sosem árt megismételni: ha nem tetszik a meleg szex, ne vegyél részt benne. Ha nem tetszik az azonos neműek házassága, ne házasodj azonos neművel. Ha úgy érzed, az abortusz helytelen, ne csináltasd meg.
Ha nem tetszik a NMM, ne csináltass NMM-et.

14. „Saját maguknak kellene kifizetniük.”

Talán semmi sem foglalja össze a kiváltságos helyzet jelentését, mint ez a mondat.
Ki az, aki rendelkezik szabadon heverő százezrekkel vagy milliókkal, olyan állással, ahonnan akár hónapokig távol maradhat?
Ha nem vagy azon szerencsés transzneműek egyike, akik egy nagyon LMBT+-barát üzletpolitikát folytató nagy cégnél dolgoznak, ezekkel az akadályokkal fogsz szembesülni.
Ezzel párhuzamosan a transzneműek durva előítéletekkel szembesülnek a munkahelyükön, az országos átlagnál kétszer több köztük a munkanélküli, és az átlaghoz képest négyszer többen élnek nagyfokú szegénységben (annak ellenére, hogy kétszer nagyobb valószínűséggel van magasabb szintű végzettségük).
A transzneműek nagy többségének nincs erre lehetősége.

15. „A DNS-edet úgysem változtatja meg.”

Ez lényegtelen. Nagyon sok olyan interszexuális él, akinek az identitása eltér a kromoszómái által meghatározottól.
A kérdés lényege az, hogy a NMM orvosilag szükséges-e (mindenki, aki számít, ezt a véleményt osztja), és hogy jelentősen javítja-e az életminőséget (igen, javítja).

16. „A melegeknek az ilyenektől távol kellene tartaniuk magukat, különben veszíteni fognak abból, amit az elfogadás terén az elmúlt húsz évben elértek.”

Ez éppen annyira lenne célravezető, mint ha az 1980-as években a leszbikusok távol tartották volna magukat a melegektől, hogy a HIV/AIDS stigmát elkerüljék.
És éppen olyan lelkiismeretlen is lenne.

Forrás: Brynn Tannehill
Everyday Feminism